Bármennyire fájdalmas, túl vagyunk az ünnepen, sőt már a szilveszteri kábulat is múlóban, olyannyira, hogy ma már munkanap van, tehát mondhatjuk, hogy mostanra újraindultak a szürke, dolgos hétköznapok. A karácsony azonban még most is ad munkát, a felszedett pluszkilók ledolgozása mellett az elmúlt években annyira divatossá lett élő fenyők is igényelnek némi utógondozást. A vágott fenyők lebontásának hagyományosan vízkereszt napja, vagyis január hatodika az ideje, ám a legtöbb helyen, főleg a kicsik örömére, akár a hónap végéig is bent marad a fa, de az élő fáknak már nem szabad ezt a hetet is a lakásban tölteniük.

Ha élő karácsonyfát vásároltunk, akkor bizony ásnunk kell

A konténeres, élő fák egy hetet, de legfeljebb tíz napot bírnak ki károsodás nélkül a fűtött, száraz levegőjű lakásbelsőben, ez a maximális tíz nap pedig ma jár le, amennyiben szenteste került be a növény a szobába. Késlekedni nem szabad tehát, és mivel péntek van, kifogást sem lehet találni, hogy ne ma délután kezdjük el intézni a fa dolgát. Amennyiben a dézsás fenyőt kölcsönöztük, és még nem vittük vissza, ma, de legkésőbb holnap tegyük ezt meg. Akárcsak befelé, kifelé is ajánlott a zsilipelés, vagyis az eltérő hőmérséklethez való szoktatás. Ez a művelet roppant egyszerű, egyszerűen vigyük a növényt egy, a szobánál hűvösebb, de a kintinél melegebb helyre, például zárt folyosóra, előszobába, beüvegezett teraszra, és hagyjuk ott fél-egy napig. Így ráadásul nyerünk egy kis időt is, tehát nem kell ma visszautaztatnunk a fát, ráérünk vele holnapig. A kölcsönbe vett fenyőknél ezzel le is zárult a teendők sora.

Földlabdás fa...

...és ültetőgödör. Ne essünk túlzásba, nem kell óriás lyukat ásni.

Más a helyzet, ha örökbefogadtuk, vagyis megvettük a konténeres példányt. A kinti hőmérséklethez szoktatás ez esetben is szükséges, álljunk ma neki, holnap pedig vigyük szabad ég alá a növényt. Innentől két lehetőségünk van, az egyik a konténerben teleltetés, a másik a kiültetés. Nézzük előbb az utóbbi opciót. A kiültetés egyik alapvető szabálya, hogy fagypont fölötti hőmérsékleten tehető meg, ezzel most szerencsénk van, mert szokatlanul enyhe az idő, a talaj sem kezelhetetlenül kemény, így minden lehetőség adott. Elsőként megfelelő helyet kell találni a kertben az ex-karácsonyfának, számolva azzal, hogy később jóval nagyobbra nőhet, vagyis ne telepítsük kerítéshez, kerti úthoz, ház-, és épületfalhoz túl közel, én legalább másfél-két méteres távolságot ajánlanék. Ha ez megvan, jöhet az ültetőgödör. Próbáljuk a konténer (az edény) méretét belőni ásáskor, oldalt és alul egy félarasznyi többlettel kalkulálva. Ez a többlet azért kell, mert az ültetőgödröt szükséges lesz kibélelni tápanyaggal, például biohumusszal, kerti föld és szarvasmarhatrágya, vagy kerti föld és érett komposzt keverékével. Mikor a fa helye készen van, óvatosan szedjük ki a fenyő földlabdáját a dézsából, lehetőleg úgy, hogy minél több - szerencsés esetben az összes - föld rajta maradjon, majd azonnal tegyük az ültetőgödörbe. Az ültetési magasságot úgy állítsuk be, hogy a földlabda felszíne egy szintben legyen a talajjal, ha szükséges, akkor pár marék föld behelyezésével, vagy kivételével korrigáljunk. A helyére került fa földjét óvatosan tömörítsük, nyomkodjuk meg, hogy kitöltse a gödröt, stabilan üljön benne. Ezzel gyakorlatilag kész is vagyunk, még egy alapos beöntözés van hátra, további öntözés pedig csak akkor kell majd, ha aszályos, csapadékmentes telünk lesz. 

A kölcsönzött fát egyszerűen vigyük vissza. Szállításkor vigyázzunk, hogy ne sérüljön a fa.

Előfordulhat, hogy valamiért nem tudjuk, vagy nem akarjuk rögtön január elején kiültetni dézsás fenyőnket. Ez nem baj, a művelet végrehajtása hetekig, de akár a tavasz beköszöntéig is kitolható, ám ekkor is megfelelő körülményeket kell biztosítani növényünknek. A konténeres fának ilyenkor fagymentes, szélvédett, de napos placcot keressünk, ami lehet a teraszon, erkélyen, de akár kint a kertben is. Most ugyan kis túlzással tavaszi meleg van, de jöhet még kutyára dér, vagyis borítékolhatóan lesznek fagyos, hideg napok. Ha a minuszok megérkeznek, ne felejtsük majd el védeni zsenge fenyőnket az edénye szigetelésével. Ehhez a művelethez kiválóan alkalmas a buborékfólia, nejlonzsák, vagy a cserép köré tekert rongyok, a lényeg, hogy a konténer alja és oldala is bebugyolálásra kerüljön, a tetejét viszont mindig hagyjuk szabadon. A cserépben kitelepített fenyőt gyakrabban kell öntözni, mint kiültetett társait, mert a dézsa kis térfogatú földje hamarabb kiszárad, így másfél-két hetente gondoskodjunk nedvességről, még a fagyok idején is. 

Minden januárban konfliktusforrás a megunt vágott fenyők tárolása, pedig a probléma megelőzhető annyival, hogy a kijelölt gyűjtőhelyre tesszük le a fát

Végül essen pár szó a vágott fenyők kezeléséről is, bár valószínűleg a legtöbb helyen még jópár napig nem kerülnek ki a lakásból, de amikor eljön a búcsú ideje, kezeljük a dolgot elegánsan és szabályosan. A több hét után már feltehetőleg erősen levélpotyogtató fát úgy a legpraktikusabb kivinni, hogy egy régi lepedőt, pokrócot mellé terítünk, erre döntjük a fát, belecsavarjuk, majd így visszük ki, ezzel többórányi idegesítő porszívós levélvadászatot spórolhatunk. Lehetőleg tartózkodjunk az ablakon keresztüli reptetéstől, ami balesetveszélyes, rádásul tűlevelekkel teríti be az alattunk lakókat vagy a járdát. A fenyőt ne a lépcsőházban, kapualjban, vagy az utcán hagyjuk magára, a fa utolsó útja mindenképp egy gyűjtőkonténerbe vezessen, ezeket vízkereszt napja után már biztos minden településen kihelyezik az illetékesek, hogy aztán az elszállítás és ledarálás után a karácsonyi fa komposztként végezhesse.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.