Megyeri Szabolcs kertész blogja

A vidéki idill - illúzió, vagy alternatíva?

11 komment

A vidéken élő és ott kertészkedő, háztáji gazdálkodó kertbarát olvasóimtól most elnézést kérek, mert ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik "pestiek", de legalábbis eddig nagyvárosban éltek, ott nevelkedtek, szocializálódtak. A vidéki olvasók ugyanis majd leginkább kinevetnek, hogy miért szükséges ilyen egyértelmű dolgokról egyáltalán írni. A 2000-es évek környékén amikor, talán sokan emlékeznek rá, egy fővárosi panellakás áráért egy agglomerációban lévő csinos kis házikót lehetett kapni némi birtokkal, sokakban merült fel az ötlet, hogy a zavaros urbánus létet tiszta levegős, füves, virágos, veteményeskertes lakhatásra cseréljék. Ahogy látom, most újra reménysugárként csillan fel sokak szemében az idillinek vélt vidéki gazdálkodás, a város zajától távol lévő nyugodt élet lehetősége, főleg, hogy manapság egy falusi kertesház még olcsóbban, akár pár millió forintért megvásárolható.

img_1406.jpg

Számtalan levelet és egyéb megkeresést kapok az elmúlt időszakban, melyekben nagyvárosi értelmiségiek, fiatal vagy középkorú házaspárok arról írnak, hogy terveik szerint felszámolják eddigi életterüket, és némi anyagi haszonnal, vagy csak a hiteltől való szabadulás könnyebségével felvértezve majd vidékre költöznek, és ott "önellátásra", vagyis növénytermesztésre, állattartásra, tehát magukat a kiépített kereskedelmi rendszeren kívülre pozicionálva rendezkednek be. Olyan emberekről van szó jellemzően, akik eddig javarészt irodai munkát végeztek, hivatalnokok, "multi rabszolgák" voltak, bérért, fizetésért dolgoztak, majd munka után hazatértek lakásaikba, ahol a természetet legfeljebb az erkélyen locsolgatott muskátli képviselte. Talán amikor évente egy-két hetet vidéken töltöttek nyaranta, megbabonázta őket a szénaboglya friss szaga, a gyümölcsök édes íze, a napsütés zavartalansága, a levegő tisztasága, amiknek szinte tapintható illata van egy nyári kertben. Ezen élményekkel felszerelkezve, és mondjuk egy kilátástalan helyzettel (devizahitel, bedőlt vállalkozás, állás elvesztése, ésatöbbi) megterhelve aztán elkezdenek kombinálni, és mint annyian mások, ők is eldöntenek valamit, amihez aztán elkezdik megkeresni az érveket. De vajon sikerülhet - e ez? Sikerülhet-e valakinek is, hogy tapasztalat és "józan paraszti" gondolkodás nélkül városi emberből, vidéki, önmagát és családját ellátó kertész, gazdálkodó legyen? 

EnglishCountryGardenInTillsbury.jpg

 Fantazmagória és giccs. Sokak fejében mégis ilyesféle kép él a vidéki életről

Amikor vidékfejlesztők egymás között anekdotáznak, gyakran elhangzik, hogy, nincsen olyan, hogy "jó" vagy "rossz", csak emberi történetek vannak. Az felvezetés után, az egzakt válasz helyett, vagy éppen válaszként következzen két zanzásított, de valós történet, melyeket közvetlenül figyelhettem meg.

1. A középkorú házaspár eladta mindenét Budapesten, és mindenféle felkészülés nélkül vásárolt egy nyáridőben impozáns kúriát Somogy megyében. Mivel művészek voltak, és hittek abban, hogy majd a természet bősége ezentúl eltartja őket, így minden délben ebéd után lefeküdtek szunyókálni, az önfenntartó lét helyett az önfenntartó kertben bízva. Gyomirtó szert és más vegyszert még lemosó permetezéshez sem használtak. Azt mondták, ők majd bio módon fogják művelni a birtokot, bármit is jelentsen ez. És mint letűnt korszakra legyintettek, mikor Móricz Zsigmond realista paraszt/vidék ábrázolását igyekeztem számukra a helyzetre igazítani. A megoldást a szerintük világhíres magyar földben, az egykori "Európa éléskamrája" mítoszban látták. Ma a hajdan értelmiségi körbe tartozó, valaha jómódú házaspár viszonyai ellehetetlenültek, és teljesen tönkrementek. A birtokot belepte a gaz, szinte semmit, vagy alig valamit képesek megtermelni maguknak. Az iszonyattá lett álomból valószínűleg már nincs visszaút a városba és a régi jólétbe.

