Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mi a baj az akáccal?

komment · 1 trackback

Nem egyedülálló eset, hogy egy növény kilép a politikai színtérre, elég csak a parlagfű körüli vitákra gondolni, most éppen az akác jutott erre a sorsa. Az utóbbi pár hónapban gyakran lehetett olvasni az akácról, mivel az Európai Unió döntéshozói azt tervezik, hogy felveszik arra a listára, melyen a kártékony, invazív fajok (hivatalos megfogalmazásban: idegenhonos özönfajok) találhatóak. Ennek eredménye az lehetne, hogy a magyar akácállományt a brüsszeli döntés értelmében ritkítani, visszaszorítani, vagy teljesen szanálni kellene (utóbbi inkább rémhír jellegű, és az akác teljes kiirtása nagyjából lehetetlen is egyébként). Felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen káros az akác, akkor miért nem örülünk a tervnek? A helyzet szokás szerint jóval bonyolultabb és összetettebb, mint az elsőre látszik, az akác mellett és ellen is komoly érveket lehet felsorakoztatni. Mindenesetre az akác a napokban állami védelmet kapott, ugyanis Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter múlt hét pénteken jelentette be, hogy az akácot (és az akácmézet) hungarikummá nyilvánították. Próbáljuk meg kibogozni, hogy mi is a baj akkor az akáccal? 

akac3.jpg

A klasszikus akácos út

Akác alatt döntően a Robinia pseudoacacia-t, vagyis a fehér akácot értjük, bár ennek a növénynek több természetes hibridje és faja van, az egyes fajok leírása és elkülönítése körül botanikai vita zajlik, ám az egyszerűség kedvéért maradjunk annyiban, hogy a fehér akác a szóban forgó fa. Az akác Magyarországon nem őshonos fa, eredeti élőhelye Észak-Amerika és Mexikó keleti részei, hazánkba Mária Terézia uralkodása alatt, a XVIII. században került, francia gyarmatosítók közvetítésével. Betelepítésének oka elsősorban a homokos területek talajának megkötése volt, ugyanis erre kiválóan alkalmas. Érdekesség, hogy először a fűz került szóba, mint az Alföldre ültetendő, talajt megkötő fa, azonban a fűz nem él meg homokos közegben. Így került a képbe az akác, ami az 1700-as évek elején már elszórtan megtalálható volt Magyarországon, az első példányokat 1710-ben telepítették Erdődy gróf pozsonyi birtokán, az első akácerdőt pedig 1750-ben ültették Héderváron. A gyors növekedésű, beavatkozás nélkül is szaporán terjeszkedő akác 1964-re már 16%-os aránnyal bírt a honi erdők között. Ma 463 (más adatok szerint 420-460) ezer hektár akácos van Magyarországon, (melynek közel a fele a rendszerváltoztatás után keletkezett), ami Európában a legnagyobb számadat.

HU_Erdo_02-Fafajok_550.jpg

Az akác azonban a homokos talaj megkötésén kívül mást is tud, gazdasági jelentősége kiemelkedő. Kiváló mézelő, különböző adatok szerint a honi méztermelés 40-60%-a az akáchoz köthető, ráadásul az akácméz felvásárlói ára magasabb, mint a virágmézé, így a magyar méhészek számára az akác túlzás nélkül létfontosságú. Az akácméz fontos exportcikk is, mivel Európa legnagyobb akácállománya nálunk található, így a kontinens elsőszámú akácméz ellátója Magyarország. Az akác fája értékes ipari alapanyag, rendkívül kedvező tulajdonságokkal bír, tartós, nagy szakítószilárdságú, és különösen kemény fa, igaz megmunkálása erőforrás-, és szerszámigényes. Készülhet belőle padló, bútor, de leginkább a mezőgazdaságban és kertkultúrában használatos. Szőlősökben szinte mindenhol akáckarókat találunk, vadkerítések készülnek belőle, kertekben bútorként, lépcsőként, ágyásszegélyként, vagy cölöpök formájában láthatjuk viszont. Nem utolsósorban pedig tüzifaként is számottevő haszon tulajdonítható az akácnak, hőértéke magas, kiinduló nedvességtartalma alacsony, akár nyersen is felhasználható fűtőanyagként (kandallófának viszont nem a legjobb, mivel ropog, és szikrákat vethet). És még egy érdekesség, a fehér akác a homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides) szimbiota partnere, vagyis ez az értékes gomba csak akácosokban található meg. Ha ennyi előnye van, akkor miért támadja az Unió ezt a fafajtát?

1932_071evf_01-06sz-62.jpg

Az akácerdőnek hagyománya, múltja van (Kép: erdeszetilapok.hu)

„A magyarság történetével ugyan a kocsányos tölgy van a legszorosabb kapcsolatban, érdekes dolog, hogy magyar fának mégis a szil-, a dió- és az akácfát nevezik. Kanadában a múlt században kivándorolt elődeink mindenképpen akác-, meg eperfát akartak ültetni, hogy hazai környezetet teremtsenek maguknak. Herman Ottó, az első magyar természetvédő is magyar fának nevezte. Igaz, hogy ez a szép jövevényfa, a magyar Alföldet új szépséggel, a virágzó erdővel tette gazdagabbá” - Keresztesi Béla: Magyar erdők

 

Az éremnek természetesen két oldala van, az akác hátrányos tulajdonságokkal, hatásokkal is rendelkezik. Mint az már kiderült, invazív faj, ami azt jelenti, hogy az adott területen, tájegységen (jelen esetben Magyarországon) nem természetesen jelen lévő, hanem máshonnan betelepített növény. Mivel agresszívan terjeszkedő, és aktívan ültetett fa, kiszorítja az őshonos faféléket, megváltoztatja a tájképet, további terjedése nyomán ritkulhatnak, vagy akár teljesen eltűnhetnek a homoki tölgyesek, lösztölgyesek, borókás-nyárasok, löszgyepek, homoki gyepek, ami természetesen az itt élő állatállomány számára és összetételére is kedvezőtlen hatással van. Az akácerdőkben gyakran termelnek (vágnak ki) fákat, ami miatt az aljnövényzet összetétele is megváltozik, a terület gazosodásnak indul, ami így látványként is szomorú, és például természetjárásra sem alkalmas. Annak ellenére, hogy az akác ipari alapanyagként kétségkívül hasznos, nagyarányú térnyerése mindenképpen nálánál hasznosabb és értékesebb fafajtáktól veszi el a területet. Az sem mellékes, hogy az említett 460 ezer hektár akácosból 26500 hektár védett természeti területen, 3800 hektár pedig fokozottan védett területen helyezkedik el, így közvetlenül veszélyezteti a kiemelt fontosságú természetvédelmi övezeteket. 

3475_21393608938.jpg

 A telepített akácos nem épp romantikus látvány

Az akác kétségkívül nem őshonos, invazív fafajta, ám betelepítése nagyjából háromszáz évvel ezelőtt kezdődött, így sok-sok generáció óta meghatározó növénye a magyar látképnek, a köztudatba és a kultúrába mélyen beágyazódott, sokan ezért sem hajlandóak kártékony, idegen faként tekinteni rá. Gazdasági haszna vitathatatlan, méhészek sokaságának nyújt megélhetést, energianövényként is jelentős, valamint ipari felhasználása, exportja is számottevő. A túloldalon a szintén vitathatatlan károkozás és természetkárosítás áll, melyek hasonlóan nyomós indokok. Tudni kell, hogy az Unió nem hasraütéses alapon szúrta ki a magyar akácot, hanem természetvédelmi szervezetek, egyesületek lobbitevékenységének eredményeképpen merült fel az akácültetés korlátozása, megtiltása, vagy az állomány ritkítása. A témában döntés még nem született, a háttérben komoly szakmai viták zajlanak, a politikában pedig hangzatos nemzeti üggyé érett az akáckérdés, a hungarikummá nyilvánítás egyértelműen jelzi a magyar fél álláspontját. Állást foglalni józanul az akáccal kapcsolatban igencsak nehéz feladat, én nem is vállalkoznék rá, csak azt ígérem, hogy a végeredményről mindenképpen beszámolok.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr286182657

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Még több idegenhonos fajt fogunk védeni! Biodiverzitás Napja 2014: Magyarország 2014.05.22. 15:16:31

Biodiverzitás Napja 2014. május 22. - Nem tűrjük az özönnövények kirekesztését! Köszönjük Magyarország! Megvédjük az agresszív adventív nem őshonos özönfajokat! Teljes méretű kép A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ INVÁZIÓS FAJOK J...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hoesett 2014.05.22. 09:29:40

A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy téves megrögződésekkel van tele az emberek feje. (Kis kitérő, de az akáchoz jutunk).

