Rengetegen várjuk már a tél végét, és nem csak a sötét és a hideg miatt is, hanem azért is, mert ilyenkor megfogyatkoznak a friss zöldségfélék, és bizonyára jól esne valamilyen most szedett zöldet ropogtatni. Erre ugyanakkor nem kell még hónapokat várni, van ugyanis olyan ízletes salátaféle, ami éppen most, a tél második felében szedhető, fogyasztható. Ez a ritka madár éppen a madársaláta, aminek most van a szezonja!  

Ki vagy madársaláta?

A kontinensünk mérsékelt égövi területein honos madársaláta (más nevein: valeriánasaláta, galambbegy saláta, hivatalosan pedig Valerianella locusta) sajnos az egyik legmellőzöttebb kultúrnövény, főleg Európa keleti felén ismerik és fogyasztják kevesen. A Kaukázusban és Kis-Ázsiában sokkal nagyobb népszerűségnek örvend, utóbbi területen tulajdonképpen gyomnövényként elterjedt, ott tehát szó szerint úton-útfélen lehet vele találkozni, nem csoda, ha beépült a helyi konyhakultúrába. Európában Franciaországban és Hollandiában kedvelt zöldség, máshol azonban szinte ismeretlen. Természetesen nálunk is kapható, ám nem túl olcsó, ami azért vicces, mert egy roppant igénytelen, könnyen termeszthető növény, amiből a szükséges mennyiséget fillérekért előállíthatjuk otthon, akár a kertben, akár a balkonon.

Jó ötlet emelt ágyásba vetni a madársalátát, mert alacsonysága miatt háziállatok, gyerekek, vagy akár figyelmetlenségből mi magunk is letaposhatjuk

Belbecs

A madársaláta aktualitását most kivételesen nem az ültetési, hanem a szedési szezon adja, ugyanis az ősszel vetett magokból január környékén időszerű a betakarítás. A madársaláta fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti. Kalóriaszegény zöldség, rosttartalma miatt pedig jótékony hatással van a belekre, az emésztésre, tehát élettani szempontból kifejezetten előnyös, ráadásul külsőre nem a megszokott salátaforma, aranyos, játékos kis levelei miatt valószínűleg a gyerekekenek is könnyebb eladni finomságként, mint például a fejessalátát. 

Ha pár tövet meghagyunk virágozni, akkor az elszórt magokból jövőre minden külön beavatkozás nélkül lehet újra madársalátánk

Madársaláta termesztés otthon

A madársaláta tavasszal, március elején, valamint ősszel, szeptember második felében vethető. A talajt tekintve igénytelen, az átlagos kerti földben, ahol más is megterem, a madársaláta is jól fogja érezni magát. A magokat sekélyen, mindössze 2-3 centiméter mélyen kell kiszórni, arasznyi sortávval, vagy foltszerűen. A tavaszi és őszi vetésre is érvényes, hogy bár a madársaláta nem túlzottan fagyérzékeny, kemény hidegek idején az első időkben érdemes egy-két centis komposzt-, vagy földréteggel takarni a veteményt. Alacsony vízigényű növényről van szó, mérsékelt öntözést igényel csak. Az elvetett magok körülbelül két hét múlva kezdenek kicsírázni, ilyenkor még gyengécskék, ezért ebben az időszakban ajánlott kigyomlálni körülöttük, nehogy a gazok legyűrjék őket. Ennél több tennivalónk nem is nagyon akad, a madársaláta a kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló, növényvédelmre jó eséllyel nem lesz szükség. Ha megtetszett a dolog, akkor kéthetenkénti utóvetéssel folyamatossá tehetjük az ellátást, ami azért is jó ötlet, mert a leszedett levelek csupán pár napig fogyaszthatóak, így mindig csak annyit vigyünk be, amennyit meg is eszünk. A madársalátával természetesen balkonokon is sikereket lehet elérni, itt a kerti neveléshez hasonlóan kell eljárni, de a cserepek, ültetőládák kisebb térfogatú földje miatt több öntözést kell megejteni.

Ötlet: a madársaláta nem csak a tányéron, hanem a kertben is elüt a megszokott salátaféléktől, nem növeszt fejet, csak húsos, élénkzöld leveleket, és alacsony marad, így kreatív konyhakertészek ügyes vetési fortélyokkal a kert díszévé is tehetik, ha például két ágyás közé, határolónövényként telepítik, vagy a kerítés mellé, terasz köré ültetik. 

Játékos, vidám alakja miatt gyerekeknél is sikeres lehet

Képek: innen, innen, innen, és innen.