Megyeri Szabolcs kertész blogja

Azt mindenki tudja, hogy az ősz beköszöntével a kertek szép lassan nyugovóra térnek, a meleg szeptemberi napok még tartogatnak teendőket, de októberben már alig akad valami, ami miatt lehet tenni-venni a kertben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a lelkes hobbikertész ne találna dolgot a birtokon. Aki kicsit előrelátó, most alapozhatja meg a tavaszi virágtengert, ugyanis a tavasszal virágzó hagymásokat a hetekben lehet elültetni.

A tavasszal virágzó hagymások csapdája az, hogy a tél végeztével sokan szeretnének hirtelen virágos kiskertet, mikor visszatér a napfény, a meleg és az életkedv, ám aki elmulasztotta az őszi ültetést, olyankor már csak sárgulva bámulhatja a szomszéd tulipánjait, ő maga már elkésett. Ezért érdemes rászánni egy októberi hétvégi délutánt az ültetésre, annál is inkább, hogy a napokban még kifejezetten jó idő várható. A hagymásoknak a hideghatás elengedhetetlen a fejlődéshez, és mivel többségük Belső-Ázsiai származású, nincsenek is haragban a hideg idővel, még az erősebb fagyokkal sem, tehát még nem csúsztunk le semmiről.

A majdani tulipánözönt most kell megalapozni

Az ültetés ideje kardinális kérdés, és jellemző vitatéma a hobbikertészek között. A néphagyomány az ideális ültetési időt szeptemberre, az iskolakezdés idejére teszi, talán ebben van annyi praktikum, hogy ilyenkor már nincsenek láb alatt a gyerekek, ami megkönnyíti a kerti munkát. Ugyanakkor szeptemberben még gyakori a kifejezetten meleg idő, idén is volt (kis túlzással) kánikulai kora őszi nap. Ez a hagymáknak ugyan nem okoz különösebb gondot, de ilyen körülmények között a talajban még aktív a jövés-menés, a vakondok, pockok, egyéb kártevők megtizedelhetik a hagyma-állományt. Általánosan az mondható el, hogy az ültetés egészen november elejéig aktuális lehet, amennyiben a hajnali fagyok még nem válnak keménnyé és rendszeressé. Profi és matekos vénával rendelkező kertészek a rendszeresen vezetett hőmérsékleti adatok alapján szokták meghatározni a kiültetés ideális idejét. Ennek a módszernek a lényege, hogy éveken keresztül naplózni kell a leghidegebb téli napok hőmérsékleti adatait, a csúcsértékekből egy átlagot kell vonni, és ehhez az adathoz igazítani a kiültetés idejét. Minél alacsonyabb ez a szám, annál inkább kell szeptember elejéhez közelíteni, magasabb értékeknél pedig november elejéhez kell igazítani a munkát. Én az egyszerűség jegyében azt ajánlom, hogy október folyamán, a fagyok elérkezte előtt, egy langyosabb délután ejtsük meg a dolgot.

Mint minden ültetés, ez is igényel némi előkészületet. Az első teendő az ágyás helyének kijelölése legyen, ez fontos, mert tavasszal virágaink a napos, meleg körülményeket fogják díjazni, így ilyen területet válasszunk. Ha ez megvan, jöhet egy alapos gyommentesítés, és egy mély, átforgató, talajlazító ásás. Érdemes megvizsgálni a földet, amennyiben túl agyagos, nyirkos, egy kis homok hozzákeverésével tegyük ideálisabbá, a túl nedves közeg ugyanis a hagymák berothadásához vezethet. Van aki arra esküszik, hogy kevés komposzt földbe keverése felbecsülhetetlen segítség a lélegzetelállító végeredményhez. A hagymák ugyan "gyárilag" el vannak látva tápanyaggal és nedvességtartalékkal, de egy kevés komposzt biztos jól jön nekik. Ha mindezzel végeztünk, jöhetnek a hagymák.