Az emberek például azt hiszik, létezik u.n. senki földje az országok között. Vagy, hogy az "erdő" az csak úgy van, senki földjeként kitűnő terep rajta eszmét futtatni a vesszőparipákon ülve.
A valóság viszont az, hogy minden kis földdarab hézagmentesen, az ország területét teljesen kitöltve be van helyrajzi számozva és Rákosrettentő 025a, Rákosrettentő 025b és Rákosrettentő 025c lényegében UGYAN OLYAN földdarabok.

Ha valaki a 025a helyrajzi számon egy autókerék és akkumulátor feldolgozót épít, akkor ő a környezetvédelem bajnoka, szerepel a híradóban és körbe van udvarolva.
A terület köré ültetett amerikai lawson ciprus külön dicséretet érdemel.
Ha egyanez (!!!!) az ember a 025b HRSZ földterületén kukoricát / paprikát / TÖKÖT termeszt ( ki tudja, hogy a tök amerikai, mint az akác és nevelése során MINDEN őshonos élőlényt kiirt a gazdálkodó a közeléből !?!?) akkor ez a legnagyobb közönnyel találkozik.
Ha ugyanez az ember a 025c HRSZ földterületen birtokol egy akácost, ami nagyszámú védett koratavaszi hagymásnak nyújt élőhelyet, ősszel pedig az akácoshoz szervesen kapcsolódó bodzabokrok a madárvonulás kiemelten fontos erőforrásai, akkor ő az ügyeletes gonosz és antikrisztus...?

Ha a 025b HRSZ esetén semmi bajunk a sivár, vegyszerezett, mindentkiirtó monokultúrával, akkor miért a hiszti a 025c HRSZ esetén?

Hollandexxonvaldez 2014.05.22. 09:31:58

Méhész vagyok,tehát igen csak érint a kérdés.Ráadásul nekem meg az a gond,hogy a környékemen nincs akác!!!!!! Veszprém megyében nagyon kevés van,és igy kénytelenek vagyunk a méhészeteket messzire szállitani.

Felénk tehát telepiteni kéne,mert a város környékén levő 54 hektár szórvány akác az a méhek napi élelelembegyűjtését épp fedezi.

Méhész gondolattal az akácerdő 500-600 hektárnál kezdődik.

sas70 2014.05.22. 09:32:22

Ez jórészt most megint egy politikai lufi, amin lehet pörögni, "vallási" hovatartozástól függően.
Bizonyos területeken hasznos az akác, máshol meg kárt okoz, mert a természetes erdő és növény társulásokat elnyomja vagy átalakítja. Megfelelő szabályzás kell és kész, nem kell őrjöngeni egy dolog körül. A szakemberek kidolgozzák a szabályokat, az Eu-nak benyújtják és mindenki boldogan felfújja majd a következő lufit!

besztercei 2014.05.22. 09:32:27

@Gera: Köszönöm a tippet! Egy term. véd. őrtől azt a tippet hallottam, hogy meg kell "gyűrűzni" (valamivel le kell hántani körben a kérgét) és az egy fokkal hatékonyabb, mint a folyamatos kivágás. Azon a területen épp a fekete nyarat szorította ki az akác, folyamatosan irtották, mégis sok volt belőle.
A gond csak az, hogy nálunk sok fiatal fa van és ezekkel egy fokkal nehezebb bármit is csinálni, mint kevesebb, de nagyobb fával. A bálványfát én sem szeretem, ráadásul az is megjelent a szomszéd telkén.

@polyvinyl: Nagyapám folyamatosan irtotta az akácot a földjén és ez kb. szinten tartásra volt elég. Meghalt, nem kellett sok idő és mindent benőtt az akác. Pedig próbáltuk megakadályozni, csak épp munka és gyerekek mellett a szüleimnek kevesebb ideje volt rá, mint egy nyugdíjasnak. Most meg már hiába irtjuk, szinte reménytelen.

Félkifli 2014.05.22. 09:34:59

"A telepített akácos nem épp romantikus látvány"

Akkor én nagyon kocka vagyok, mert nekem tetszenek a szép szabályos sorokba ültetett fák.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 09:35:46

@spinat:

"amúgy a nyár nem allergén. Csak szemetel. "

És gyulladást okozhat a repítőszőre, ha a szembe, gyomorba, vagy a légutakba jut. Csecsemőknél esetleg fulladásos halált. Volt már rá példa. Nyárfát nem lenne szabad lakott területre, vagy közvetlen szomszédságába telepíteni. Közutak mellé sem.

Kopasz Szuzukis 2014.05.22. 09:38:46

@zsoci: az akác ipari faként történő hasznosításának legnagyobb ellenfelei maguk az erdőgazdák! Rosszul nevelt akácosban silány minőségű fa terem. De ugyanígy csak tűzifának való az a tölgyes is, amelyiket nem megfelelően gondoznak.
Volt szerencsém egy híres építész keze alá dolgozni, mikor egy 25 méter átmérőjű fedett csarnok vázát építették akácból (!!!). Elpanaszolta, hogy gyakorlatilag csak tűzifával találkozott, mikor megfelelő alapanyagot keresett. Ezért esett a választása az akácra, mert abból arányaiban többet lehetett kihozni, mint tölgyből, bükkből, kőrisből.
Nincs ma, Magyarországon előrelátó, ésszerű erdőgazdálkodás.
Az akác egyébként nagyon jó alapanyaga lehetne a bútoriparnak, épületasztalos iparnak. Nálam akác a parketta. 5-6 év alatt aranybarnára érett, és vetekszik a színe a nagy kastélyok százéves tölgyparkettáival. A kerti bútorokat is akácból készítettük. Ammóniás füstölés és viaszolás után megjelenése, tartóssága vetekszik a drága afrikai, ázsiai fából készültekkel.

Bogyó 2 2014.05.22. 09:40:28

@ténytár: A császárfával az a baj, hogy az is eléggé agresszíven tud terjedni, ha megfelelő a talaj. tapasztalataim szerint viszont a homokos, száraz területeket nem annyira szereti.
Másik gond, hogy könnyen törik, könnyen válik üregessé, veszélyessé. épületek közelébe nagyon óvatosan érdemes csak ültetni. A lila virágai ilyentájt amúgy csodás illatot árasztanak, a termései viszont sokáig szemetelnek, persze ez sok más fajnál is gond lehet.
Szerintem sok méltatlanul háttérbe szorult régi fafajtánk van, amelyek jók lehetnének parkba, erdőkbe, ilyen a szil, a hárs és persze a tölgy, de ezek kétségtelenül nem a legalkalmasabbak a jövedelemtermelésre.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 09:41:53

@besztercei:

"Nagyapám folyamatosan irtotta az akácot a földjén és ez kb. szinten tartásra volt elég."

