Nem tudom, tudják-e, hogy az időjárásról való csevej a világ leggyakoribb beszédtémája, állítólag kommunikációnk bő egynegyedét ez teszi ki. Az arány nálunk és mostanában ennél biztosan magasabb, a hosszan elhúzódó tél mindenkinek az agyára megy lassan, és már a híradók is a zord klíma nyomán megnövekedett számú depressziós esetekről beszélnek. Ez ellen tenni kell valamit, ez a valami pedig könnyen lehet a kertészkedés, én legalábbis kertészként ezt a foglalatosságot tudom ajánlani. Akinek van kertje, mostanra már bizonyára elkezdett tenni-venni birtokán, a hideg ellenére már egyes zöldségek, dísznövények ültetését is el lehetett végezni, de én most a balkonkertészkedésről kívánnék szólni, hisz a városokban a kert ritka kincs, ami általában nincs, de a szabad levegőn történő növénygondozás nem lehetetlen. Így most a balkonkertészet legelső, alaplépéseit veszem sorra, hátha minél többen kedvet kapnak hozzá.

A balkonkertészkedésről szóló írások általában úgy kezdődnek, hogy ezt és azt ültessünk, így vagy úgy öntözzük, tehát magáról a növénygondozásról beszélnek. Ezek azonban nem a kezdeti lépések, hanem már a konkrét munkafolyamatok, aki még soha nem vágott bele ebbe a tevékenységbe, annak az alapoktól kell kezdenie. Ezeket vesszük át most.

Ilyesmi a cél: élhető, színes, dekoratív balkon

Mekkora balkon szükséges a növénytermesztéshez, gondozáshoz? Alsó határ tulajdonképpen nincs, még a csupán kilépő, ún. franciaerkély is alkalmas arra, hogy a korlátra erősítsünk egy hosszúkás virágládát, így a pár négyzetméterestől a hatalmas, szobaméretű balkonokig bárhol próbálkozhatunk. Sokkal fontosabb azonban, hogy a rendelkezésre álló helyet optimálisan, átgondoltan használjuk ki. Mielőtt bármi konkrét lépést tennénk vizsgáljuk meg erkélyünket abból a szempontból, hogy mi van ott, mi fér még el ott, és mennyi hely marad, ha növényeket telepítünk oda. Idézzük fel, hogy mire használjuk általában ezt a területet. Ha sokat ülünk (kávézunk, olvasunk, beszélgetünk, stb.) kint, akkor ne tervezzünk nagy ültetvényt, mert idővel csak bosszúságot okoz, hogy a flóra kiszorít minket. Ne csak a kihelyezett ládák méretével kalkuláljunk, hanem azzal is, hogy a bennük növekedő növények felfele és oldalra is terjeszkedni fognak. Ha az erkély aktív használatban van, inkább a dísznövényekre, egynyáriakra koncentráljunk, és ne erőltessük a veteményest. Amennyiben az erkély eddig kihasználatlan, holt terület volt, akkor jöhetnek a zöldségek, fűszernövények, amik ráadásul gyakran kicsalnak majd minket az eddig nem használt részre. Sokan tartják jó ötletnek a fal csúfságát eltakaró futónövényeket, ezekkel azonban óvatosan bánjunk, gyorsan és agresszívan terjeszkednek, nem állnak meg az erkély szélénél, és rendszerint ellepik őket a rovarok.

Szépnek szép, de enyhe túlzás. Hová fér itt el egy ember?

Nem praktikus elrendezés, a hátsó sorokhoz nehéz hozzáférni

Mikor elhatároztuk, hogy belevágunk a dologba, elsőként mérjük fel az adottságokat. Olyan alapvető körülményekre kell gondolni, mint a napsütötte órák száma, az árnyékosság, a szélvédettség, a huzatosság. Növényválasztáskor ezeket szigorúan vegyük figyelembe. Hiába rajongunk a rózsákért, ne neveljük őket félárnyékos balkonon, mert a siker el fog maradni. Magas, törékeny növényeket ne válasszunk huzatos, szélcsatornában álló, vagy nyitott erkélyre, mert megsérülhetnek, eltörhetnek, és így tovább. Tudatosítsuk magunkban, hogy ilyenkor nem a mi ízlésünk a döntő, hanem a balkon körülményei határozzák meg a lehetőségeket. Gyakori probléma, hogy túlbecsüljük a napsütéses órák számát, mert az erkélyes szobát világosnak ítéljük, ugyanakkor kint az erkélyen, például az oldalsó falaknak, vagy a nem üvegből készült frontrésznek köszönhetően jóval kevesebb közvetlen fény éri az ott elhelyezett növényeket. Köztes megoldást jelenthet, ha magasított ültetőládát használunk, vagy egyes példányokat a korlátra erősített ládákban helyezünk el. Utóbbiak esetében legyen mindig masszív, erős a rögzítés, hogy egy széllökés, vagy viher ne verhesse le őket (nem csupán a növények, hanem a lent tartózkodók biztonsága miatt).

