A dinnye egyfelől a nyár egyik legnépszerűbb slágergyümölcse, másfelől izgalmas kérdéseket vet fel, melyekre hasonlóan izgalmas válaszok adhatóak, a botanikai besorolástól kezdve a válogatás trükkjein keresztül, a termesztés buktatónak felsorolásáig bezárólag. Megpróbálok most a legaktuálisabb dinnyekérdésekre választ adni, úgyhogy ugorjunk együtt fejest a dinnyeszezonba!

A sárgahúsú változat

Zöldség, vagy gyümölcs?

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy a dinnye tulajdonképpen zöldség avagy gyümölcs, ugyanis mindkét állításra van bőven példa az interneten és különböző (szak)cikkekben egyaránt. A dinnye rendszertanilag a tökfélék családjába tartozik, a tököt pedig vitán felül zöldségként tartjuk számon, ezért logikusan hangozhat, hogy a közvélekedéssel ellentétben zöldség a dinnye is. Ugyanakkor a zöldség egy konyhai, gasztronómiai kifejezés, tulajdonképpen bármilyen emberi fogyasztásra alkalmas termést hívhatunk így, kivéve azokat, melyeket a köznyelv és a hagyomány gyümölcsként tart számon. Ugyanakkor a gyümölcs sem botanikai terminus technicus, ezzel a szóval a nyersen és frissen fogyasztható növényi terméseket illetjük a cseresznyétől a kiviig, vagyis ilyen módon a dinnye is nyugodtan ide sorolható. Mivel tulajdonképpen mindkét besorolás alátámasztható logikailag, a döntő a jobban rögzült kategória kell, hogy legyen, így a hagyományt követve a dinnyét tekintsük egyszerűen gyümölcsnek, ahogy azt már régóta tesszük, hozzátéve, hogy a nem laikusoknak, vagyis a dinnyét nevelőknek termesztéstechnikailag továbbra is zöldség ez a gyümölcs.

Változatos méretek és formák

Mi is a dinnye közelebbről?

Dinnye alatt jellemzően a görögdinnyét értjük, ami pontosabban a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó Citrullus lanatus. A dinnye az emberiség ősrégi kultúrnövényeinek csoportját gazdagítja, feljegyzésekből tudni, hogy már az ókori Egyiptomban is termesztették, sőt, a sírkamrákban is gyakran elhelyezték, mint a túlvilági létet segítő élelmiszert. A dinnye Kínában is ismert csaknem ezer éve, Európába feltehetőleg innen hozták be utazók a XIII. században. A görögdinnye formája, mérete, és színe változatos, lehet gömbölyű, vagy elnyújtott , ovális alakú, sötét-, vagy világoszöld, esetleg csíkos, netán sárgás. A dinnye élettani hatásai nem jelentősek, bár magas (90% fölötti) víztartalma miatt vízhajtó hatású, ezért egykoron gyógyhatást is tulajdonítottak neki. Vitamintartalma jelentéktelen, magas cukortartalma miatt azonban ízletes édesség, és persze kiváló nyári szomjoltó. 

Helyigényes termény, nem tipikus balkonnövény...

Nevelhetek otthon dinnyét?

A rövid válasz az, hogy persze, a hosszabb pedig hogy igen, de nem nagyon éri meg. A kiskerti dinnyetermesztés fő hátulütője, hogy a görögdinnye igencsak helyigényes növény, egyetlen fejnek másfél-két négyzetméternyi hely kell ideális esetben, vagyis ha egy kiadós dinnyeszüretet szeretnénk, akkor egy átlagos méretű kert majd' egészét fel kéne áldozni a dinnyetermesztés oltárán. Akinek bőven van helye, vagy csak kísérletezne egy-két tővel, annak jövő április közepén kell elkezdeni a palántanevelést, a megerősödött palántákat pedig május közepén lehet kiültetni. A dinnyét általában fészekbe ültetik, vagyis a palántát egy félméteres kör alaprajzú mélyedésbe kell helyezni, bőséges tápanyaggal (komposzttal például) ellátva, sőt, szabály szerint kora tavasszal a dinnye leendő ágyását alaposan meg kell trágyázni. A fejek méretét nagyban lehet növelni bőséges öntözéssel, a talaj mulcsolása pedig a nedvesség földben maradását segíti elő. A dinnye gondozásához a rendszeres gyommentesítés is hozzátartozik, és bár a dinnyének bőven akad betegsége, kiskerti körülmények között nem feltétlen szükséges a preventív vegyszeres kezelés. Dinnyéből számtalan változat elérhető, akár sárga húsú típust is választhatunk. 

Virága is van!

Dinnyehamisítás!

 

Évről-évre több tucatnyi árus bukik le dinnyehamisítással, ami nem azt jelenti, hogy fröccsöntött műanyag dinnyéket árulnak, hanem hogy hazaiként próbálják eladni az olcsó import görög és makedón dinnyét. Persze a külhoni dinnye is lehet finom, de a hazai vásárlásával az itthoni termesztőket támogathatjuk, és a magyar dinnye valóban jellemzően ízletesebb mint a behozott, így valóban nem szép dolog a dinnyehamisítás.

Hogyan választhatom ki a legjobb dinnyét a piacon, üzletben?