Ugyanez igaz a selyemkóróra, gyalogbodzára, bodzára, bálványfára, japánkeserűfűre is, és még sorolhatnám. Nem beszélve azokról a behurcolt állatfajokról, amik az őshonos fajokat szorítják ki az élőhelyükről. Mint például a mostanában elpofátlanodott harlekinkatica. Mégis csak az akác miatt megy a hiszti a bulvármédiában. Ha egy földdel nem foglalkoznak, nem művelik, visszaveszi a természet.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 09:46:15

@Bogyó 2:

"A császárfával az a baj, hogy az is eléggé agresszíven tud terjedni, ha megfelelő a talaj. tapasztalataim szerint viszont a homokos, száraz területeket nem annyira szereti."

A császárfával az a baj, hogy mivel rendkívül gyorsan nő, hatalmas a tápanyag- és vízigénye. Olyan, mint egy növényi sáska. Gyakorlatilag pár év alatt kizsigereli a talajt. Azért nem is szereti a homokos Alföldet, mert a homokban se elég vizet, se elég tápanyagot nem talál.

Bogyó 2 2014.05.22. 09:47:09

@Félkifli: Hát..akkor tényleg furcsa az ízlésed.
A kukoricatáblákat is szépnek látod?
Akkor nyilván tetszenek a sorokban menetelő katonák meg az ilyen parádék is, lehet ezekben is jó, de ezek akkor sem romantikusak.

Egy erdő azért akkor szép, ha ott nem "rend" uralkodik, hanem fajgazdagság, változatosság, szép nagy fák mellett egy-egy tisztás, aztán egy kis bozótos, ilyen, aztán meg olyan fa. Az egyik rész teret ad az együttléthez, mozgáshoz, a másik védelmet és búvóhelyet nyújt. Lehet benne kirándulni, felfedezni dolgokat, mert nem ugyanolyan az egyik rész mint a másik.

A változatosság gyönyörködtet, nem a falanszter.

besztercei 2014.05.22. 09:50:07

@Hollandexxonvaldez: Na igen, itt ütköznek az érdekek. Nagyapám (volt) gyümölcsöse kicsit délebbre, de szintén azon a környéken van és mi irtjuk az akácot, mert a mi szempontunkból egy átok. Egyébként régen, amikor még sok gyümölcsfa volt ott, üzletelt valamelyik bakonyi méhésszel, mert amikor nálunk az őszibarack (és sok más növény) virágzott, a Bakonyban még szinte semmi sem, ezért pár családot arra az időre áttelepített hozzánk és ezzel mindkét fél jól járt.
Neked üzleti szempontból jó lenne, ha Veszprém környékére akácost telepítenének, mondjuk a bakonyi tölgyesek helyére, másoknak természetvédelmi és esztétikai célból nem. Mindenki a saját érdekeit védené.

Bogyó 2 2014.05.22. 09:52:22

@polyvinyl: Igen, de érdekes, hogy az akácfa is gyorsan nő, de ő meg pont a kevésbé tápanyagdús helyeken is jól fejlődik, mert jobban tudja hasznosítani a tápanyagokat és ezért zsarolja ki a talajt.
Nálunk feketeföld van, s szinte minden évben van a kertünkben egy-egy császárfa-csemete a szomszédos fákról. El szoktam ajándékozni, de vittem homokos területre is, ott csak sínylődött, 1-2 év után kiszáradt. Én nem ültetek magamnak, mert több hátrányát látom mint előnyét. Egyedül az illatát szeretem májusban, de az a szomszédoktól is átjön:-)

Bogyó 2 2014.05.22. 09:54:51

@polyvinyl: Azért megy a hiszti csak az akác miatt, mert a harlekinkaticából, meg a bálványfából senki nem csinál pénzt.
Ezért védekeznek már előre az akácpártiak egy még meg sem született tiltás-korlátozás-ajánlás miatt.

DIODORO 2014.05.22. 09:56:17

@totorohun:
Már régen szabályozva van.
Az akácos aljnövényzetétkritizálókon mindíg mosolygok. Láttál már egy tölgyes; bükkös erdő aljnövényzetét? Esetleg egy fenyvesét? Ezeket milyen növények tolerálják?
Ráadásul a mutogatott képeken jellemzően egy intenzív gazdsági hasznosításra telepített akácerdőket mutatnak...

Az akácerdő részaránya pedig nem az invazív terjedése miatt nő, hanem az intenzív telepítések miatt. Mert hasznos növény.

besztercei 2014.05.22. 09:56:51

@polyvinyl: A selyemkóró miatt is ment a hiszti 1-2 éve. Pont a méhészek jöttek azzal, hogy tönkreteszik őket, ha irtják, mert jó mézelő. Egyébként, ha olyan területen lenne a föld, akkor meg a selyemkórót szidnám.
"Ha egy földdel nem foglalkoznak, nem művelik, visszaveszi a természet. "
Csak nem mindegy, hogy milyen gyorsan és mi marad utána. Az akác után szinte csak akác, a virágos kőrissel jobb viszonyban van a helyi növényvilág és nem is szúr ;) ha meg sokáig hagyják, akkor előbb, vagy utóbb jön a tölgy.

@Bogyó 2: Az akácosról nekem is a falanszter jutott az eszembe.

DIODORO 2014.05.22. 10:00:38

@Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe:

Engedjük meg a termelőnek, hogy eldöntse mi az értékesebb. Ő a pénzét rakja bele, a munkáját. eu bürokrata pártiak meg a körmüket reszelik valahol a kiskörúton belül...

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 10:00:41

@Bogyó 2:

"az akácfa is gyorsan nő, de ő meg pont a kevésbé tápanyagdús helyeken is jól fejlődik, mert jobban tudja hasznosítani a tápanyagokat és ezért zsarolja ki a talajt"

Az akác, mint pillangós, nem kizsarolja, hanem a nitrogénmegkötés és a gombákkal kialakított szimbiózisa miatt gazdagítja a talajt. Mondjuk ezt az akácnál nem lehet úgy közvetlenül kihasználni, mint pl a borsónál, hogy ősszel kimegy a borsó a kertből, tavasszal meg megy a helyére valami nitrogénigényes faj :D

besztercei 2014.05.22. 10:01:44

@DIODORO: Javaslom, hogy nézd meg tavasszal egy bükkös, egy akácos és egy tölgyes aljnövényzetét. Idén tavasszal mindháromhoz volt szerencsém egy héten belül és ég és föld, még ugyanazon a hegységen belül is. Nem, nem az égtájak miatt.

gombakomba 2014.05.22. 10:04:31

@besztercei:
Nem az AKÁCOS az ami úgy néz ki mint a falanszter, hanem a FAÜLTETVÉNY, bármely fafajból.
Elég sok telepített fenyves, nyáras, gyümölcsös van, azok is szépen sorban állnak.

DIODORO 2014.05.22. 10:07:28

@Bogyó 2:
Azért tiltakoznak, hogy megse születhessen egy ilyen marhaság az eu-ban. Nem az ő dolguk. Ha nekünk nem tetszik az akác, akkor majd mi elrendezzük magunk.
Ha tetszik, mert jó mézelő fa, szerszámfa, bútorfa, tüzifa, akkor ne kényszerítsenek minket az hosszútávú ellen érdekeink ellen cselekedni.

besztercei 2014.05.22. 10:09:57

@gombakomba: Nekem pont egy nem katonás rendbe ültetett akácosról jutott eszembe, amikor idén tavasszal a Helembai-hegységben kirándultunk és az út eleje egy sivár akácosban vezetett. Később szerencsére változott a kép.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2014.05.22. 10:11:46

Egy vers, melyben a parton röhög egy havas akác:

LÉK

Léket vág az öreg Józsi,
Mai célja kilenc keszeg.
Táskájában elemózsi,
Amíg pecáz, abból eszeg.