2. Az ötven év körüli férfi hosszú ideig készült a váltásra. Úgy döntött, hogy városi életét éli tovább, és lassan egy évtized alatt felépíti vidéken a birtokát. Tudta, hogy nem fog tudni soha teljes önellátásra berendezkedni, mert ez szinte lehetetlen. Ismerte a korlátait, és a sikert kizárólag a maga erejében és a falusi élethez szükséges tudás, tapasztalat megszerzésében látta. Egy Nógrád megyei faluban vett telket, növénytermesztési szempontból messze rosszabb adottságokkal rendelkező területen, mint a fenti, Somogy megyébe költözött házaspár. Közel tíz év alatt a telepített gyümölcsöse termőre fordult, kis fóliaházában már márciusban veteményezik, és pár apró jószágot is képes már tartani. A férfi időközben nyugdíjba ment, és csak ekkor számolta fel városi lakását, és véglegesítette életét vidéken, ahol addigra már sok évet eltöltött szakaszosan. Váltása sikerének kulcsát a fokozatosságban és a kitartásban látja, valamint abban, hogy mindent amit létrehozott (fóliaház, gyümölcsös, tyúkól,komposztáló), gondos tervezés előzte meg.

potager-garden-country-living.jpg

 A prosperáló és önfenntartást biztosító kert nem vágyálom, elérhető. Azonban szükséges belátni, hogy a sikerhez hosszú, munkával, tanulással, kudarcokkal kikövezett út vezet. Az illúziókkal érdemes még a legelején leszámolni.

Ez a két példa természetesen nem szolgálhat útmutatóul, ahhoz kevés bennük az információ, a leszűrhető tanulság, és reprezentatívnak sem mondhatóak. Az azonban vitathatatlanul tendencia, hogy a hirtelen vidéki életmódra váltás elsősorban olyanok fejében fordul meg, akik valami - talán sosemvolt - paraszti romantikát, egyszerű, biztos megélhetést sejtenek a vidéki életben, és mindezt egyik napról a másikra szeretnék megvalósítani. A fontos az, hogy számoljunk le azzal a mítosszal, hogy a kilátástalan helyzet egyszerű és biztos megoldása, a dédelgetettt B-terv, a vidékre költözés és az önellátás lehet. A hobbikertészkedés és az önellátó gazdálkodás között legalább akkora szakadék van, mint a Matchbox-gyűjtemény, és az esztergomi Suzuki gyár között. Mindig mindenkit bíztatok a háztáji gazdálkodásra, a növénytermesztésre, a kertgondozásra, de lényeges, hogy tudjuk, mik a különbségek a szabadidős elfoglaltság, a saját terménnyel elérhető kis spórolás, és a főfoglakozású termelés között. Hiába élünk zűrös időket, hiába csúszik ki sok ember lába alól a talaj, vagy csak vágynak valamilyen természetközeli, ősi életformára, a valódi önellátó gazdálkodás elérésig rengeteg időt és sok munkát kell maguk mögött hagyniuk, ez pedig szaktudás, tapasztalat, és tőke nélkül szinte biztos kudarchoz vezet.

