Ilyenkor télen, a hólapátolás és két vacogás között egyre jobban várjuk, hogy enyhüljenek a mínuszok, hosszabbodjanak a nappalok, és végre kitavaszodjon. Kertünk még a hótakaró alatt várja a melegedést, de tervezgetni már most lehet, hogy néhány hónap múlva, mit és hogyan szeretnénk látni a birtokon. Mert bizony a látvány nem csak a szemet képes gyönyörködteti, hanem - akár - a lelket is gyógyítja.
Lélekgyógyítás zöld környezetben
Kertünk gondozása a fizikai erőnlét javításán túl a pszichénket is karbantartja. A természettel való foglalkozás, akárcsak a meditáció, megnyugtatja és tehermentesíti a lelket. Egy-egy kertben eltöltött nap után a kellemes fáradtságon túl mentálisan is feltöltődhetünk. Ezt az állapotot akár szobanövényeink gondozásával is elérhetjük, nem véletlen, hogy a négy fal között is igyekszünk magunkat egy kis zölddel körbevenni. A hatás tovább fokozódik, ha tudatosan figyelünk arra, hogy olyan növények legyenek lakásunkban, kertünkben, melyek közvetlenül hatnak az egészségünkre. (pl: menta, citromfű, kamilla, kurkuma, stb.)
A kertészkedés nem csak a gyógyulófélben lévőknek, hanem a tartós fogyatékossággal élőknek is gyógyír lehet
A kertészkedés, a növényekkel való foglalatosság gyógyító hatása nem újkeletű gondolat. Már az ókorban felfedezték a kertek, és bennük a gyógynövények jótékony hatását, de alkalmazott tudománnyá csupán az 1950-60'-as években vált. Az Egyesült Államok egyetemein az ötvenes évek közepétől lehetett diplomát szerezni kertterápiából. Kifejezetten a gyógyítás céljából viszont csak a hatvanas évektől kezdtek kerteket létrehozni. Akkor figyeltek fel ugyanis arra, hogy azok a szegényebb betegek, akik a gyógykezelésük fejében kerti munkát végeztek a kórházak kertjeiben, hamarabb és jobban gyógyultak társaiknál. Megfigyelték, hogy mind a testi, mind a lelki gyógyulásban nagy szerepet kaphat a kertben való tevékenykedés. Ekkor fogalmazódott meg először a gyógyító kertészet gondolata. Roger Ulrich amerikai pszichológus 1984-ben azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a kórházban eltöltött idő mennyisége és a fájdalomérzet csökkenése, valamint aközött, hogy a fekvő beteg az ablakon keresztül zöld környezetet lát-e? Azok az operált betegek, akik a kórteremből kertet, fákat láttak, hamarabb gyógyultak, kevesebb volt a szövődményük és a fájdalomérzetük is kisebb volt, mint azoknak, akiknek az ablaka házfalra, vagy nem zöldterületre nézett. A gyógyító kert tehát olyan kertet jelent, amelyet kifejezetten gyógyítás céljából alakítanak ki az érzelmi és fizikai egészség megőrzése, illetve javítása érdekében. A kórházakban, rehabilitációs intézetekben kiemelt szerepe van annak, hogy kerttel, parkkal rendelkezzenek.
Budapesti illatkert gyengénlátóknak és vakoknak
A terápiás tájtervezés viszont a gyógyítási folyamattal, vagy egy speciális betegséggel kapcsolatos. Mozgáskorlátozott, vak, gyengénlátó illetve egyéb fogyatékossággal élők számára olyan környezetet alakítanak ki, amely az igényeiknek maximálisan megfelel. A tervezéskor elsődleges szempont, hogy a betegek állapotához igazodjanak. A látássérültek számára Braille-írással ellátott korlátokat szerelnek fel, vagy a mozgássérülteknek a kerekes székeikről is elérhető, úgynevezett emelt-ágyásokat alakítanak ki. Budapesten a Vakok Kertje, Zuglóban az Ajtósi Dürer sor és a Hermina út sarkán található.
Vancouver első akadálymentes közösségi kertjében a mozgásukban korlátozottakat várják egy kis hobbikertészkedésre
A gyógyító kert és terápiás táj jótékony hatása abban áll, hogy a kertben eltöltött idővel párhuzamosan az ember fizikálisan és mentálisan is javul. A kertészet-terápiával foglalkozó szakemberek is ezt vallják: a kertben töltött idő és tevékenység jótékony hatással van az izmokra, a csontrendszerre, javítja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket, de számos más, pozitív hatása is van a kertterápiának. Segíti a szellemi és lelki gyógyulást, növeli az önbizalmat, csoportos foglalkozás során a kommunikációs készséget. Javítja a megfigyelő és- döntésképességet, problémamegoldó képességet, illetve az összpontosítást. Fejleszti a szem-kéz koordinációt, és kitartásra is ösztönöz.
Látvány nélkül is élmény lehet a kert, a zöld környezet
Hazánkban, az utóbbi időben számos közösségi kertet hoztak létre önkormányzatok, civil szervezetek, alapítványok, felismerve annak kedvező gazdasági és társadalmi hatásait. Bárhonnan is közelítünk, azt nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a zöld környezet, a természet közelsége életünk meghatározó, elengedhetetlen része.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.