Hamarost a bele tele,
Ébren hogyan bírja ki ezt?
Megcsörren a mobiltele,
Zavarván e békés szieszt.

Lékbe ijed, remek e vicc,
Parton röhög havas akác,
S mire Józsink stégre evic,
Beköszönt a nyári vakác.

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2012/02/lek.html

DIODORO 2014.05.22. 10:11:51

@besztercei:
Nézem, havonta kétszer háromszor. Évente 6-8 szor erdőt mélyebben is. Olyan helyen ahol nincs intenzíven művelés.

besztercei 2014.05.22. 10:17:41

@DIODORO: Az akác pont rövidtávú érdekeket szolgál. Az a baj a természetvédelemmel, hogy annak inkább hosszútávon van haszna, kevésbé látványos és ezért nehezebben lehet elmagyarázni az embereknek, hogy miért jó. Mert amíg jól működik valami, ritkán gondolunk rá, hogy meg kellene becsülni. Nagyon nem mindegy, hogy mondjuk milyen erdőt telepítenek pl. a Bakonyban. Játszhatunk olyat, hogy néhány hasznosnak tartott növényfaj terjedését segítjük, a többi meg hadd pusztuljon, de akkor ott leszünk, mint egyes helyeken Nyugat-Európában, ahol egyes helyeken nagyon megritkultak pl. a hasznos rovarok.

spinat 2014.05.22. 10:19:34

@polyvinyl: na megint tanultam valami újat.

besztercei 2014.05.22. 10:23:08

@DIODORO: Én még fajgazdag aljnövényzetű akácost nem láttam, de bükköst, tölgyest igen. Igaz, csak tavasszal, mert utána már nem jut le elég fény. Ha lehet, akkor én sem intenzív művelésű erdőkben kirándulok.

igazi hős 2014.05.22. 10:27:14

1. Az akácméz népszerű, mert "szép", de hogy jó lenne? Van a családban méhész, de szerintem sosem evett akácmézet, csak "rendes", sűrű virágmézet. Amíg van, addig nálunk is az kerül mindenbe, kivéve kenyérre, mert nem folyik és kenni szinte lehetetlen.
2. "A telepített akácos nem épp romantikus látvány" ellentétben egy szőlő- vagy almaültetvénnyel. Az akác haszonnövény, nem a szépségéért ültetik.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2014.05.22. 10:30:59

@DIODORO: "Engedjük meg a termelőnek, hogy eldöntse mi az értékesebb."

ja ja !!!
igen pontosan engedjek meg!!!

csak EUs es allami tamogatast ne kapjanak a telepitesre, ha igy is megeri neki akkor hajra!

"Erdőtelepítés esetében a telepíteni kívánt fafajtól, valamint a terület lejtésétől függően a támogatás 853-2.065 euró/hektár"

hoesett 2014.05.22. 10:33:26

@besztercei:
A kérdésem továbbra is az, ha a 025b HRSZ esetén semmi bajunk a sivár, vegyszerezett, mindentkiirtó monokultúrával (tök, kukorica, paradicsom, paprika) akkor miért az akác-hiszti a 025c HRSZ esetén?

panelburzsuj 2014.05.22. 10:48:29

@hoesett:
tök, kukorica, paradicsom, paprika

Ezek közül Magyarországon melyik növekszik akár egy évszázadig, akár harminc méter magasságúra, mindeközben unaloműzésként évtizedekig csíraképes magvak millióit és gyökérsarjak tömegét fejlesztve?

Reggie 2014.05.22. 10:54:49

@♔batyu♔: Es hogyan keseritik meg az eletet a bolyhok?

besztercei 2014.05.22. 10:58:03

@hoesett: Nekem mindkettő baj. Csak most itt az akácról volt szó.
Előttem már jól megmondták, hogy az a baj, hogy 1) politikai kérdést csináltak belőle 2) megy a fekete-fehérben gondolkodás. Én inkább feketében látom, mert agresszív növény, évek óta küzdünk vele és ezért még a tüzelő sem kárpótol, ráadásul az akácmézet sem szeretem ;), erre mások védelmükbe veszik az "ősellenséget" és én leszek az EU-párti bolond, amiért _egyes területekről_ tűzzel-vassal irtanám. Elismerem, hogy a méhészeknek az a jó, ha minél több akácos van, de ne akarjunk már mindenhova azt telepíteni.

csepke 2014.05.22. 10:59:47

@hoesett: szerintem amiatt nem ugyanaz az eset, mert a paprika paradicsom a kerítésen nem szökik ki, és nem tud elterjedni magától vadon, mert a mi éghajlatunkon igen sokat kell dolgozni vele, hogy egyáltalán valami értékelhető termést adjon. Kb. olyan esetek mint a trópusi pók amit véletlenül hazahoznak a csomagban, a nyáron persze megvan szabadon is, de mivel a telet nem bírja sosem fog elszaporodni, nem jelent veszélyt az őshonosakra. Visszatérve, az akác pedig egyedül is remekül szaporodik a mi éghajlatunkon, be tudja tölteni azt az űrt is maximálisan ahol őshonosak sajnos már nem élnek meg, meg sajnos azt is ahol megélnének csak nehezen. És itt leszaporodja őket. Ez utóbbi a baj vele. Ettől függetlenül azt gondolom, az Euból nézve ez egy mesterségesen keltett hiszti, hiszen náluk nincs akác, nem is fenyegeti őket, mert az erdőik szempontjából sokkal jobb klímájukon az akác labdába sem rúgna az őshonosaik mellett. Ez egy tipikusan olyan Eus ostor ami rajtunk csattanna. És egyébként pedig az erdőtörvény vhr-jében még az akácon kívül pontosan 46 idegen erdei faj van felsorolva.

Hollandexxonvaldez 2014.05.22. 11:00:33

@besztercei: itt Várpalota környékén van annyi parlagon heverő terület,volt bányaterületek,a lőtér sivár kopár területe hogy minimum 2000 hektár akácerdőt lehetne telepiteni.Nem a bakonyi tölgyesek helyére képzelem az akácot.

Egyébként pedig valahogy a régi korok emberei szerintem bölcsebbek voltak.az akáctelepitések a Bécsi Hadikincstár rendeletére kezdődtek,az első jelentősebb a Komáromi erőd köré került 1816-ban.

Az EU amúgy ilyen téren(uborka görbülete,játék a tyúkoknak stb) sokkal rosszabb mint a Szovjetúnió volt.Azok nem szóltak bele úgy a szoci országok ügyeibe mint a vizfej Brüsszel.

hoesett 2014.05.22. 11:05:12

@panelburzsuj:
Légyszives szállj le a földre és helyrajzi számokban gondolkodj. Nyilván a kukorica nem nő meg 25 méter magasra, dehát ha a területet évente levágnák, a földet felszántanák, vegyszereznék - akkor az akác se nőne az égig :)
Most az a bajod, hogy a 025c akácosokát évente nem dózerolják a nyers talajfelszínig vissza, mint a 025b-t?

Ahol ugye nem él meg (a gazdálkodó szándéka szerint) a kukoricán kívül SEMMI. És ez így megy már 100 éve és a tervek szerint így is megy a következő évszázadban is. Ennél nagyobb természet pusztítás nem sok van.
Hirtelen a neutronbomba jut eszembe... de talán az sem ilyen tartós hatású...

A 025b HRSZ lezúzása mégsem gond. Ennek nem racionális, hanem érzelmi oka van. Az akác ellenesek nem racionális emberek, hanem csupán van egy vesszőparipájuk és élveznek rajta száguldani.

Ha érdekelné őket a "TERMÉSZET" akkor az lenne a céljuk, hogy minél több helyrajzi számon történjen legalább olyan szintű természetközeli gazdálkodás, mint egy átlag akácosban :)
Vagyis háborút kellene indítani minden olyan helyrajzi szám gazdálkodása ellen, ahol kiirtják az őshonos növény és állatfajokat...

