A kert (sajnos) nem mindig csak öröm forrása, számos ellenség leselkedik ránk, illetve főképpen növényeinkre. A gondos kerti gazda sosem érezheti igazán biztonságban a birtokát, hiszen kártevőmentes kert legfeljebb a makettek világában van. Ugyanakkor ez a folytonos harc és küzdelem adja részben a kertészkedés szépségét, hiszen az állandó ápolás, gondozás, felvigyázás alakítja ki a szoros viszonyt kertünkkel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne őrült bosszantó a különböző kártevők megjelenése, így fontos tudni, hogy lehet felvenni velük a harcot. Most három olyan gyakori betolakodóról lesz szó, melyeket minden kerttulajdonos ismer, vagy ha még nem, hát biztos meg fog ismerni.

A meztelencsiga

A házatlan csiga legelső tulajdonsága, hogy megjelenése undort keltő, így már a puszta látványa is zavaró lehet sokaknak, ám ennél sokkal kellemetlenebb ez a csúszómászó. A meztelen csiga megrágja a növények leveleit, ráadásul nyálkával és csigaürülékkel borítja be az utat, ahol járt. Hazánkban 26 házatlan csigafaj ismert ezek közül tízet tartunk számon kártevőként. A meztelen csigák főleg a veteményeseket fenyegetik, kedvenceik az uborka, sárgarépa, káposzta, fejes saláta, burgonya, zeller levelei, de a gombákat, és a szamócát is támadják. Különösen kedvelik a gyermekláncfüvet, ami egy gyom, és kevesen féltik, de a baj az, hogy nagyon elterjedt gyom, így ha a kertben van (netán eltűrjük) akkor csigamágnesként működik. A házatlan csigák szívesen időznek nedves, párás zugokban, kedvelik az elhanyagolt, burjánzó kerteket, kertrészleteket, ha ilyen van a szomszédban, számíthatunk az átjárásra. A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak, napközben meghúzzák magukat nyirkos helyeken (kövek, kerti tárgyak alatt, vízaknák környékén), és éjjel indulnak lakmározni. 

Csiga ellen:

A csigák begyűjtése hatékony módszer, életmódjukat követve este kell akcióba lépni, az összeszedett állatokat pedig belátásunk szerint tüntethetjük el. Beválnak a házi csigacsapdák is, melyeket pár perc alatt elkészíthetünk. Egy félbevágott műanyag üdítős palackot ássunk le a talajba, hogy a pereme alig álljon ki a talaj síkjából, majd töltsünk bele 2-3 deci sört, ami valamiért őrülten vonzó a csigák számára. A csapda reggelre garantáltan meg fog telni. Vannak növények, melyeket nem állhatnak a csigák, a paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, feketeribizli, majoránna vagy kakukkfű természetes védvonalat alkothatnak a veteményes körül, de a begóniát és a paradicsomot sem kedvelik például. Szintén jó védvonal a veteményes köré arasznyi szélesen kiszórt fűrészpor vagy tojáshéj törmelék, ezeken nehezen mászik át a csiga. A csigáknak természetes ellenségeik is vannak, például a sün, a cickány, vagy a vakond, de hatékonyabban vethetők be a házi szárnyasok, a csirke, kacsa, pulyka szívesen felszedik a csigákat. Nem hagyható ki a sorból az indiai futókacsa, mely igazi csigapusztító, ráadásul ilyen madarat akár bérelni is lehet!

A cserebogár

A cserebogár egy különleges rovar, teljes kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, az időtartamot nagyban befolyásolja az éghajlat, nálunk három éves ciklusokban támad, de például Dániában öt évente rohanja le a földeket, kerteket. Bonyolítja a helyzetet, hogy a cserebogarak huszonnyolc nemzetségbe sorolhatóak, melyből a Kárpát-Medencében a májusi cserebogár három nemzetsége található meg. A különféle nemzetségbe tartozó cserebogarak természetesen nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így hiába a hároméves ciklus, az ország valamely területén minden évben várható kiterjedt cserebogártámadás. A mezőgazdasági szempontból a legártalmasabb a májusi cserebogár (Melolontha melolontha). A lárvák, pajorok a földben élnek, és fiatal korukban humusszal, idősödve pedig növényi gyökerekkel táplálkoznak, aztán mikor befejeződik a teljes átalakulás, a cserebogár felszáll, és innentől kezdve a fák leveleit rágja. Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig várható.