Mivel a görögdinnye (a sárgával ellentétben például) nem utóérő, így pár napos tárolással már nem lehet javítani az ízén, állagán, ezért fontos, hogy a lehető legjobbat válasszuk. A minőségellenőrzés egyetlen holtbiztos módszere a lékeléses kóstolás, lenne, ugyanis ezt uniós irányelv tiltja. Ha a zöldséges jóbarát, és ezt mégis megengedi nekünk, akkor biztosra mehetünk, egyebekben maradnak a közkeletű, több-kevesebb sikerrel kecsegtető módszerek. Az első a szemmel történő vizsgálat, vagyis nézzük meg alaposan a dinnyét. Minél zöldebb, fényesebb felületű és sötétebb színtónusú, annál érettebb, tehát annál jobb lesz az íze. A sárgás, fakó foltok az éretlenséget jelzik, ezek a példányok biztos nem lesznek túl finomak és édesek. Régi népszokás a dinnyeütögetés, amit minden szinte vásárló kötelező jelleggel megtesz, ám nem biztos, hogy tudják, mit is kell hallgatni. Akkor jó a dinnye, mikor kopogtatásra kongó hangot ad, kicsit visszhangzik, sőt, ha némi rezonanciát is felfedezni vélünk, akkor jó eséllyel finom darabot fogtunk ki. A tompa, puffogó hang gyengébb ízt, kásás belsőt jelezhet. Az is lényeges, hogy a "minél nagyobb, annál jóízűbb elv" csak a dinnyeszezon elején érvényes, akkor is korlátozottan, a dinnyénél nem a méret a lényeg. Augusztus végére - pont ezen általánosítás miatt - az igazán nagy példányok elfogynak, de a kisebbek is ugyanúgy lehetnek ízletesek. Szintén alkalmazható módszer a kacs, vagyis a dinnye rövid szárának szemrevételezése. Ha a kacs teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a polcon, standon, minősége így gyengébb lehet. Ha a szár zöldes színű, nem túl száraz, esetleg még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss.

Androidos eszközöket használók kipróbálhatják EZT a dinnyeérettség-jelző alkalmazást, ami azért inkább tréfának való, mintsem valódi mérőeszköznek.

Legendás a japán kockadinnye, melyet szögletes műanyag konténerekben nevelnek, hogy formájuk egyedi legyen. Japánban egyébként is hatalmas kultusza van a görögdinnyének, mely ott drága csemege, mivel helyben keveset termelnek a helyigényes gyümölcsből. A fenti kockadinnyék az index cikkének tanúsága szerint Oroszországban is aranyáron cserélnek gazdát.

 Pár szó az árakról...

Biztos sokan emlékeznek rá, hogy pár éve országos botrány kerekedett a dinnye árképzéséből. 2012-ben a magyar termelők támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium megegyezett a nagyobb kereskedelmi láncokkal, hogy azok legalább 99 forintos kilónkénti áron adják a dinnyét a vásárlóknak, beelőzve így az olcsó, és sokszor gyenge minőségű import betörését a honi piacra. Ez azonban kartellezésnek minősült, ami a magyar és az uniós jogszabályokat is megsértette, de gond mégsem lett az akcióból, ugyanis minisztériumi közbenjárásra a Gazdasági Versenyhivatal nem avatkozott be a folyamatba, a brüsszeli malmok pedig lassan őröltek ahhoz, hogy következménye legyen a dolognak. 2012-ben a legtöbb multi ezért 99 forintért kínálta a magyar dinnyét, ami jó volt a termelőknek, és persze azoknak is, akik szerették volna támogatni a magyar gazdákat, ám a hipermarketek nem rajongtak az ötletért, és a vásárlók  többsége is hiányolta a korábban megszokott 50-60 forintos árakat. A kvázi hatósági árazást 2013-ra már nem sikerült megismételni, csupán egy ajánlást fogalmazott meg az árakról a kormányzat, azonban az előző évi akció eredményeképpen a 2012-es 170 ezer tonnás terméshez képest 2013-ban a becslések szerint 200-250 ezer tonna dinnyét szüreteltek, ráadásul 10%-kal nagyobb, összesen mintegy 5500 hektárnyi termőterületen. Tavalyra még tovább nőttek ezek a számok, 2014-es adatok szerint már 6000 hektáron termett dinnye, és az iparági foglalkoztatottak száma is közel 11000 ezerre növekedett. 2015-re már nyoma sincs semmilyen központi árképzésnek, és idén még ajánlás sincs a kilónkénti árakat tekintve, így érdeklődéssel figyelhetjük, hogy a napokban az üzletekbe, piacokra kerülő első szüretelésű dinnye milyen áron kelleti majd magát.

Mibe kerül?

 

A bolti árakról való értekezéshez hozzátartozik a dinnye előállítási árának tisztázása. A dinnyetermesztőknek jellemzően a 35-40 forintos önköltségi ár miatt legalább 50-60 forint közötti kilónkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy profitot is termeljenek, így ha ilyen áron látunk dinnyét a boltban, az két dolgot jelenthet, vagy a termelő volt kénytelen nyomott áron megszabadulni a portékájától, persze számottevő haszon nélkül, vagy olcsó importtal van dolgunk, mely végsősoron megintcsak a hazai termelőknek okoz veszteséget. Az index egy korábbi cikke szerint sok gazda a fuvarköltségek miatt 70-75 forintos ár alatt el sem indítja a készleteit a nagybani piacokra, így a felvásárlási, vagy a kiskereskedelmi árak csökkentésével a dinnye végül a termelőknél mehet pocsékba. 

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.