Göntér László 2014.05.22. 11:06:26

@polyvinyl: Szerintem a medve megjelenését sem szabad országos ügynek tekinteni. Döntésre azok illetékesek, akiket ez az együttélés érint.

hoesett 2014.05.22. 11:06:39

@csepke:
Komolyan úgy gondolod, hogy a 025c akácosa megszállja a szomszédos 025b kukoricását?
LOL :)

hoesett 2014.05.22. 11:11:38

@besztercei:
Engem a szeder szivat. Most akkor tiltassam be?

És: attól, hogy betiltják, tőlem még nem fog eltűnni a szeder. Vagy te komolyan azt hiszed, ha EU-s szinten kikényszerítik, hogy a 025c-n az akác helyett szürkenyárat ültessen a gazdálkodó, akkor neked jobb lesz?

csepke 2014.05.22. 11:14:18

@hoesett: az akácnak akár 40 méterre is elmennek a felszíntől kis mélységben lévő gyökerei, és nagyon jól sarjad gyökérről ha megszaggatják. A szomszédos szántó területeken boldogan megjelenik.

besztercei 2014.05.22. 11:16:21

@Hollandexxonvaldez: Várpalota az már más. Bár állítólag pont a lőtér területe az, ahova elkezdtek visszatelepülni a természetvédelmi szempontból értékesebb fajok (ez egy csomó volt katonai területre igaz, mert azokat korábban őrizték), az már más téma, hogy megfelelő védelem híján az ilyen területek általában szemétlerakóként végzik.

OFF: Abban egyetértünk, hogy Brüsszel a bürokrácia fellegvára, sok dolog túlszabályozott. Egyik kedvenc példám, hogy az el nem fogyasztott és érintetlen ételeket (menza, vendéglő, rendezvények) nemhogy az éhezőknek, de még a disznónak sem lehet odaadni, hanem veszélyes hulladék, amit el kell vitetni.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 11:17:54

@Göntér László:

"Szerintem a medve megjelenését sem szabad országos ügynek tekinteni. Döntésre azok illetékesek, akiket ez az együttélés érint."

A medve egyrészt védett állat, nálunk fokozottan védett státuszban, másrészt nem helyhez kötötten él, hanem ide-oda mászkál. Harmadrészt a medve nem az állampolgárok, azon belül a falusi emberek tulajdona, így nem dönthetnek mondjuk népszavazással a sorsáról.

Ezért volt kifejezetten káros a médiahiszti, amit a bulvársajtó szított.

_most_ 2014.05.22. 11:21:51

úgy tudom az esőerdők kiirtása is sokaknak megélhetést biztosít, ezért szerintem nem kéne beleszólni a környezetvédőknek, irtsák csak ki az összes esőerdőt.

Amatőr 2014.05.22. 11:25:08

Szerintem a gazdasági haszna elvitathatatlan.
Az Alföld egyes tápanyagszegény területein, melyek egyébként semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak, talajmegkötő szerepe, illetve sokirányú hasznosításra alkalmas fája miatt a legszerencsésebb választás! Az akácerdő különösebb gondozást nem igényel, kivéve az állandó őrzése a fatolvajoktól.

Amúgy a hóátfúvásoktól járhatatlan utak mellé telepített gyorsan növő és igénytelen erdősáv is jobb megoldás, mint egy kerítés.

Eddig jól elvoltunk az akáccal. Továbbra is elleszünk vele. Tanácsok és segítség nélkül is!

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 11:26:17

@besztercei:

"nemhogy az éhezőknek, de még a disznónak sem lehet odaadni"

Saját felhasználásra tartott disznónak oda lehet adni. Sertéstelepekre nem szabad szállítani, mert befolyásolná a hús minőségét a nem tervezett összetevőket tartalmazó takarmány és megbetegedést is okozhatna, ha két szabvány adag hízótáp között felütnék a röfik ebédjét valami jó zsíros, fűszeres moslékkal.

Ráadásul a sertéstelepeken nem a saját tempójában nől a disznó, hanem néhány hónap alatt csinálnak a speciális táppal a kismalacból vágni való állatot, így a hagyományos moslék lassítaná is ezt a folyamatot.

Kobor Szellem 2014.05.22. 11:30:48

Sajnos allergiás vagyok a virágmézre (valószínűleg a benne lévő ki tudja melyik virágporra). Akácmézre nem, és imádom.
Ha az akác ennyire szapora fajta, akkor megint a középút lenne a jó megoldás: szabályozni kell, hogy csak olyan helyre kerüljön, ahol az eredeti élőhely nincs veszélyben, vagy ahol az eredeti élőhely nem is jelentős. Ne rakják egy tölgyerdő közepébe. De ne is irtsák ki onnan, ahol megfogja a talajt, ahol nem él meg más, ahol felhasználják mézkészítésre, stb.
Félek, hogy megint egy kardcsörte lesz ebből is, és a végén én fogom megszívni azért, mert nem tudok majd hazai mézet enni. Na erre varrjatok gombot.

joska61 2014.05.22. 11:31:13

@♔batyu♔: Pedig arra a szarra nagyon ráférne....

besztercei 2014.05.22. 11:31:18

@hoesett: A szeder legalább nem szorít ki minden más növényt, elvannak a többiekkel itt már pár ezer éve. Irtani azt is szívás, mert könnyen erdőszélnek nézi a felhagyott területeket, de közel nem okoz akkora természetvédelmi problémát, mint az akác. A nyarak közül csak a betelepített nemes nyárról hallottam, hogy sok gondolt okoz, de állítólag ott inkább a hibridizációval van baj. Arról nem tudok, hogy olyan agresszívan terjednének, mint az akác.

Amatőr 2014.05.22. 11:35:29

@_most_: Na, ez messzire visz!

A fejlett világ az esőerdök kiirtása miatt nyíg! Mert fél, hogy nem marad levegő. Na, de a saját erdőit kitermelte/irtotta! Korábban! És hasznot húzott belőle!

Ha tehát nem akarja a maradék esőerdők vesztét, akkor talán tessék az ottélőket KÁRTALANÍTANI! Fizessenek, hogy azok más kereseti frorrás után nézzenek és ne a kitermelésből, értékesítésből, földművelésből éljenek!

besztercei 2014.05.22. 11:35:59

OFF: @polyvinyl: Akkor a 2 évvel ezelőttihez képest változott a szabályozás, mert akkor még egyértelműen kimondta, hogy nem lehet sertésnek odaadni és "morzsabulit" sem lehet tartani a hajléktalanoknak.

_most_ 2014.05.22. 11:48:23

@Amatőr: ezzel egyetértek, a fejlett országok részéről képmutatás a fejletlen országokat bírálni a környezetrombolás miatt, csak arra akartam rámutatni, hogy a rövidtávú egyéni érdekeket nem feltétlen előnyösek hosszútávon, és Európa eljutott arra szintre, hogy a környezetvédelem érdekében hajlandó saját magára nézve gazdaságilag negatív intézkedéseket is hozni.

P.Boby 2014.05.22. 11:50:38

Nem értek hozzá, éppen ezért állást sem kívánok foglalni.
Azt viszont tudom, hogy a telkünk végében levő akácosnak az illata ilyenkor májusban fantasztikus. Az akácmézet pedig nem cserélném el mással.

panelburzsuj 2014.05.22. 11:53:47

@hoesett:
Kinek a vesszőparipa - kinek meg a szalmabáb...

Tényleg úgy látod, hogy az a "földreszállás", ha - mondjuk - a hivatásos állami természetvédelmi szándékok és a hivatásos állami földhasználati szándékok közötti konfliktusok végiggondolása helyett - rajzolt ellenségekkel marionetezünk?!

Nekem ehhez túl nagy a tét.

