A rossz szomszédság török átok, tartja a mondás, és valóban sokan úgy érzik, hogy el vannak átkozva, ha szomszédjuk zajos, problémás ember. A kert a legtöbb embernek a nyugalom szigete, a pihenés, vagy a kikapcsolódást jelentő kerti munka színhelye. Ha a közvetlen közelben élők ezt az idillt megzavarják, jogosan leszünk feldúltak, hiszen bőven elég stressz és kellemetlenség ér minket munkahelyünkön, az utakon, és akár bárhol, ahol megfordulunk, az otthon nyugalma viszont biztos pont kéne, hogy legyen. Ahogy rokonságot, úgy szomszédságot sem választhatunk, hozott anyagból kell dolgoznunk, és ha elmérgesedik a helyzet, az rosszabb esetben évtizedekre megkeserítheti az otthonlétet. Természetesen nem vagyunk eszköztelenek a kialakuló konfliktusokban, bár az is igaz, hogy a lehetőségek tárháza elég szűk. 

A telekhításon átnyúló fa gyakori konfliktusforrás

Kertszomszédoknál az egyik leggyakoribb problémaforrás a kerítésen átnyúló növény, de a kertekbe való ültetés jogszabályi környezete meglehetősen zavaros. A kérdéskörben mérvadó 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szűk másfél évtizede hatályon kívülre került, és pótlása azóta is várat magára. Az egyes önkormányzatok saját rendeletekben szabályozhatják az ültetési rendet, azonban ezt a települések többségén nem teszik meg. Ahol mégis, ott egyéb előírások híján a fent említett rendeletet tekintik alapnak, vagyis kisebb-nagyobb változtatásokkal azt veszik át. Nézzük hát, hogy mindezek alapján mi lehet a helyes telepítési útmutató.

Az érvényben már nem lévő, de mintának tekinthető rendelet a következőket írja elő:

" 1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan telekhatárától:

a) belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén
-szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,
-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,00 méter,
-3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter."

Önkormányzati rendelet hiányában a felek, vagyis a szomszédok közös megegyezéssel élhetnek az ültetést illetően, vagyis vitás esetben a határos telkek tulajdonosaiknak a józan ész és belátás mentén egymás közt kell megoldásra jutniuk. Mint az sejthető, ilyen helyzetben könnyen elmérgesedhet a kapcsolat a felek között, ezért ajánlatos már a kezdet kezdetén, vagyis az ültetést megelőzően - a jó kapcsolatra törekedve - megbeszélni az érintettel a telepítés körülményeit. Lényeges információ, hogy nem vagyunk tehetetlenek, ha konfliktusra kerül sor. A magát károsultnak érző fél a helyi jegyzőtől birtokvédelmi eljárást kérhet, az eljárás lefolytatása során pedig a Ptk. vonatkozó rendeletei az irányadóak. Így például a közlekedésben, kerti munkában akadályt jelentő átnyúló ágakat a szomszéd levághatja, a területére hullott termést pedig megtarthatja (részletes törvényszöveg: itt, a 98. paragrafussal kezdődően.)

Érdemes megelőzni az összetűzést, és például a kerítéstől olyan messzire ültetni fát, hogy az megnőve se jelentsen problémát a szomszédnak

A zavaró hangoskodás a másik mindennapos probléma

A másik megszokott probléma a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatás keltése, egyszerűen mondva a zajongás. Zsúfolt társasházakban, ahol több tucat család lakik egymás közvetlen közelében, elkerülhetetlen a hangoskodás, az egyik lakó fúr-farag, a másik lakásban folyamatos a családi perpatvar, valaki pedig mindig hangosan hallgatja a tévét, rádiót. Éppen ezért egyfajta jellegzetes evolúciós út a tömbházból a kertes házba való költözés, annak reményében, hogy ezek a tényezők megszűnnek. Ám nem ritka, hogy számítás nem válik be, mert a családi házas övezetekben is sokszor akadnak renitensek, akik késő este porszívózzák az udvaron az autót, szombat hajnalban nyírják a füvet, és a megszállott barkácsmester is ismert mindenki előtt, ő az, aki mindig talál alkalmat, hogy dolgozzon valamin sarokcsiszolóval, fúróval, vésővel, hogy az izgága, ugatós kutyákról ne is beszéljünk. Azt tanácsolom, mielőtt felvennénk a kesztyűt, először higgadtan gondoljuk végig, hogy szomszédunk valóban túlment-e bizonyos határokon. Füvet nyírni muszáj, ha ez nem extrém időpontban történik, bele kell nyugodnunk, hisz jó eséllyel mi is nyírunk füvet valamikor. Az eseti jellegű autószerelés-, tisztítás is természetesnek mondható, ahogy az is tolerálható, ha ritkábban egy-egy hangos kertiparti zajlik a szomszédban. Amennyiben tényleg zavaró a helyzet, első lépésben a konszenzusra hasznos törekedni, sok esetben a békés hangú érvelés, megbeszélés is segít. Ha minden kötél szakad, jöhet a határozott fellépés, például a csendrendeletre való hivatkozás. Itt azonban van egy nagy bökkenő, nincsen általános érvényű csendrendelet, és a Ptk. is csupán általánosságokban érinti a kérdést. A zajongást a települések önkormányzatai (Budapesten a kerületek) saját hatáskörben szabályozzák (a különböző tevékenységek végzésének idejét), így először efelől tudakozódjunk, például az önkormányzat honlapján, vagy személyesen a hivatalban. Kirívó esetben rendőrt is hívhatunk (feljelentést tehetünk) csendháborításért, aki figyelmeztetheti a hangoskodót, vagy szabálysértési eljárást indíthat, mely pénzbüntetéssel jár. A rendőrség álláspontja ugyanakkor az, hogy az érintett felek törekedjenek a békés megoldásra: "Azért, ha csak a szomszédban zajló buli hangerejével van baja, ne kiáltson rögtön rendőrért. Próbálja meg személyesen, emberi hangon megoldani a problémát. Ha bulit szervez, néhány nappal előtte értesítse - személyesen, vagy hirdetményben - az érintett lakótársakat és előre kérjen elnézést az esetleges zavarás miatt." - police.hu. 

Egy-egy kerti mulatság még talán tolerálható, az állandó hangzavar már nem

A törvény szövege szerint: "A csendháborítás szabálysértését követi el, és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja." 

A fűnyírás a kert kötelező "kelléke", de hogy mikor végezzük, az már nem mindegy

Összességében a hangoskodó, zavaró szomszédok elleni legális fellépés meglehetősen nehéz. A kihívott rendőr által esetlegesen kiszabott szabálysértési bírság a legtöbb esetben csak olaj a tűzre, és végleg elmérgesíti a kapcsolatot a felek között. A különböző megtorló intézkedések bevezetése sem jó megoldás, mert annak lehet belőle baja, akinek eredetileg igaza volt. A békés együttéléshez egymásra figyelni képes, megértő szomszédok kellenek, ezért valóban a megegyezés és a jó viszony megteremtése a legjobb út. Amennyiben azonban a helyzet tarthatatlan, mindig a szabályos utat kövessük, és hatósági személy bevonásával próbáljuk megoldani a konfliktust.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.