Az önellátás, a háztáji gazdálkodás egyre divatosabb, azonban a sikeres növénytermesztéshez rögös, sok tanulással és tanulsággal kikövezett út vezet. Kiskerti sorozatomban gyakran esik szó zöldségekről, de a fűszernövények a kezdőknek elsőre sokkal jobb választások, ezek nevelése jellemzően könnyű, igényeik alacsonyak, helyigényük pedig kicsi, így nincs az a kerti sarok, vagy balkonláda, hová ne férnének el. Mindennek szellemében most egy népszerű fűszernövény termesztésének gyors útmutatója következik, az alany nem más, mint a tárkony!

Ki vagy, tárkony?

A tárkony igazi magyar fűszer, annak ellenére, hogy Ázsiában őshonos, mivel feltehetőleg honfoglaló őseink hurcolták be magukkal, így bátran nevezhetjük ősi magyar fűszernek. Mikor tárkonyról beszélünk, meg kell különböztetni a francia és az orosz tárkonyt, a francia az elterjedtebb, ennek illóolaj tartalma magasabb, aromája erősebb, a konyhában ez az értékesebb, ezt hívjuk általában tárkonynak. Az orosz tárkony ennek megfelelően a gyengébb minden tekintetben, kiskerti jelentősége csekély. A tárkony (Artemisia dracunculus) növényként egy 80-150 centiméteresre megnövő lágyszárú évelő, mely akár tíz évig is eléldegél, ám várható életkora felénél érdemes nyugdíjazni (értsd kiszedni és új tövekkel pótolni) ezután ugyanis satnyul, aromája gyengül, hajtásai ritkulnak. 

Mi kell a tárkonynak?

Kezdő fűszernövény nevelőknek jellemzően a mediterrán fajokat szokás ajánlani, mivel ezek eléggé igénytelenek, a többségük a meleg fekvéssel és a sok napfénnyel be is éri. A tárkony hozzájuk képest igényesebbnek mondható, ám ettől még mindig könnyen, egyszerűen nevelhető termény. Tápanyagigénye közepes-magas, ültetés előtt a megszokott átmozgató ásás közben érdemes egy jó adag szervestrágyát is beforgatni földjébe, később pedig évente többször bőven lehet majd komposztot kihelyezni a tövekhez. A talajt tekintve a tárkonynak az átlagos, szélsőségektől mentes kerti talaj biztosan megfelelő lesz, a nagykönyv szerint a mély termőrétegű, közepes mértékben kötött, dús közeg a legjobb. Az öntözéssel nem szabad majd fukarkodni, bőséges nedvességre lesz szüksége a növénynek, de a pangóvizet nem tolerálja, erre figyeljünk. A fényt illetően a sokat szereti, félárnyékban csak növöget, és erős napsugarak hiányában aromája is gyengébb lesz. 

Tárkony a balkonon

A tárkony minden további nélkül beilleszthető a balkonveteményes növényei közé, pusztán egy alkalmas méretű (az átlagosnál kissé nagyobb) edényre lesz szükség, valamint frissen vásárolt általános termőföldre (ne a kertből hozzunk fel pár lapát földet, mert abban gyomok, kártevők lehetnek). A cserépbe ültetett tárkonyt állítsuk az erkély legnaposabb részére, és a gyakori öntözés se maradjon el, hiszen a cserép viszonylag kis térfogatú földje hamarabb szárad ki, mint a kerti talaj. A balkonon tartott tárkony földjét mulcsolhatjuk is a nedvesség megtartása érdekében, és mindenképp alul lyukas edényt használjunk, hogy ne rekedjen meg víz a gyökereknél.

Mikor, hogyan ültetjük a tárkonyt?

A tárkony szaporítása kiskerti körülmények között két módon lehetséges, egyfelől szaküzletben, kertészetben vásárolt előnevelt palánták kiültetésével, másrészt az idősebb növények tőosztásával. Nézzük a palántás verziót. Az életerős, egészséges növénykéket április második felétől ültethetjük ki a fentieknek megfelelően kijelölt és előkészített ágyásba, 50 centis tő-, és sortávval. Egy alapos beöntözés után a művelet készen is van, a későbbiekben - főleg a cseperedő tárkonynál - a gyakori gyommentesítés, és az említett intenzív öntözés lesznek feladatok, más zűrrel feltehetően nem jár majd a tárkonynevelés. A tőosztásnál a kora tavasz, vagy a késő ősz a megfelelő időpontok, ekkor egy dús, egészséges tövet kiemelve, azt 4-6 részre szétszedve máris szaporítóanyaghoz jutottunk, amit a palántázáshoz hasonlóan ültethetünk el. 

És a betakarítás...

A tárkonynak minden föld feletti részét hasznosítjuk fűszerként, ám ne szedjük fel az egész növényt szüretkor. A betakarítás ideje egybeesik a virágzással, ez nagyjából a nyár közepén lesz, ekkor a töveket bő tízcentis magasság fölött nyessük le (ollóval, késsel, ne tépkedve, tördelve). A jó karban lévő tárkony ezután újra növekedésnek indul, és kis szerencsével ugyanabban az évben még egyszer vágható lesz. Az idősödő, 3-4 éves növényeket kora tavasszal egy teljes tarvágással kényszeríthetjük megújulásra, de öt éves koruk után szanáljuk őket inkább. 

Kész a tárkony!

Kész lesz, amennyiben a leszedett részeket szellős, meleg helyen kiszárítjuk, majd megőröljük, de persze a frissen leszedett levelek nyersen is felhasználhatóak sütés-főzéskor. Ha mindent jól végeztünk el, akkor a tárkonyunk rendkívül intenzív ízzel, erős aromával rendelkezik majd, így óvatosan bánjunk vele az ízesítésnél. A szárított őrleményt légmentesen záródó edényben, hűvös, száraz helyen tároljuk. 

Képek: innen, innen, és innen.