Te élvezed a mellésüketelést?

odamondó 2014.05.22. 11:59:45

Ja majd úgy járunk vele mint a cukorral. Pár év és veheted a francia mézet 5000/kilóért.

besztercei 2014.05.22. 12:08:22

OFF: @odamondó: A rossz szabályozás mellett a cukornál az is kellett a bajhoz, hogy a rövidtávú érdekeket nézve eladják a kvótákat. Az áremelkedés előtt már 2-3 évvel is mondták, hogy ez lesz.

Amatőr 2014.05.22. 12:08:48

@_most_: Valahol a hatvanas években mennyire röhögtünk a kínaiakon, hogy népi kohókat üzemeltetnek otthonukban, vagy a teljes lakosságot kivezényelték a földekre zajkelteni, hogy elkergessék a verebeket. Valami okos funkci ontotta a jobbnál is jobb ötleteket magából.

Ilyen van ma is, máshol is. Merre görbüljön az uborka és kell e nekünk az a fránya akác. Még azt sem vitatom, hogy szakember! Minden bizonnyal. De nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés!

Párszáz éve van akácunk. Hasznát látjuk. Köszi, de az izénkre nem kell lámpás! Már ha tudod, hogy miről van szó!

vezér01 2014.05.22. 12:21:28

Tisztelt EU ! Vegyék fel a listájukra a krumplit és a kukoricát is!
Együnk újra köleskását,a disznók meg makkoljanak az akác helyébe ültetett tölgyesekben !

Lángharcos 2014.05.22. 12:30:13

@polyvinyl: A természetvédelmi területeken is lusták a kertészek? :(

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.05.22. 12:34:26

@sas70:

"A szakemberek kidolgozzák a szabályokat, az Eu-nak benyújtják és mindenki boldogan felfújja majd a következő lufit!"

Feltéve, hogy a szakemberek pártatlanok, és nem befolyásolják őket politikai vagy egyéb szempontok, esetleg épp politikusok.

A gond persze az, hogy semmi nem fekete vagy fehér, és ha már kompromisszumot kell kötni, ott mindig belépnek az ilyen-olyan részérdekek.

Vagyis a szakember megmondja, milyen cél érdekében mit kell tenni az akáccal. A célokat azonban már nem (csak) a szakemberek határozzák meg.

Lángharcos 2014.05.22. 12:40:51

@hoesett: Mert a paradicsom nem vadul el az erdőben, a paradicsomnak, paprikának külön "könyörögnek" a gazdák, hogy teremjen. Elvadulva esélytelenek.

Az akác viszont szép-szép és jó, amíg fogod a kezét, de közben beköltözik a szomszédba, majd arrébb és arrébb... és ott felügyelet nélkül tombol és terjed. Ja és nem marad utána más. Csak akác.

vezér01 2014.05.22. 13:28:31

Többen írják,hogy ki se lehet irtani az akácot. De ha az EU betiltja,büntetést lehet fizettetni érte a kerttulajdonosokkal.
Bombajó bevételi forrás az államnak,akárcsak a parlagfű.

Amatőr 2014.05.22. 13:32:52

@Lángharcos: Itt van már párszáz éve. Pont az a jó benne, amiért most irtanák; elvan a legócskább talajon is. Amiből azért van néhány hektárunk az Alföldön is, a Kisalföldön is, egyebütt is.

Szóval az akáccal meglennénk, de én pl a gmo-ból nem kérnék! Se sokat, se keveset! Mégha szakemberek ajánlották is. Inkább legyen akáccal fertőzött kishazánk, mint a génmódosított akármikkel. Mert az a fertőzés - szerintem - gyógyíthatatlan.

madarasi.abel 2014.05.22. 14:01:54

Nos.
Magyarország a magyar profithajhász erdőtelepítők lobbizása miatt védi az akácot. Ugyanis az akác rövidtávon (tehát befektetési céllal) jó üzlet azoknak, akik ilyen erdőt telepítenek: az első 10-20 évben több pénzt termelnek, mint az őshonos fajok, igaz, utána a trend megfordul.
Az Únió nem tiltaná be teljesen az akác telepítését, ugyanakkor nem is támogatná azt, így nem adna rá TÁMOGATÁST. És ez az, ami a profitcentrikus erdőgazdálkodóknak fáj.
A többi rizsa. Aki nem hiszi, olvassa el ezt a cikksorozatot, megéri, szépen benne van minden:
viridis.hu/blog/48/484/

besztercei 2014.05.22. 14:05:02

@vezér01: OK, hogy sarkítás, de nézd meg, mik a fő érvek az akác ellen és aztán azt, hogy ezek közül mi igaz a krumplira vagy a kukoricára. Nem véletlenül nevezik inváziós fajnak.
Ha a telepítést tiltják be, akkor a növény meglétéért nem tudnak büntetni (az már más téma, hogy akkor jobban lehet vele trükközni). Azt is felvetette itt valaki, hogy egyszerűen csak támogatást nem kellene rá adni. Egy kicsit talán az is lassítaná a terjedését.

@Amatőr: Sok helyen eddig is irtották az akácot, csak éppen nem látszik. Az "akácfertőzés" is majdhogynem gyógyíthatatlan és szerintem egyik országnak sem lenne annyi pénze, hogy kiirtsa. GMO: állati takarmányban sajnos már régóta van itthon is, emberiben majd akkor lesz, ha néhány döntéshozót "megtámogatnak" ezzel-azzal és akkor a médiából is az fog ömleni, hogy milyen jó az nekünk. Cinikus lennék?

Egyébként aki itt támogatja az akáctelepítést, próbálta már kiirtani valahonnan?

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 14:30:41

@besztercei:

Úgy értettem, hogy ha neked van egy kifőzdéd, meg van két malackád, akkor a saját malackáiddal megetetheted a moslékot. Továbbértékesíteni nem lehet takarmányozási céllal olyan állomány számára, amit utána leölnek és kimérnek a boltban.

A morzsaparti más kérdés. A saját kifőzdédből a maradékkal meglepheted a hajléktalan Józsit, akivel naponta köszöntök egymásnak és ott van a törzshelye a szomszéd parkban. Jótékonysági szervezetnek viszont nem adhatod tovább a maradékot élelmiszerbiztonsági okok miatt.

Lángharcos 2014.05.22. 15:01:38

@Amatőr: Az akác is fertőzés a védett területeken.

Az, hogy itt van pár száz éve, nem jelent semmit, a régi fáink nagyságrendekkel hosszabb ideje itt vannak. Majd itt lesz a harlekinkatica, az ezüstfa és a selyemkóró, bálványfa is "párszáz" éve, akkor már jók lesznek?

Lángharcos 2014.05.22. 15:03:44

@polyvinyl: A malacos buli nem úgy van, hogy ha a moslékot nem annak hívod, hanem "újrahasznosított élelmiszernek", ehhez pedig annyit teszel, hogy felfőzöd egyszer, akkor utána gond nélkül mehet az állatnak, és úgy az EU se vau-vauzik bele? Csak ki ne ejtsd a szádon, hogy moslék :3

5perc 2014.05.22. 15:09:13

@Hollandexxonvaldez:
"Méhész gondolattal az akácerdő 500-600 hektárnál kezdődik. "
Az nem úgy van, hogy egy hektáron max 10 család gyűjthet? 6 ezer méhcsaláddal akarsz dolgozni?

460 000 Ha * 10 család, az 4 millió hatszáz ezer méhcsalád. Ebből a sógórom 40 családnak szükséges helyet használ. Én nem hiszem, hogy ez a jelenlegi 426 ezer hektár ki lenne használva.

Amúgy le a nyárral, legalább másfél hónapja keseríti az életünket. Lakókörnyezet kilométeres környezetében ne legyen.

vezér01 2014.05.22. 15:50:22

@besztercei: Jó-jó,csak viccnek szántam. De : sok tanyán jártam,a ház mellett több hatalmas akácfa adta nyáron az árnyékot,télen meg száraz gallyaival a tüzelőt,de sehol se láttam sarjhajtásokat. Azt ugyanis a kecskék azonnal lerágták.
Az akácvirágból meg a "bogárkák" /értsd méhecskék/ mézet csináltak a családnak. 8 -10 kaptárnál nem volt több sehol.
Egy nyaralóvá vedlett parasztháznál tényleg átok lehet a szomszédból átjövő akác,kecsketartásra mégse buzdíthatok
senkit. Itt irtani kell,de hogyan ?! És miért az EU akarja előírni ?

panelburzsuj 2014.05.22. 16:14:52

@vezér01:
Az EU az idegenhonos (= Európán kívül őshonos) fajok behurcolását és kontrollálatlan elszaporodását akarja megfékezni. Hogy ne járjunk úgy, mint a krumplibogárral, kukoricabogárral, parlagfűvel.

A magyar kormánypárt csinált ebből akácholokauszt-hisztériát.

Akác "ürügyén" jelenleg is két célra nyomja az EU a pénzt Magyarországba: telepítésre (ahol hasznos az akác) - irtásra (ahol káros az akác).

Amatőr 2014.05.22. 16:25:15

@besztercei: Egyébként aki itt támogatja az akáctelepítést, próbálta már kiirtani valahonnan?

Én pl még nem. Sőt, a telkemen megpróbálom szaporítani. Nem nő meg alatta sem a parlagfű, sem a szeder, csak a fű. Aztán ha kell valamire,akkor kivágok egyet-kettőt. Nincs bajom vele.

Azt meg különösen nem értem; ha Mexikóban és az USA-ban, ahol őshonos, elvannak vele -még nem lepte el az egész földrészt - akkor vajon mi miért kell, hogy rettegjünk?

Amatőr 2014.05.22. 16:36:31

@polyvinyl: Tudod, ez az Európa egyik végétől a másikig több ezer kilométer és több évtized. Esetleg van az egy évszázad is. Jólfizetettkém a huszonegyedik századi irodájában fel sem tudja fogni, hogy ezer-kétezer kilométerrel arrébb szívesen zabálnának uraktól levetett moslékot, de az sincs. Pedig a szervezetük elbírná! Nem úgy az éhezést.

Ahogy az eu egyik szegletében megállapított tecsófizetésért a másik végen röhögőgörcsöt kapna, akinek felajánlanák, úgy a törvények sem működnek azonosan mindkét helyen.

Kobor Szellem 2014.05.22. 16:52:24

"Magyarország a magyar profithajhász erdőtelepítők lobbizása miatt védi az akácot. Ugyanis az akác rövidtávon (tehát befektetési céllal) jó üzlet azoknak, akik ilyen erdőt telepítenek: az első 10-20 évben több pénzt termelnek, mint az őshonos fajok, igaz, utána a trend megfordul.
Az Únió nem tiltaná be teljesen az akác telepítését, ugyanakkor nem is támogatná azt, így nem adna rá TÁMOGATÁST. És ez az, ami a profitcentrikus erdőgazdálkodóknak fáj.
A többi rizsa. Aki nem hiszi, olvassa el ezt a cikksorozatot, megéri, szépen benne van minden:
viridis.hu/blog/48/484/ "

Ezt simán elhiszem neked, a linket sajnos most nem lesz időm megnézni

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.05.22. 17:31:05

@polyvinyl:

"Jótékonysági szervezetnek viszont nem adhatod tovább a maradékot élelmiszerbiztonsági okok miatt."

Nagyon okos rendelet. A kukából kiguberált étel persze nem jelent élelmiszerbiztonsági veszélyt...

Na meg az éhezés sem.

sas70 2014.05.22. 17:34:38

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Na ez a baj, amikor beleugatnak a szakemberek dolgába, és a jogász mondja meg a mérnöknek, növénytermesztőnek, orvosnak, gazdasági szakembernek meg akárkinek, hogy hogyan kell művelnie a szakmáját . Ezért születnek remek, betarthatatlan törvények, idióta szabályok, amiket senki nem vesz komolyan.

Amatőr 2014.05.22. 17:41:57

@panelburzsuj: "Hogy ne járjunk úgy, mint a krumplibogárral, kukoricabogárral, parlagfűvel."

Azért az is jellemző, hogy az akácot mivel vetik össze: krumplibogár, harlekinkatica, parlagfű, stb.

Fura egy nép a magyar! Mindenen képesek vagyunk veszekedni. Lart pour lart. És érvként hajánál fogva a legnagyobb baromságot is előrángatni!
Ha maholnap valaki vitát kreálna, vajh a sör, vagy a bor használ többet az egészségnek, holnap akár ölre is menne a fél ország. Bár tévednék!

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.05.22. 17:49:18

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Ha egy étterem MINDENKÉPPEN hajléktalanoknak akarná adni a maradékot, akkor megbeszélné egy szociális munkással, hogy tereljen egybe minden nap zárásra X embert, műanyag tálakkal, akiknek a kezébe adják a maradékot.

panelburzsuj 2014.05.22. 17:49:23

@Amatőr:
Velem lehet alkudni: mint a muflonnal.

Vagy mint Ausztrália az üregi nyúllal.

Cuki szemre is, cuki tálban is - mindkettőt vadászni vágyták - mindkettő elszabadult.

panelburzsuj 2014.05.22. 17:55:13

@panelburzsuj:
(Az akác is főúri, sőt királyi kertek ékességeként kezdte európai karrierjét, és beletelt majd egy évszázad, mire lassan-lassan alászállt az alantas hétköznapi haszonfák közé. 100 év sok idő ám... )

Amatőr 2014.05.22. 17:56:54

@panelburzsuj: Nos, rendben.
Kezdjük talán avval, hogy honnan és mit szorított ki az a fránya akác? Minek a létezését akadályozza?
Én például tudok egyet; nem engedi futni a futóhomokot!

Amatőr 2014.05.22. 17:59:07

@panelburzsuj: Jól mondod; haszonfák közé! Mert igen hasznos!

panelburzsuj 2014.05.22. 18:08:21

@Amatőr:
"mit szorított ki az a fránya akác?"

"Én például tudok egyet"

Én például többet is tudnék.

De te például leszarnád mind.

gentlemen versus players: köszönöm, hogy velem tartottál

Amatőr 2014.05.22. 18:28:08

@panelburzsuj: Kár, hogy prejudikálsz!
Visszanézheted a hozzászólásaimat, de sem mocskolódni, sem a vitapartnereim személyét minősíteni, sem pedig prejudikálni nem szoktam. Ugyanis a stílus maga az ember.

panelburzsuj 2014.05.22. 18:40:15

@Amatőr:
A stílusoddal semmi gáz: a tartalmad túl híg ahhoz, hogy ne csak akár mégoly udvarias, de mégiscsak locska bökölődés, hanem érdemi társalgás alakulhasson ki közöttünk.

Biztos van, amiben te vagy járatosabb.