Cserebogár ellen:

A még a talajban lévő pajorok ellen a vegyszeres védekezés, a talajfertőtlenítés az egyik megoldás, ha egy négyzetméteren belül 4-5-nél több lárva található, indokolt lehet a kezelés. A korábban széleskörűen alkalmazott diazinon hatóanyagú szerek már nem kaphatóak, de gazdaboltokban találni más bevethető anyagot. Biokertészkedők és a vegyszereket nem nem kedvelők más, természetes módszereket is alkalmazhatnak. A csigák ellen is hatékony csirkéket cserebogár ellen is jó ötlet bevetni, a frissen felásott talajból nagyon szívesen csipegetik fel a pajorokat. Régi módszer a csalinövény, ami lehet szamóca, vagy zöldségpalánta (burgonya, saláta, sárgarépa). A csalinövényt a veteményes mellé kell telepíteni és jóval többet kell öntözni, mint a rendes állományt. Ha beválik a trükk, a pajorok megtámadják ezeket, amit a csali gyors leépülése jelez. Egy alkalmas pillanatban, de mindenképp a csali elhalása előtt egy ásóval ki kell fordítani a földből a csalinövényt gyökérrel együtt, és máris összeszedhetőek a pajorokat. Segít a gyakori talajlazítás, kapálás is, ilyenkor a felszínre bukkannak a pajorok, valamint az őszi ásás, szántás is kiforgatja őket a felszínre, ahol aztán fagyhalált halnak. A májusi rajzási időszakban, egy borús, hűvös hajnalon kell a kertbe lopakodni, a cserebogarak ilyenkor ernyedten, röpképtelenül időznek a fákon. Ekkor a faágak rázással lehet őket földre vinni, innentől egyértelmű a feladat. 

A hangya

A hangya nem is kártevő, mondhatják sokan, és igaz is, hogy a hangya nem fogja bántani a veteményest, vagy a virágokat. Ugyanakkor a hangyák megjelenése a kertben azt jelzi, hogy a növények jó eséllyel tetvesek, a kis rovarok ugyanis a levéltetvek nedvét fogyasztják. A kertből aztán élelmet kutatva jutnak be a házba, és ha találnak valamit - mindig találnak - akkor megindul az offenzíva, és jönnek tömegesen. Ilyenkor pedig már valóban bosszantóvá válnak. A hangya valójában egy gyűjtőnév, a család igen népes, városokban a fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a gyakoribb, kertesházak környékén pedig inkább a házi hangya (Lasius emarginatus) és a kis fekete hangya (Lasius niger) található meg. Az apró, átlagosan 5-9 mm-es termetű rovarok roppant jól szervezett kolóniákban élnek, rétegzett társadalomban, melyben minden egyednek megvan a maga helye és feladata, mi elsősorban a begyűjtést végző fáradhatatlan dolgozókkal találkozunk. 

Hangya ellen

A házba (lakásba) bejáró hangyákat többféle természetes riasztószerrel tarthatjuk távol. Ilyenek a fokhagyma, a szegfűszeg, a levendula(kivonat), a terpentin, az ecet, vagy a szegfűszeg, az élesztő, a sütőpor, és a fahéj. A kiválasztott anyagot egyszerűen helyezzük el a vonulási úton, és reménykedjünk a sikerben. Növényeket is hívhatunk segítségül, az ablakba, vagy az ablak alá telepített paradicsom, zsálya, levendula, izsóp is hagyományos hangyaűzők. Keményebb módszer a sós, vagy timsós vízzel való alapos felmosás, mechanikai megoldásként pedig a porszívózás is szóba jöhet, utóbbi inkább csak tüneti kezelésként. Csapdákat is állíthatunk, a cukros vízzel átitatott szivacs bevált hangyamágnes, hasonló elven alapszik a sekély tálban kihelyezett cukros víz, vagy cukros sör. Szintén jó hatásfokkal működnek a bolti hangyacsapdák, ebből a mérgező anyagot a dolgozók a bolyba hazaviszik, így az ott is pusztít. Fontos a megelőzés is, ne hagyjunk elöl morzsát, édes ételmaradékokat, gyakran porszívózzunk és mossunk fel a hangyaveszélyes területeken!

Képek: innen, és innen.