Megyeri Szabolcs kertész blogja

Emésztő problémák

10 komment

Egy olvasóm keresett meg a napokban egy érdekes kérdéssel. Elmondása szerint kertszomszédja nem rendelkezik szennyvízcsatorna csatlakozással, és ahogy az emésztőgödre megtelt, nemes egyszerűséggel kiszivattyúzta annak tartalmát a felszínre, nyilván arra számítva, hogy így megspórolja a szennyvíz szippantásának költségét. A konkrét kérdés az volt, hogy károsítja-e ez a cselekedet a levélíró és a többi szomszéd kertjét, veteményesét, ivóvizét. 

1271772005_88974098_2-Hetvegi-haz-berleti-joga-atado-Tatabanya-1271772005.jpg

A szennyvíz tárolása jellemzően a hétvégi házak, nyaralók problémája

Sajnos pontos választ nem tudok adni, már csak azért sem, mert ahhoz tudni kellene, hogy a - finom jelzővel - felelőtlen szomszéd szennyvize mit tartalmazott, mekkora területen jutott a talaj felszínére, és milyen mennyiségben került szétszórásra. Általánosságban azonban elmondható, hogy a szennyvíz mindenképpen káros a talajéletre, károsítja a növényeket, az azzal érintkező állatokat, jó eséllyel beszivárog a fúrt kutak vízgyűjtőibe, és akár az emberre is kifejtheti nem éppen áldásos hatásait, többek közt fertőzések formájában. Így az elmesélt eset mindenképp környezetszennyező, mi több, közegészségügyi kockázatot hordoz, tehát törvénybe ütköző (lásd: Btk. 281/A. § (1)), így javaslom a levélírónak, hogy a helyi önkormányzat illetékesénél és a rendőrségen is tegyen bejelentést.

csatorna_epites2_658_20101112165533_524.png

Szennyvízcsatorna épül - ha kész, megéri csatlakozni rá

Ha már a házi, kerti szennyvíztározókról van szó, nem árt röviden áttekinteni a kérdést, már csak azért is, mert a vonatkozó jogszabályok változtak az idén, egészen pontosan a 2011. évi CCI. törvény 234. §-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12.§ (3) bekezdésében foglaltakat. Talán van, aki emlékszik, hogy február környékén bejárta a sajtót a hír, miszerint az ún. talajterhelési díj a tízszeresére emelkedett. Ez így, ebben a formában nem helytálló, lássuk tehát, hogy miről van szó.

SNC01262.jpg

Házilag barkácsolt emésztőgödör - minden szempontból rossz

A talajterhelési díj a környezetterhelési díjak körébe tartozik, és azokra vethető ki, akik annak ellenére nem csatlakoznak rá a csatornahálózatra, hogy ezt megtehetnék, vagyis a kiépített csatornahálózat mellett vannak, mégis alternatív módon, például emésztőgödörbe gyűjtik a szennyvizet. A csatlakozás mellőzése a legtöbb esetben spórolásra vezethető vissza, a művelet ugyanis jelentős befektetést, adott esetben több százezer forintot is jelenthet (ám részletfizetésre minden esetben van lehetőség). Így sokan a kerti emésztő, vagy ülepítőgödröt választották/választják, ami véges befogadóképessége okán időnként ürítésre, szippantásra szorul. Akad olyan tulajdonos is, aki még ezt a költséget is vonakodik kifizetni, ilyenkor fordul elő az, amit levélíróm is említett, de sajnos bevett szokás a gödör falának, bélelésének (beton, vagy fém) megfúrása is, miáltal annak tartalma lassan a talajba szivárog, így mérsékelt használat esetén szippantásra sincs szükség. Talán nem kell hosszasan fejtegetni, hogy a vázolt gyakorlat milyen felbecsülhetetlen károkat és veszélyeket okozhat, de a rendszeresen ürített emésztők sem környezetbarátak, ezért a korábban viszonylagosan alacsony díj jelentősen megemelkedett, arra szorítva a tulajdonosokat, hogy csatlakozzanak a kiépített rendszerhez és az ökológiailag jobb hatásfokkal működő központi víztisztítókhoz.