Képek: innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr475831127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egy Hun Hunniából 2014.02.25. 23:56:33

És ha valaki már profi kertész, még akkor is lehet hogy "besegít" neki a szüretelésben valaki vagy akár egy soktagú "brigád".
Mert a nyugdíjas gazda sem azért kerítette körül a kerítésén belül az uborkaágyását, mert nyugdíjas villanyszerelő lett volna, hanem mert REND csak kimondva VAN!

egy másik répatorta 2014.02.26. 07:14:17

Abszolút egyetértek.
A napokban olvastam cikket és fórumot valahol hogy az agglomerációból menekülnek vissza az 1. ponthoz hasonlóan leírható emberek. Mert "nem kell apataxizni, közel van a munkahely, kevesebbet költenek üzemanyagra, közelebb az orvos, a gyerek tud menni balettre, trombitálni, zsenifejlesztőbe, egyetemre, píécsdire stb." Amikor kiköltöztek úton útfélen mondták hogy milyen jó hogy nem zörög az ablak előtt a villamos és 4.30 kor a kredencben a nippek körmérkőzést játszanak a bennmaradásért, és Józsi bácsi a szomszéd egy angyal gyönyörű kertje van és milyen finom a répája. Ahogy elfogyott a pénz és rájöttek hogy rossz helyen vannak visszaköltöztek. Most "annyira jó" hogy a ház előtt áll meg a villamos, és hát Józsi a szomszéd kibírhatatlan volt mert amikor néha Pumukli a mutyi-kutyi átszökött lerendezte a veteményest, kergette a tyúkokat és Józsi már egy "másik fajta répát" ajánlott étkezésre.

Pösti gyerek vagyok, ott születtem, 34m2-es lakásban laktunk szüleimmel. Multinak dolgoztam. 15 éve lakom vidéken. Van tyúkom, csirkém (40 nyaranta) saját meggy, dió, kicsi veteményes, szeder, alma, körte. Spájzban eltéve sok minden jó.
A vidéki élet jó. Több előnye van, ám nem mindenkinek való. Ha valaki naponta bent dolgozik a városban és nem otthoni munkát végez, nem tudja áthelyezni a munkáját vidékre, bele se kezdjen az álmodozásba. Az sem járható út hogy eladunk mindent és majd ökogazdálkodásba kezdünk, mert abba majdnem hogy születni kell, és annyi mindent kell tudni hogy csak na. Vannak új tendenciák mint pl permakultúra ahol minden "csak nő" de azért az sem úgy van egészen. Egy év vagy kettő mire kiderül hogy mi az ami "megáll" és mi az ami nem. Aztán az sem árt pl ha tudjuk a Mátra északi oldalán magasban nem lesz dinnyénk, és az alföldi homokon sem lesz hatalmas bükkerdőnk pár év alatt.

De igenis, akinek van lehetősége, váltson életformát, legyen gyümölcsfája, 30m2 nyi konyhakertje, tyúkjai, nyulai. Mutassa meg magának és a gyereknek hogy a csikenmeknaggetsz az nem növény, hanem egy élő állat amit szeretettel kell gondozni, de el kell vágni a torkát ahhoz hogy nyugodtan maradjon a tányéron a sült krumpli mellett.
Kezdjen kicsiben, és ha tetszik akkor jöhetnek a meredek dolgok mint a fólia és egyéb más alternatív ötletek.
Éljen a vidék, a kiskert,
Nyulat nem ölünk Húsvétkor !
Csak bárányt.
Hajrá !!

2014.02.26. 07:26:56

Nekem erről a krisnafalu jut az eszembe, ők is levonultak, hogy biogazdaságot működtessenek, aztán az első években semmi nem termett meg nekik, a helyi parasztok körberöhögték őket, mert totál fogalmatlanok voltak. Mondjuk kitartottak, már működik a krisnabirtok, de nekik van idejük:)

Border 2014.02.26. 08:42:34

@egy másik répatorta:
Szerintem az angolkert nagyon szép tud lenni, bár gondozni azt is kell.

Martinicske 2014.02.26. 09:47:37

Tavaly költöztünk vidékre. Panelból. Sok igazság van a cikk szavai között.

Nekünk szerencsénk volt, falun nőttünk fel, nekem szerencsére nem kellett bemutatni az egyszerűbb növények termesztését, annak idején nagyapámtól sok mindent megtanultam, de az internet is sokat segített.

Azért értek így is meglepetések. Több gépet is kellett venni, meg szerszámokat. Teljes önellátás, hát az csak ábránd, mind a ketten dolgozunk azóta is a munkahelyünkön, de kihasználjuk a kert előnyeit. Ősszel már nagyobb területet ástam fel, bízom benne hogy évről évre növelni fogjuk tudni a kert méretét.

Aztán majd meglátjuk. A jó levegő, az udvar, a kert, meg a csend mindent megér :)

egy másik répatorta 2014.02.26. 10:32:06

@Border:
Van már a neten olyan hogy "edible english garden". Na az a tökéletes megoldás, olyannak kedves finom asszonykának akit a Csepel Művek füstje megcsapott.
Nem muszáj egyből ganéjhányással kezdeni 30 tejelő tehén mellett.
Mindenki városban születik, csak van aki továbbtanul. :)

Baaah 2014.02.26. 12:58:08

Első évben nekünk is csak annyira futotta, hogy "gerillakertészkedést" folytassunk, a gyomba ásott lukakba raktuk a palántákat, de mivel évek óta pihent a föld és szerencsénk is volt a palántával 2,5 magasról is szedtük a paradicsomot, következő évben 30 m2 -en már több minden megtermett, idén felment 150m2-re és meló mellett ez is elég, habár most láttam egy kis melegházat és beleszerettem :)
A nagyobb részen elég lesz idén kiirtani a gyomot és gyümölcsfákkal telerakni.
De pl. majdnem sírtam, mikor a tavalyelőtt elrakott és már a pockok gyomormelegítőjének hitt virághagymák kihajtottak idén :D

bölcsbagoly 2014.02.26. 16:05:34

Önellátásra nehéz beállni, jórészt reménytelen is. De aránylag kis területen (300-400 négyzetméter) már lehet zöldséget termelni, gyümölcsöt termeszteni, majorságot/nyulat tartani.
Zöldségből főleg a magasra növő, így kis alapterület igényeseket, mig gyümölcsből a sorra érőket érdemes ültetni. Így tavasztól késő őszig van mit szüretelni. Nálam ekkora területen van földieper, ribizli(piros és fekete), josta, egres, 10 féle szölő, 2 féle cseresznye, 4 féle őszibarack, sárgabarack, többféle alma és körte, megy meg szilva, birs, naspolya, mandula, dió, meg mogyoró. No meg habnak a tortán, kivi, gránátalma, füge, japán szilva. + ami még nem terem. Mindez tíz évet vett igénybe. Állatot csak azért nem tartok, mert nem szeretem megenni a "barátaimat"!

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.02.26. 16:42:57

Olyan ma már nincs, hogy "önellátás"...

Ha mást, nem kenyeret/lisztet venned kell - mert búzát ma már nem termel senki a saját földjén...

És nem igazán lehet azt mondani, hogy a vidéki ember, akinek nagy kertje van, az kevesebbet jár tecskóba és ilyen helyekre...

Pannon Puma 2014.02.27. 22:39:09

@Hoppácska: legföljebb azért, mert a faluban megveszi, amit meg lehet (őstermelőktől, zöldséget, gyümölcsöt, de akár gabonát is)

persze, mindent nem lehet megtermelni / legyártani otthon. de lehet, hogy azoknak a felére nincs is igazán szükség ... ?

annamarie · http://amihazunk.blog.hu 2014.03.05. 18:16:27

Mi 4 éve költöztünk vidékre, évtizedekig éltem fővárosi panelház X.emeletén. Tartunk kecskéket, birkákat, disznókat, vannak baromfiak, veteményes, gyümölcsfáink. Mégis hosszú még az út az önellátásig. Én közszolgaként dolgozom, havi fixért, a férjem otthon van és ő látja el a gazdaságot, szerel-javít-épít-trágyáz - és még sorolhatnám, hogy mi mindent csinál. Saját magunk sütötte kenyeret eszünk, sajtunkat is magunk készítjük. A veteményezést még jócskán tanulnunk kell, az állattartást már kitanultuk. Egyetlen megtakarított forintunk sem volt, mikor ideköltöztünk, mellesleg most sincs, mivel én jórészt a gazdaság és magunk fenntartásáért dolgozom. Mégis valahogy más itt az élet falun. Jól érezzük magunkat és semmi pénzért nem költöznénk vissza Budapestre.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása