Ha medvét nem is tudok ígérni a málnásba (amit igazából nem is sokan szeretnének), a málnát tudom ajánlani a kertekbe, mert az egyik legfinomabb gyümölcs szerintem, és növényként is dekoratív, de már az elején leszögezném, hogy a málna a nyűgösebb kerti gyümölcsök közé tartozik, így telepítését azért érdemes átgondolni. Hogy segítsek a döntésben, megpróbálok a málnáról zanzásítva minden fontosabb információt közölni az alábbiakban.
A málna (Rubus idaeus) aktualitását mostanában nem az ültetés, hanem a szüret adja, a málna ugyanis más bogyós gyümölcsökkel, így például a szederrel és a ribiszkével karöltve június tájékától szedhető, egészen a nyár második feléig. Ebből kifolyólag málnát a következő hetekben biztosan bőségesen találni majd a piacokon, áruházakban, vagy épp az ismerősök, szomszédok kertjében, aki pedig olthatatlan vágyra gerjed pár saját málnabokor iránt, idén ősszel már ültethet is. Mielőtt azonban az ültetésre és gondozásra térnénk rá, lássuk előbb magát a málnát közelebbről.
A málna cserjén, sőt félcserjén terem, vagy köznapi nevén bokron. Félcserje, mivel vesszői csak két évig élnek, az elsőben kifejlődnek, a másodikban virágot és gyümölcsöt hoznak. Egyszer és kétszer termő fajták is léteznek, utóbbiak másodjára ősz elején szüretelhetőek, de a kiskertekben inkább az előbbit szokták tartani, az őszi gyümölcsdömpingben már van bőven konkurencia. Ha a bokor már terem, alaposan oda kell figyelni, mert a korai szedés nem jó, viszont hamar bekövetkezik a túlérés, ami szintén nem jó. Ha szemre (vagy kóstolásra) már az érés csúcsán tart a termés, akkor hajnalban, vagy hűvös, borús időben szüreteljünk. A leszedett szemek az eperhez hasonlóan gyorsan romlanak, két-három napnál tovább biztos nem bírják, így vagy együk meg őket, vagy mélyfagyasszuk a szemeket, utóbbit jól bírják. A málna amellett, hogy nagyon finom, gazdag C, B1, és B2 vitaminokban, és bőven tartalmaz szerves savakat is. Alacsony szénhidráttartalma miatt jó fogyókúrás nasi, és persze legendásan ízletes szörp, dzsem és ivólé, vagy éppen házi gyümölcsturmix készíthető belőle, de süteményekhez, akár csak díszítésként is, elsőrangú. Kevesen tudják, hogy a málna szárított leveléből (főleg ha szamóca és/vagy szederlevelet is teszünk hozzá) remek teát forrázhatunk. És természetesen mint mindenből, a málnából is főzhető pálinka, hogy a férfi kertészek lelkesedése is megjöjjön.
A málna ültetése tehát nem most időszerű, hanem ősszel. Ültetéskor fontos szempont , hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen, és a közeg minősége, összetétele sem mindegy. A málna a kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag, levegős, laza szerkezetű, egyenletesen nedves közeget kedveli, érzékeny a talajvízre, a magas mésztartalomra (bár van a mésztartalomra kevésbé érzékeny változat is forgalomban), és például homokos területeken sem biztos, hogy megmarad. Az ültetés helye a kert egy szélvédettebb, huzatmentes része legyen, és fontos, hogy a málnabokrok támrendszert igényelnek. A legjobb, ha pár masszívan letűzött karó mentén vízszintesen drótokat, huzalokat feszítünk ki, vagy éppen egy sima drótkerítés is megteszi, ebben az esetben ehető termésű sövény, térhatároló alakítható a málnásból. A támrendszert a növény fejlődésével párhuzamosan bővíteni kell függőlegesen, nagyjából fél méteres közökkel. A málnabokrok sokat isznak, vagyis bő öntözésre lesz szükség, mert a gyökérzet kis mélységbe hatol le, így a gyökerek feletti föld gyors kiszáradása veszélyezteti a málna épségét. Sajnos a málnabokor erősen gyomosodik, főleg azért, mert ahol a málna viszonylag magas igényei miatt jól érzi magát, ott a gyomok is szívesen megtelepednek, ezért permetezése elkerülhetetlen, valamint az átlagosnál több növényvédelmi feladatra van kilátás, mivel a málnát sokféle betegség és kártevő fenyegeti, például a gyakran felbukkanó levélfoltosság. A betegségek kialakulásának esélye csökkenthető jó minőségű, ép tövek ültetésével, illetve a kiegyensúlyozott tápanyagutánpótlás (komposzt, szerves trágya) is erősíti a növényt. Az ősszel elültetett málna már két év múlva termést fog hozni, feltéve, hogy a fenti feltételeket biztosítottuk neki, és a metszési feladatokat sem hanyagoltuk el. Összességében a málna az elszántabb, kísérletező kedvű hobbikertészeknek ajánlható inkább, idő-, és munkaigényes haszonnövény, de a vesződségeket a házi málnából készült sütemények és szörp egészen biztosan feledtetik.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.