A kínálat most bőséges, ne intézzük el az első sarki árudában a dolgot, válogassunk, szemezgessünk

Hagymákat ilyenkor, vagyis a szezon közepén szinte mindenhol kaphatunk, a piacon, kertészetekben, hipermarketekben, de akár a sarki élelmiszerboltban is. A tapasztalat azt mutatja, hogy megéri a legakciósabb ajánlatok helyett a kicsit drágább, de sokszor jobb minőségű vetőanyagot megvásárolni, ezekből szebb virágok lehetnek. Jó ötlet még a boltban, a csomagoláson keresztül óvatosan megtapogatni a hagymákat, a puha darabok nem lesznek jók, ezeket a pakkokat ne válasszuk. Nem egyszer hallottam, hogy a feltüntetett mennyiségnél kevesebb hagyma volt végül a tasakokban, nem elvetemült gondolat tehát átszámolni a fejeket. Ha beszereztük a megfelelő hagymákat, otthon szedjük ki őket a csomagolásból, még egyszer meózzunk, és a sérült, hibás, megpuhult darabokat ne használjuk fel, ezekből satnya virágok fejlődnek majd. Szerzeményeinket az ültetésig száraz helyen tartsuk.

Tavasszal majd örülünk az ilyen csinos krókuszoknak

Ha idáig eljutottunk, már majdnem a célnál vagyunk, épp csak a lényegi rész maradt hátra. A kiültetés ideje mellett az ültetés mélysége is döntő tényező, így ezzel kapcsolatban szakszerűen járjunk el. A nagykönyv szerint a megfelelő mélység a hagyma magasságának két-háromszorosa (vagy a hagyma körmérete), ez azonban elég tág fogalom, és nem is igazán ökölszabály. Legmélyebbre, bő arasznyira (ez 20-25 centimétert jelent általában) a nárciszok és császárkoronák kerülnek, a tulipánok és jácintok 10-15 centiméterre ültethetők, a krókusznak, és a kisebb méretű hagymáknak pedig egy ujjhossznyi, vagyis nagyjából tíz centi mélység a megfelelő. A mélyebb ültetéshez használjunk ásót, a kisebb hagymákhoz elég egy ültetőrúd, vagyis az ásó nyele, amit lenyomunk a talajba. Banális dolog, de figyeljünk arra, hogy fejjel (csúccsal) felfelé helyezzük a hagymákat a földbe, ha nem így cselekszünk, nem történik tragédia, a hagyma ki fog hajtanai, de a felesleges kanyar megtétele sok erőt kivesz a növényből, így biztos nem lesz olyan szép, mint szabályosan lehelyezett társai. Még egy dolog, érdemes a hagymákat megtervezett formában, és nem csak úgy ad-hoc kihelyezni, ha körbe, félkörbe, ívelt vonalba, vagy geometriai formába rendezzük őket, a tavaszi látvány is ütősebb lesz, és természetesen egy ágyáson belül több fajtát is ültethetünk, szem előtt tartva a leendő magasságot és a várható színeket. Kis kreativitással sokkal többet hozhatunk ki a hagymásokból, mintha csak konzervatív módon rendezzük el őket. Az ültetés végeztével vékony komposztréteget húzhatunk az ágyásra, de ez nem kötelező elem. A hagymák többsége a legkeményebb mínuszokat is kibírja, de az igazán fogcsikorgató téli napokon nem rossz ötlet betakarni a hagymák földjét, például lehullott levelekkel, vagy egy vékony plusz földréteggel. Az ültetést követően beöntözésre nincs szükség, sőt, egészen tavaszig nem kell ilyesmivel törődnünk. Praktikus ellenben megjelölni az ültetvényt valamivel, nehogy a nagy tavaszi buzgalomban az őszi ültetésről megfeledkezve kiássuk az egészet. A majdan elvirágzó növények hagymáit nem szükséges kiásni, az elvirágzott részek leszáradás utáni lemetszését (ez majd csak május-júniusban lesz időszerű) követően a hagymák maradhatnak a helyükön, három-négy éven keresztül újra és újra ki fognak hajtani.

A nárcisz mindig divatos marad, ültessük el most!

Természetesen balkonkertészek is nekivághatnak a hagymások ültetésének, nekik egy megfelelő méretű ültetőládára lesz szükségük, olyan nagyra, hogy a szükséges ültetési mélység bőven megvalósítható legyen, és a hagyma ne a láda legaljára kerüljön. A lehetőleg kifolyóval rendelkező cserepeket alulról kavics és homokréteggel kell bélelni, hogy a felesleges nedvesség távozhasson, így elejét vehetjük a rothadásnak. Ültetőközegként a közönséges virágföld megelelő lesz, inkább vásároljunk erre a célra külön pár zacskóval, és a ne a kertből szerezzük be a földet. A cserepek kisebb térfogatú földje hamarabb áthúűlhet, ezért a téli fagyok odején érdemes azokat lefedni. 

Képek: innen, innen, innen, és innen.