Ha széltében kevés a hely, lehet függőlegesen terjeszkedni

A következő lépés annak eldöntése, hogy mennyit tudunk/kívánunk foglalkozni városi kiskertünkkel. Gyakori, téves elképzelés, hogy léteznek gondozást nem igénylő, bolondbiztos növények. Ez nem igaz, minden fajtának szüksége van néha foglalkozásra, például öntözésre, gazolásra, kártevőmentesítésre, tápoldatozásra, metszésre, vagy ritkításra. Olyan virág csak műanyagból készül, amit csak ki kell helyezni, és onnantól fogva problémamentesen díszlik. A balkonok alapnövényének számító muskátlit például gyakran kell öntözni, de kerülni kell a cserép alján felgyűlő pangóvizet, és folyamatosan el kell távolítani elszáradt leveleit, valamint időnként tápanyagutánpótlásról is gondoskodni kell, tehát hetente legalább három-négyszer meg kell látgatni. És a muskátli az igénytelenebb fajták közé tartozik. Az is fontos, hogy a balkonon nevelkedő virágok földje kisebb térfogatú, mint kerti társaiké, így hamarabb száradnak ki, tehát minden balkonnövény több vizet kíván, mint szabadföldi társaik. Hasonló a helyzet a balkonveteményessel. Aki zöldséget kíván nevelni erkélyén, számítson rá, hogy folyamatos ápolást kell nyújtania terményeinek, vagyis a magvetés, palántázás, és a betakarítás között biztos akad bőven teendő.

Ügyes, dekoratív, helytakarékos ötlet

Ha már szóba került, kicsit bővebben kell értekezni a balkonveteményesről. Én magam is ajánlom ezt a termesztési formát sokszor, azonban rögzíteni kell pár alapvető tényt. A balkonon nevelt zöldségek biztosan nem fogják kiváltani a bolti vásárlást, még egy kisebb család, vagy egy pár esetében sem. A balkonos termesztés sokkal inkább produktív hobbi, érdekes és hasznos elfolglaltság, mintsem valódi háztáji gazdálkodás. Természetesen spórolni azért lehet vele, főleg akkor, ha olyan növényeket választunk, melyek kis helyen is hoznak akkora hozamot, ami a felhasználás mennyiségét számba véve már jelentősnek mondható. A fokhagyma, a csilipaprika, a koktélparadicsom, vagy épp a saláta jó választások lehetnek, a nagyra növő padlizsán, káposzta, tök pedig bosszúságot okozhatnak, és kevés termelhető belőlük apró erkélyen. 

Megkönnyítjük a dolgunkat, ha magasítjuk a veteményest, például így, egy asztalkával

Mikor már mindent átgondoltunk, akár vázlatos ültetési tervet is felskicceltünk, jöhetnek a konkrét teendők, anyagok, eszközök. A kezdő balkonkertésznek mindenképpen szüksége lesz a következőkre. A választott fajtáknak megfelelő méretű, mélységű ültetőláda, ami lehet cserép, fa, vagy műanyag edény, de léteznek praktikus önöntöző viráládák is, melyek ugyan drágábbak, de segítségükkel kevesebb öntözés is elegendő lesz. Kell ültetőközeg, ami lehet általános termő-, vagy virágföld, egyes növények esetében esetleg speciális keverék. Jó ötlet kókuszrosttal keverni a földet, ennek előnyeiről ITT olvashatnak. Szükség lesz pár kéziszerszámra, melyek persze kisebbek legyenek, mint a kertben használatosak. Az alapkészlet álljon egy ásóból (ültetőkanál), gereblyéból,  kézi kultivátorból, metszőollóból (ezt kiválthatja egy jó minőségű, éles kisolló, amit csak az erkélyen használunk), öntözőkannából és ha nem szeretnénk bepiszkolni kezünket, egy  vékonyabb kerti védőkesztyűt is szerezzünk be. Ezek után jöhetnek a vetőmagok, palánták, virágtövek, valamint ha szükséges, akkor a (mű)trágyák és tápoldatok.

Nem nagyok, nem rozsdásodnak, nem nehezek: a műanyag szerszámkészlet balkonra ideális

A balkonkertészkedés kezdeti lépései tehát összetettebbek, mint azt sokan elsőre gondolnánk, végeredményben azonban nem bonyolultak az előkészületek, és még a kezdőknek sem szükségesek széles szakmai ismeretek, de ne vágjunk a teendőkbe ad-hoc módon, bátran tájékozódjunk a tennivalókról az ismerősöktől, barátoktól, az interneten, fórumokban (ajánlom magamat!), és a gazdaboltokban, kertészetekben is mindig szívesen állnak a kérdező rendelkezésére. Én azt mondom, a kertészkedés végcélja nem is annyira a legszebb virág, vagy a legfinomabb zöldség, hanem a sikerélmény, a jó érzés, amit szépen cseperedő növényeink nyújtanak. Így kezdőknek a "kevesebb néha több" alapelv betartását ajánlom, vagyis a siker érdekében a kezdetben kevesebb, könnyen nevelhető növényt válasszanak, később pedig, ha minden rendben ment, jöhetnek a nagyobb kihívások.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.