Akácban biztosan nem.

euratom 2014.05.22. 20:34:18

@besztercei: kiralyné gyertyája (genyöte) tömegesen fordult elö akacosban a Vp megyében egyes helyeken. Legutóbb öszi kikericseket fotóztam. Amúgy meg az akácot ha elegyetlenül ültetik, akkor persze, hogy fajszegény lesz, hisz nem is a biodiverzitasért ültették hanem amiért a krumplit, napraforgót vagy a kukoricát...

euratom 2014.05.22. 20:36:59

@SemBoga: google a baratod és a DG Environment honlapján magyarul is fönt van a rendelet szövege és ott megtalalod.

euratom 2014.05.22. 20:42:21

@hoesett: ez itt most copyrightos, vagy hozzájarulsz, hogy "újrahasznosítsam " ezt a hszt ;), ezt talán a sötétben is megértik...

euratom 2014.05.22. 20:47:44

@madarasi.abel: olvasd el a rendeletet az invaziv fajokrol magyarul a DG Environment honlapjan, es majd rajössz, hogy igazad van vagy nem...

besztercei 2014.05.23. 00:50:08

OFF: @polyvinyl: akkor a "moslékos" jogszabálynak még egyszer utánanézek, de családi érintettség okán egyszer már kikerestük és akkor úgy volt, hogy sertésnek nem lehet adni, kutyának és baromfinak pedig igen. Azt magad is mondtad, hogy a nagyüzemeket nem igazán érinti a kérdés, csak a háztájit.

@vezér01: A kecskék - szinte - mindent megesznek, az őzek már válogatósabbak. Az említett telken 3 éve télen sok fáról lehántották a kérget, ezek főként gyümölcsfák és fiatal kőrisek voltak, de az akácot nem bántották. A kecskére visszatérve: nálunk csak birka volt, de minden fát felkopasztott, ameddig felért. A gyümölcsfákat is.

@euratom: Nálunk az akác elnyomja a többi fát és bokrot. Nem tudom, hosszú távon stabilan lehet-e elegyes akácos. Talán, ha mozaikos az élőhely. Érdekes, őszi kikericset eddig csak nyíltabb élőhelyeken láttam. Pont abban az időszakban van levele, amikor egy erdő aljára kevés fény jut le.

euratom 2014.05.23. 06:52:17

@besztercei: görög kutatasi riportok értékelik nagyra az akác beltartalmi értékét takarmanyban kecskéknél. Az agroforestry rendszerekben is lehet szerepe az akacnak.

euratom 2014.05.23. 06:54:14

@besztercei: kb 60-80 vagy meg idösebb akácokat nézegettem elegyben bükk, gyertyán, hegyi juhar, magas köris környezetben.
Nem volt invazív...

besztercei 2014.05.23. 11:38:28

@euratom: Sajnos - ami az irtást illeti - a kecskék kilőve: nem vagyunk mindig ott, nincs kerítés, ellenben van sok róka, akik a fiatalabbjával szerintem könnyen elbírnának, ráadásul a telek végétől már természetvédelmi terület. Azon az élőhelyen van némi összehasonlítási alapom az őshonos erdő, gyümölcsös, akácos témakörben.

A hosszú távot a fafajok élethosszához mérten értettem. Emlékeim szerint a bükk pár száz évig elél, amíg talpon van és magasabb, addig általában az új jövevényekkel szemben ő a király. Ha elpusztul, akkor jöhet a többieknek a gyorsasági verseny. Egyébként hol volt az az erdőrészlet? Jó, gondolom, hogy nem az Alföldön. :)

euratom 2014.05.23. 19:16:01

@besztercei: egy igazi bükkös klimában ahol kb 200 éves bükköket borít ki a szél évek óta.... És már elkezdték átalakitani a klímaváltozás miatt, mivel melegedik és nem lesz jó annyira a bükknek.;(
Egyébként kb 3-4 km-re az erdötôl írogatják az invazivokat...

igazi Ténytár 2014.05.25. 17:33:15

@DIODORO: Igen igy halt ki a Dodo es oriasteknos fajok irtodott ki angliaban az oshonos mokus az amerikai szukrek altal. Igy van most bajban Florida a pitonokkal ami ha nem tudjak megallitani egeszen Washingtonig elterjedhet.

De szep is lesz az orszag ha ebben nagy hirtelen nemzeti akacozasban az egesz orszagban az lesz. Hiszen a mez...meg gyors. Kell a francnak itt tolgy...stb.

egysmás 2014.05.25. 19:34:53

@ténytár: A tölgyest is telepítik.
Nincs természetes szaporulat.

besztercei 2014.05.25. 22:36:09

@euratom: Na igen, előbb vagy utóbb az öregeknek is át kell adniuk a helyet a fiatalságnak. Nekem csak az a gondom, hogy ez a példa nem győzött meg arról, hogy ha idővel kidől az összes bükk, akkor nem lesz akácos a helyén. A klímaváltozás hatásait nehéz kiszámítani, de nagyon remélem, hogy lesz "házon belül" olyan faj, ami át tudja venni a bükk helyét és nem kell amerikai importra szorulnunk.

@egysmás: Lenne természetes szaporulat (szoktam vele találkozni), csak éppen olyan szinten túl van tartva a vadállomány, hogy ha nem kerítik körbe azt az erdőrészletet, akkor amelyik magonc túléli, nagy eséllyel az is torz lesz. De a túl sok vad már mások üzlete.

egysmás 2014.05.25. 22:49:15

@besztercei: Mivel normál körülmények között a tölgynek, bükknek három-négyszáz év alatt kettő (2) utóda lesz, ami felnő, az, hogy lerágott magoncot látsz csak, egyáltalán nem meglepő.
A vadállomány persze jó nagy, de nem a magoncokból él. A kukoricát meg a szénát az etetőnél jobban szeretik.

inf3rno 2021.08.03. 05:16:45

Nincs semmi baj az akáccal. Ha megfigyeled, akkor az amcsi Demokraták ki akarják csinálni a méhészeket teljesen, mert a méz konkurencia a glükóz-fruktóz szirupnak, amit a génmódosított kukoricából származó keményítőből készítenek. Volt ez az akác ügy, de ez csak az egyik dolog. Már egy ideje sulykolják, hogy botox termelő baktérium spórák vannak a mézben, és hogy csecsemőknek ne adjuk őket, mert talán 1 alkalommal 100.000-ből csecsemőkori botulizmust okozhat, ami ritkán halálos is lehet. Mondjuk én megnéztem egy kazah tanulmányt is nemrég, és érdekes, hogy ott a mézek 0.5%-a fertőzött csak, az USA-ban viszont a nagy fejlett mezőgazdaságnál is valahogy 10%-ot sikerült kihozniuk, ráadásul eltérő törzset, mint ami a kazahoknál jellemző. Lótartásban nagyjából ugyanott vannak lakosságra vagy területre vetítve, és ugye a lovak beléből származik ez a baktérium. Szóval vagy szennyezik a mintákat vagy magát a mézet vagy szimplán hazudnak róla már évtizedek óta. Mindenesetre már a 70-es évek vége óta téma, hogy a méz botulizmust okozhat csecsemőknél. Valószínűleg amúgy igaz, csak elhanyagolható az esélye, és ezt is jól felfújják a médiával, ahogy szokták. Egy másik ténykedésük az ázsiai lódarázs betelepítése 2003-ban Franciaországba, és 2019-ben az USA-ba. A másodiknál már nagyon kilógott a lóláb, mert májusban elkezdett érzékenyíteni a BBC, hogy a darazsak mennyire hasznosak és szeptemberben már ott is volt a lódarázs, ami egész méhkaptárakat irt ki szemben a nálunk honos változattal, ami ellen a méhek tudnak védekezni. 2003 óta már elárasztotta egész Európát. Mi eddig viszonylag megúsztuk, talán az időjárás miatt, de az is melegszik, úgyhogy ki tudja mit hoz a jövő. phys.org/news/2020-04-asian-hornet-invasion-europe.html Szóval szerintem ezek a történések nagyon is szándékosak, egyáltalán nem véletlenül hoznak ilyen döntéseket az EU-ban, hanem utasításra. Nem csak a méhészettel kapcsolatos döntéseiken látszik ez, hanem számtalan más döntésen is, hogy a külföldi multiknak kedveznek, és próbálják az itthoni konkurenciát ellehetetleníteni, illetve az állam gátló szerepét csökkenteni a multikkal szemben.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása