Végre megérkezett az igazi tél, legalábbis sokan panaszolták a decemberi furcsa tavaszt, azonban a napokban betoppantak a mínuszok, és az időjárás jelentések szerint maradnak is, sőt, a héten a -15 Celsius sem lesz elképzelhetetlen. A fagypont alatti hideg és a hó együttesen egyfelől tényleg az igazi téli hangulatot hozzák el, másfelől egy megszokott, de mindig komolyan veendő problémát vetnek fel, ez pedig a csúszásgátlás témaköre. Itt ez természetesen azért kerül szóba, mert a csúszásmentesítésnek szoros kertészeti vonatkozásai is vannak, de családi ház, vagy társasház előtti járda, utcafront rendben tartása is visszatérő elem a bejegyzések között. Lássuk akkor praktikusan, tömören, pontokba szedve, hogy mivel jár a jegesedés.

Ezt a képet ma kaptam Győrből, a tél megérkezett...

A balesetveszélyről...

A csúszós járda nemcsak kellemetlenség, hanem komoly veszélyforrás, főleg ott, ahol idősek is gyakran megfordulnak. A ház előtti járda rendben tartása, csúszásmentessé tétele az ott lakó(k) kötelessége, amennyiben ezt elmulasztják, kártérítési felelősséggel tartoznak, ráadásul egyéb jogi következményekkel is számolhat a gondatlan fél. A családi házak tulajdonosai ezt rendszerint tudják, de más a helyzet a társasházaknál, ahol a lakók általában úgy vélik, hogy ezzel a közös képviselőnek kell foglalkoznia, őket nem érinti a téma. Ez persze nem igaz, társasházakról szóló törvény rendelkezik ugyan a közös képviselő feladatairól, ez azonban nem érinti a jeges, havas járda rendben tartását. Természetesen a lakók megegyezhetnek a közös képviselővel abban, hogy intézze az ügyet, ilyenkor általában egy alvállalkozónak kerül kiadásra a munka, vagyis a lakóknak nem kell lapátot, szóróanyagot ragadniuk, és a felelősség sem őket terheli. Fontos azonban, hogy az alvállalkozói szerződés a törvényi előírásoknak maradéktalanul megfeleljen, különben a felelősség átháríthatóvá válhat a lakókra, akik így megint oda kerülnek, ahol a part szakad. Előfordulhat, hogy a megbízás valamilyen ok miatt nem jöhet létre, például a társasház költségvetése ezt nem engedi, vagy például ha a lakók nem tudnak megegyezésre jutni. A munka viszont ilyenkor sem maradhat el, tehát valaki(k)nek a lakók közül vállalnia kell a feladatot.

A lényeg: minden ingatlantulajdonos felelős a tulajdona előtti járda biztonságossá tételéért, legyen szó családi-, vagy társasházról, ezért senki ne késlekedjen a csúszásmentesítéssel!

A só az utakon engedélyezett

Mivel ne szórjunk?

Talán praktikusabb először azt tisztázni, mit ne használjunk csúszásmentesítésre. Az első és legfontosabb természetesen a só, amivel kapcsolatban van némi tévhit a közgondolkodásban. A legtöbben azt hiszik, hogy a só kérdése megoldott, mert a használata tilos, ez azonban nem igaz. A törvény betűje szerint: belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. (346/2008. (XII. 30.) számú kormányrendelet, 5. § (2)). Ez annyit tesz, hogy ahol autók járnak, ott sózni is lehet. Így, aki nagyon akarja, a háza előtti utat sózhatja, de ezt a közterület illetékes fenntartója rendszerint meg is teszi helyette, viszont ebből fakad az az alapvetés, hogy az úttestről sose lapátoljuk a havat az úttest melletti beültetett zöld sávra, főleg ne a fák tövéhez. A sóról talán elég ennyi is, azt nem feltételezném, hogy bárki is sózni szeretné a kertje belső részét. A "mivel ne" csoportba esetleg még a hamu sorolható, ami ugyan (mérsékelten) hatékony szóróanyag, de cserébe csúf látványt nyújt, és agresszívan koszolja például a ruhákat.

A lényeg: a sót felejtsük el, van helyette bőven környezetbarát szóróanyag!

A jó szóróanyagok

A són kívül szekérderéknyi egyéb, bevált anyag van a jeges utak ellen, nézzük ezeket. A faforgács közepesen hatékony, ám maximálisan környezetbarát, hasonlóan a homokhoz, ami szintén korlátozás nélkül bevethető. A zeolitos kőzúzalék is jó választás, hatékony, ártalmatlan, és nem is kifejezetten drága, beszerzése azonban utánajárást igényel. Értékelhető az útkáli is, ami egy keverék, mely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a sima sónál mindenképp jobb választás. A már említett fahamu ugyan használható, de amellett, hogy piszkol, a talajt lúgosítja, így alkalmasint káros lehet a kerti növényzetre, bár egyes esetekben, például túl savanyú talaj, vagy káliumhiány esetén még jól is jöhet.

A lényeg: olyan szóróanyagot válasszunk, mely a legkevésbé káros a növényzetre

Alternatív csúszásmentesítők

Ez a rövid fejezet inkább csak érdekességként szolgál, máris kiderül miért. Az egyik említésre méltó szokatlan csúszásmentesítő a vinasz, ami a cukorgyártás egyik mellékterméke. A vinasz jó hatásfokú jégmentestő, a talajba jutva pedig tápanyagként szolgál, eddig szuper, azonban nem mellékesen a vinasz éktelenül büdös, így lakott területen nem használható, de például mezőgazdasági utakon már valós alternatíva lehet. Bármilyen furcsa, csúszásmentesítésre műtrágyát, vagy pétisót is használnak néha, főleg, nagyobb, értékes zöldfelületeknél. Nagy előnye, hogy pontosan adagolt mennyiségben még hasznos is a növényzetnek, azonban túladagolva nagyon gyorsan ki lehet vele égetni mindent. További előnye a műtrágyának, hogy az állatok számára sem káros, például lovardákban előszeretettel vetik be, mert nem bántja a lovak érzékeny patáját. Megemlítendő még a magyar fejlesztésű Transheat szóróanyag, mely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és a só -15 celsiusos limitjével szemben egészen -28 Celsiusig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé, vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.

A lényeg: a ritkábban használt szóróanyagoknak mindig van valamilyen "mellékhatásuk", óvatosan kísérletezzünk!

Röviden összefoglalva az a legfontosabb, hogy jegesedés, havazás idején a lehető leghamarabb lépjünk akcióba, és hárítsuk el a csúszásveszélyt, mégpedig lehetőleg környezetbarát anyagokkal. Ha eddig nem tettük meg, érdemes most (hogy úgyis kell valamilyen) felszerelkezni pár zsáknyi szóróanyaggal, hogy a következő havas, jeges vészhelyzetben legyen rögtön mit kiszórni!

Hamarosan a növények fagyvédelméről szólok majd, ha nem akarnak lemaradni a praktikus tanácsokról, gyorsan nyomják meg a képernyő jobb felső sarkában található "követés" gombot, így nem maradnak le egy bejegyzésről sem!

Képek: innen, innen, és innen.