Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az esztendő utolsó napján szokás valamiféle számadást készíteni, hogy miként telt el az év, így teszek most én is. Itt a kertész blogon mindenképpen mozgalmas volt a ma véget érő esztendő, nem volt hiány bejegyzésekben, témákban, kommentekben, és látogatókban, van tehát miből válogatni. Így most szilveszter ünnepének kora délutánján azzal szórakoztatom el magam, és nagyon remélem, hogy olvasóimat is, hogy átlapozom az idei év termését, és a valamilyen szempontból különösen érdekes, sikeres, sok hozzászólást vonzó, vagy csak nekem kedves írásokat csokorba gyűjtöm, hogy aki szeretné, kertészeti szempontból is végigfuthassa 2014-et, mielőtt este pezsgőt bontana. Ha újraolvasná a felidézett posztokat, csak kattintson az azokhoz tartozó képre!

2014 egyik első bejegyzése arra apellállt, hogy a szilveszteri mámort épp csak kipihenők nem kívánnak komoly témákkal foglalkozni, így az észak-koreai Kedves Vezető hivatalos virágáról szólt. Az elszigetelt diktatúrába mindig izgalmas betekinteni, főképpen, ha ezt dísznövényeken keresztül tehetjük meg.

A posztot a képre kattintva csalogathatja elő!

2014 első kertészeti vonatkozású politikai balhéja a gazdátlan földek elvételének ötlete volt. A hevenyészett terv szerint a műveletlen ingatlanokat bevonták volna a szociális földprogramba, vagyis ezeket tulajdonképpen elkommendálták volna, hogy hasznosítsák azokat. Ez aztán nem történt meg végül, de az ötlet kavart némi vihart, és nem mellesleg rengeteg kommentet. Ha ezeket újraolvasná, IDE kattintson!

A következő kiemelkedő bejegyzés igazából egy posztpár. Az elsőben elmélkedtem kicsit a vidéki élet illúziójával kapcsolatban, sokak fejében ugyanis kissé torz kép él a vidékre költözésről, és az önellátásról. Az, hogy a falusi lét nem feltétlen a Farm, ahol élünk boldog világa, nem mindenkinek világos, ezt pedig az a remek képriport bizonyítja, melyet egy olvasóm küldött, vidékre költözésük dokumentációjaként. A küzdelmes évek árán kialakulóban lévő birtok egyszerre elrettentő és biztató, érdemes átnézni a képgalériát.

Így készül a vidéki idill, katt a képre a részletekért!

A kertészkedéshez a közvélekedés szerint kert is kell, azonban ez tévhit. A növénytermesztéshez, növénygondozáshoz elegendő egy balkon is, na meg persze némi kézügyesség, fortély, és kitartás. A balkonkertészkedéssel kapcsolatos írások mindig népszerűek, így járt ez a tavaszi poszt is. Pár hét, és a kérdés újra aktuális lesz, így nem haszontalan újraolvasni, hogy mi kell egy jó balkonkerthez:

Katt a képre, vagy IDE, és máris kiderül, mi kell egy jó balkonkerthez!

A saját kertünk mellett mindig érdekel minket a másé, vagy fogalmazzunk úgy, a közé is. Persze, hogy a gombamód megújuló budapesti közterekről beszélek, melyek közül idén két emblematikus darab született újjá. Az egyik az ország tere, a Parlament parkja, a Kossuth tér, ami kicsit talán sivár lett, de hívhatjuk monumentálisnak, letisztultnak is. A másik a fővárosi fiatalság legkedveltebb találkahelye, a felújítás után kissé szigorú szabályokkal körülbástyázott Erzsébet tér. Nézze meg újra, milyenek voltak ez a terek újjászületésük után közvetlenül:

Az akácfát mindenki szereti! Vagy mégsem? Ez a fafajta mindig heves vitákat generál, egyesek kártékony, invazív növénynek tartják, mások a magyar látkép elemi összetevőjét üdvözlik benne, ráadásul mint mézelő fa vitán felül elsőrangú, idéntől pedig már hungarikum is. Az akáccal kapcsolatos forró indulatokat az alábbi akácos bejegyzés rekordmennyiségű kommentje is bizonyítja, olvassák csak végig bátran, hogy: Mi a baj az akáccal?

Kertészeti témájú blogként nehezen versenyezhetek például a politikai, közéleti, vagy filmes blogokkal, néha bevallom, pici irigységgel szemlélem a soktízezres adatokat mutató nézettség-számlálóikat. Ezért is lepett meg, hogy idén elsőként egy teljesen konvencionális témát feldolgozó bejegyzés lépte át a húszerzes olvasottságot, mégpedig a fürdőszobai növényekről szóló írásom. Olvassa el most gyorsan Ön is!

A kertápolás, növénynevelés praktikus témái mellett igyekszem gyakran szólni olyan dolgokról is, melyek szélesebb tömegeket érdekelhetnek, sőt, érinthetnek. Ilyen téma volt a nyár végén a füvesített villamospályákról szóló összefoglalóm, mely kapcsolódott a fővárosi fejlesztésekhez is (azóta több füves sínpálya is van Budapesten), és egyben kertészeti felvetésként is érdekes. A beültetett villamossínekről ITT olvashat!

Talán nem az év legolvasottabb anyaga volt, nekem azonban különösen kedvessé vált az a kissé oknyomozó jellegű írás, melyben a rejtélyes növénypusztulások okait kutattam. Minden lakásban halnak el időnként zöld kedvencek látszólag minden különösebb ok nélkül, ám természetesen mindig van valami a háttérben, ami a növények vesztét okozza. Ha kíváncsi ezekre, kattintson a képre, és indulhat a nyomozás!

A múltidézésben az utolsó fejezet a növényvilág örök kedvencéé, az orchideáé lesz. Őszi orchidea gyorstalpaló bejegyzésemben a mindig divatos orchideák tartási problémáit térképeztem fel, ugyanis folyamatosan tapasztalom, hogy ezzel a csodás dísznövénnyel sokaknak meggyűlik a bajuk, ami érthető, hisz alapvetően őserdőben, fán, trópusi éghajlaton élnek, mely körülményeket nehéz reprodukálni a lakásbelsőben. Ha Önnek is gyűlt meg már baja az orchideával, gyorsan fussa át ezt a posztot a képre kattintva:

Ezzel az éves visszatekintés véget is ért, remélem találtak közte érdekes, informatív, vagy csupán szórakoztató írásokat, ha így volt, ígérhetem, hogy 2015-ben is ebben a szellemben folytatom a blogolást, érdemes lesz tehát be-benézni ide. Hűséges olvasóim mellett mindenképpen köszönet illeti az Index szerkesztőségét, és a blog.hu csapatát, nélkülük, a számos főoldalas kihelyezés nélkül kevesebbekhez jutnának el bejegyzéseim!

Boldog, sikeres, kerti élményekben gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!