szennyvizkjb.jpg

Ez a megoldás február óta drága, és azelőtt sem volt környezetbarát

A talajterhelési díj tízszeres növekedéséről szóló hírek ugyanakkor pontatlanok voltak abban a tekintetben, hogy nem részletezték az új szabályozást. Ennek értelmében az emelt díjat azon vízmennyiség után kell megfizetni, mely a fogyasztott (vagyis bejövő) köbméter és az elszállíttatott, kiszippantott (vagyis kimenő) köbméter közti különbség. Egyszerűsített példával élve, ha egy csatornahálózatra nem csatlakozott háztartás éves fogyasztása 100 m3, az ugyanezen idő alatt szakszerűen, számlával igazolt elszállított szennyvíz mennyisége pedig 80 m3, akkor 20 m3 után kell fizetni, vagyis 20x1200 Forint az adó mértéke. Bonyolítja a helyzetet, hogy ebből levonásra kerülhet a locsolási kompenzáció, vagyis az öntözésre felhasznált víz mennyisége, már amennyiben ehhez külön mérőóra tartozik. Az 1200 forintos köbméterenkénti árhoz azonban még közigazgatási területenként eltérő területérzékenységi szorzó is járulhat, így a végső összeg pontosan nem számolható ki általánosságban. Érdemes tudni arról, hogy amennyiben a felhasznált ivóvíz nem mérhető forrásból (például fúrt kútból) származik, akkor sem mentesülünk az adótól, ebben az esetben az ingatlanban lakók száma alapján fejenként és naponként 0.1 m3 átalánnyal számol a szabályozás.

szennyviz.jpg

Szennyvíztisztító telep, hatékony, ökobarát megoldás

A vázolt probléma leginkább a hétvégi házak és a nyaralók esetében merül fel, így aki olyan hobbitelket, ingatlant birtokol, ahol a lehetőség ellenére nem rendelkezik szennyvízcsatorna-csatlakozással, jól teszi, ha mérlegeli a várható kiadásokat, a megnövekedett díj mellett ugyanis gyakorlatilag képtelenség olcsón, szabályszerűen, és ami fontosabb, környezetbarát módon fenntartani a régi és elavult emésztőgödröket. Az új rendelkezés alapján a csatornadíj anyagilag kifizetődőbb, és a funkció nélkül maradt emésztőt kitisztítva például elsőrangú esővízgyűjtőhöz jutunk, mellyel további megtakarításra nyílik lehetőség.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr474726482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

légügyi megfigyelő 2012.08.23. 18:13:53

A házunkat műszaki okok miatt (burkolatbontási tilalom) nem lehet csatornára kötni. Ki miatt nem tudunk tisztességes megoldást biztosítani? Az önkormányzat miatt. Ki fizet emiatt? Mi. Normális ez?

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2012.08.23. 18:41:04

Vannak biológiai szennyviztisztitók 800e-1milla körüli áron. Ezek durván 6-8-10 év alatt visszahozzák az árukat, és 95%-os tisztaságú vizet szikkasztanak el.

Csakhogy mivel a csatorna és a szennyviztisztitó az önkormányzat kezelésében van (vagy tulajdonostárs/érdekelt), ezért mindent megtesznek azért, hogy bürokratikus módon gátolják egy ilyen eszköz telepitését.
(két ügyfelem is igy járt nemrég)

Ráadásul ha bekötött csatornád van, akkor nem lehet "visszamondani", ha telepitesz egy ilyen tisztitót, akkor is kell tovább fizetni a csatornadijat.

kelevaleez 2012.08.23. 19:17:19

nálam nincs csatorna, de egyszerűen nem adták meg az engedélyt a biológiai szennyvíztisztitóra, így aztán van egy szippantós zárt emésztőm és kissé hátrébb egy engedély nélküli másik. mondhatni kapják be. egyébként mindenestül 680 000 volt és ehhez még kaptam 4 köbméternyi átmeneti tárolót a második vízkörhöz (mosás, zuhany, etc). és a működtetéséhez mindössze havonta 500 Ft-nyi kis fehér zacskót kell lehúznom a retyón. ráadásul valami gyökéröntöztető rendszerem van és elképesztően szépek a növények.

én ajánlom mindenkinek

Lajosforras 2012.08.23. 21:07:43

abban mélységesen egyetértek,hogy kapják be. effektíve semmi nem indokolja az alternatív technológiák mellett a erőltetett csatornázást,hacsak nem a rá felvett uniós támogatások. hogy nem olcsóbb az emésztő,az csak és kizárólag az alternatív megoldások kényszeredett ellehetetlenítésének következménye. sem környezetvédelmi szempontból,sem gazdaságiból nem jobb és olcsóbb a csatorna,ennek kizárólag az önkormányzati és a szolgáltatói erőszak az oka,ezeknek a díszes társaságoknak a biztos bevételéről szól a fáma a privatizáció,meg az őrült ütemű csatornázási kedv kezdete óta.
gyerekkori barátom házába rakosgatták a srácaim az ablakot,mikor szóba került a kérdés. kültelken építkezik,víz-villany van,csatorna nincs. elképzelése szerint németországból (utánajárt rendesen) hozott baktériumtenyészettel pusztítja a 25 m3-es tartály tartalmát és gyakorlatilag egy évben 1-2 alkalommal kell majd szippantatnia.

Őexc.Vitéz Bivalybasznádhy. Dr. Őfőméltóságu Úr 2012.08.23. 21:39:24

Némi helyreigazításra szorul a blog. Nem kell semmit számlával igazolni, ugyanis a szennyvíz elszállításáért nem kell fizetni. Budapesten legalábbis így van.
A vízdíj tartalmazza az elszállítás díját is külön részletezve a vízszámlán. A szippantást pedig a fővárosi mitommén mi a neve cégnél kell megrendelni az eddigi bevált szippantók helyett. Azokkal meglehetett beszélni, hogy mondjuk holnap reggel jöjjenek. Most a céggel kell időpontot egyeztetni, legtöbbször 1-2 hónapos időpontot tudnak adni. Majd ha sikerül otthon maradni, akkor megjelennek kiszippantanak és az elvégzett munkát csak igazolni kell. Az éves díj független a szippantások számától, egyedül a vízfogyasztástól függ.

besztercei 2012.08.23. 23:31:20

Azt a csatornázás költségeiből nem szabad kifelejteni, hogy tervezni kell és sok esetben az illetékesek "megnehezítik", ha azt nem az őáltaluk javasolt tervező csinálja.
Közeli ismerősnél emiatt a mai napig nem engedélyezték a rákötést, pedig az emésztő (ami erősen hajaz az előbb említett biológiai szennyvíztisztítóra) eleve úgy épült, hogy csak egy csövet kelljen kiszedni a csatlakozáshoz.

feco466 2012.08.24. 07:06:45

Az a legnagyobb bajom az írással kapcsolatban hogy nem igaz. Lehet hogy "elméletileg" vagy "jogszabály szerint" így van de a cikk írója nem olyan helyen lakik ahol mindez a gyakorlatban is történik.
Én Budapest széli családi házban lakom. Csatornázásra ígéret sincs, leghamarabb 2-3 éven belül történik valami és akkor majd értesítenek. Emésztő van, 8 éve lett építve és tökéletesen működik. Szippantani nem kell. Kút van, abból öntözzük a kerti növényeket.

Úgyhogy jelenleg így néz ki a legutolsó számlám:
Ivóvíz szolgáltatás (alapdíjjal együtt): 3.570.- Ft
Talajterhelési díj: 5.575.- Ft

Akkor ez most minek a hány százaléka?

Megyeri Szabolcs 2012.08.24. 10:35:49

@feco466: Kedves feco466! Valóban olyan helyen élek, ahol van csatornahálózat, tehát a gyakorlatban nem találkozom a kérdéssel, de a poszt írásakor nagyon alaposan utánanéztem a problémának, és az idézett jogszabálynál egzaktabb válasszal nem találkoztam. Utóbbi szerint a talajterhelési díj ott vethető ki, ahol van csatornahálózat, de a tulajdonos mégsem csatlakozik, tehát ahol nincs is csatorna, ott- ismereteim szerint - nem is lehetne kivetni ezt az adófajtát. A megoldás valószínűleg a helyi, adott önkormányzati szabályozásban rejlik. A következő kitételt egy kisváros hivatalos oldalán talátam:

"A talajterhelési díj mértékét minden évben jogszabály határozza meg. Úgy kell a díjat kiszámítani, hogy annak alapja az ún. egységdíj. Ezt kell a települési területérzékenységi szorzóval megszorozni. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt, vagy mérés hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége.

A talajterhelési díj egységdíja 2012. január 01. napjától 1200 Ft/m3.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A fenti törvényi előírások alapján a helyi önkormányzat rendeletében állapítja meg azokat a további körülményeket, melyekre a talajterhelési díj fizetése kapcsán figyelemmel kell lenni. A rendelet tartalmazhat bizonyos kedvezményeket, mentességeket is. Településünkön a többször módosított 24/2004. (VI.30.) önkormányzati rendelet rendelkezik a talajterhelési díj fizetési kötelezettség rendjéről, mértékéről és az esetleges díjfizetési kedvezményekről."

Ön nyilván nem ezen a településen lakik, de az idézett szöveg rávilágít arra, hogy az önkormányzatoknak van bizonyos mozgásterük a díj pontos összegének megállapításánál, valószínüleg erről van szó Önnél is. Mivel a jogszabály ott írja elő a talajterhelési díj kivetését, ahol egyébként lenne lehetőség a csatlakozásra, az Ön helyében felkeresném a helyi jegyzőt például, hogy milyen jogalappal került kivetésre ez az adó. Kertbaráti üdvözlettel: Szabolcs

Arth_ur 2012.08.24. 10:35:51

Tizenkét éve építkeztünk, falun, a csatornatársulást akkor kezdték szervezgetni. Bosszantott, de meg kellett csináltatnunk a zárt, 6 m3-es aknát a lakhatásihoz. Szerencsére. Én azt hittem, 1-2 évig fogom használni a beton aknát, aztán lett vagy 6, mire elkészült a csatorna. Szívtam a szippantatással eleget, pezsgős fürdőzéssel ünnepeltük, amikor már nem kellett azon agyalni, hogy mikor telik fel az akna.
Utána viszont rákötöttem a fél tető esőcsatornáját (ezt már az építkezéskor terveztem), és egy kis takarítás, meg egy év pihentetés után ez lett az esővízgyűjtőnk. Míg korábban külön kellett kannáznom az esővizet annak a néhány dézsás növénynek, ami nem bírja a csapvizet, ma tömlőről innen locsolom az összes edényes növényt: töredék idő, és nem ül ki a mész a cserepek peremére sem!
Ja, a szennyvízaknából esővízgyűjtő ciszternává előléptetett aknába pedig beköltözött két béka, rendszeresen ott lebzselnek a búvárszivattyú úszókapcsolóján. :)
Mostanában azon agyalok, hogy lehetne kapacitást bővíteni, és olcsón megfogni a másik tetőfélen gyűlő esővizet is.

RMO 2013.05.03. 20:21:27

Kedves Szerző!

Mint természetvédő,kertbarát igencsak meglepődtem az íráson, és azon, hogy a -sajnos jogszabályokba foglalt - tökéletesen víz, energia és szerves anyag pazarló, központosított csatornázást propagálod.

1. A csatornahálózatok kiépítése eszméletlen költségekkel terheli meg a lakosságot. Egyes kistelepülések csődjét, a csatornázásra felvett hitel okozta, és okozza most is.

2. Nézzünk bele az emésztőbe: van benne szürke és fekete víz. A második a magas szerves anyag tartalmú fekália és vizelet, míg az első a háztartásban keletkezett mosóvíz. Jelen rendszereinkben ez a két rész összekeveredik és az emésztőkben vagy a csatornákban már mint híg fekete víz csordogál. Lehetne ezt másként. A szürke víz, ha nem érintkezett fekáliával öntözésre használható ( a mosószermaradványok- ha vannak- napfény hatására rövid időn belül elbomlanak. Ez a nagyobbik hányad. A fekete víz vagy fekália, komposzt vagy más néven száraz toalett segítségével szagártalom nélkül komposztálható, majd érést követően kerti talaj javításra használható.

3. Mi lesz a szennyízzel, ha a tisztító felé veszi az irányt? Nyilván a legmodernebb és egyben leg energia igényesebb módon, ezernyi átemelő motorral eljuttatják a telepre, ahol ismét eszméletlen mennyiségű elektromos energia segítségével állítják el a két fő fázist az iszapot és a folyadékot. Az egyik megy valami élővíz felé...ott jelentős eutrofizációt, ökológiai rendszer és egyensúly bomlást okozva míg, a másik ha szerencsénk van valami központosított komposzt telep felé.

Vajon melyik a jobb megoldás? Melyik segít a vízegyensúly fenntartásában? Melyik segít a kertünk táplálásában? Melyik fogyaszt sokkal kevesebb energiát.

A válasz egyszerű. Ha a hatóságok gondolkodnának, akkor a rossz köztes megoldások helyett nem álságos környezetvédelem ruhába bújtatott profitszerzést, hanem valós megoldásokat támogatnának.

Ha érdekel a téma bővebben itt találsz infót. Nem cég, nem termék, csak egy kutatás és annak eredményei: www.eautarcie.org

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása