Vannak örök eldönthetetlen viták, mint például, hogy a Porsche vagy a Ferrari a legjobb sportkocsi, hogy Batman vagy Superman a legmenőbb szuperhős, esetleg hogy az android vagy az ios a jobb oprendszer. Szelídebb vizekre evezve a gyümölcsök terén is találni ilyen soha el nem dönthető párviadalokat, például azt, hogy a cseresznye vagy a meggy a finomabb gyümölcs. Esetükben az összehasonlítás alapja, hogy a két gyümölcs hasonlóan néz ki, és érési idejük sincs messze a másiktól, egyaránt népszerűek a piacokon és a kertekben is. Mindkettő mellett szólnak érvek, végeredményben mindkettő igazán remek gyümölcs, de hogy biztos kézzel választhassunk közülük, meg kell őket ismerni alaposabban. 

Az egyik sarokban tehát ott a cseresznye, amiről első körben persze az íz jut eszünkbe, hiszen a cseresznye vidám, páros szemei édesek, roppanósak, lédúsak, remek szomjoltók, és akár egy tábla csoki helyett is kielégíthetik az édesszájúak fellobbanó nasi-igényeit. Az édes szemek miatt a cseresznye elsősorban a gyerekek kedvence, így ha vannak ifjoncok a háznál, és szeretnénk őket a csoki helyett a gyümölcs felé terelni, ültessünk egy cseresznyefát. Egy apró trükk a cseresznyehabzsoláshoz: nagyobb mennyiségű cserkó elfogyasztása után egy ideig ne igyunk vizet, a gyümölcs felületén lévő élesztőgombákat ugyanis a gyomorsav kiiktatja, vízzel hígítva azonban beindul az erjedés, aminek puffadás, hasfájás lesz a következménye. A cseresznyefa növényként is elsőrangú választás, hiszen külleme vetekszik a legszebb díszfákéval is, a tavaszi virágzási időben pedig egyenesen ámulatba ejtő, nem csoda, hogy a japánok például egy komplett ünnepsorozatot szentelnek a virágzó cseresznyefáknak. A cseresznye érése mostanában lesz aktuális, általában május második felében jelenik meg a piacokon a gyümölcs, meg persze akinek saját fája van, hamarosan kezdheti a betakarítást. 

A cseresznyfáról tudni kell, hogy helyigényes jószág, mérete famércével közepes-nagy, az utcafrontra telepített cseresznyefa a légvezetékekbe is belenőhet, ablakhoz közel ültetve erősen árnyékolhat, ha pedig a kerítés közvetlen közelébe helyezzük a csemetét, számoljunk vele, hogy a szomszéddal konfliktusaink lehetnek, ugyanis vagy betakarítja majd az átlógó ágak termését, vagy bosszankodni fog a területfoglalás miatt. Kerítésnél tehát legalább két métert hagyjunk szabadon, de inkább többet. A cseresznye szereti a napfényt, vízigénye közepes, a talajra nem érzékeny, csak a kötött közeget kell kerülni (vagy feljavítani). Egy megtermett, felnőtt fa fénykorában akár 80-100 kg termést is adhat, de a szüret nem lesz egyszerű mulatság, elkél majd a létra, meg egy bátor, nem tériszonyos szüretelő is.

A cseresznye tartása a közepes nehézségű kerti feladatok közé tartozik, igazából sok gond nincs vele, kezdők is bátran próbálkozhatnak a cseresznyével, de tudni kell, hogy több betegsége, kártevője ismert, lemosó vagy éppen probléma elhárító permetezésre évente többször szükség lehet, valamint a nyár végi alakító/ritkító metszést sem szabad kihagyni. Általános jótanács, hogy ne vállaljuk túl magunkat, egy kertbe egyetlen cseresznyefa bőven elég, már csak a mérete miatt is, meg azért is, mert ha minden rendben megy, egy fa terméshozama bőségesen elegendő még egy nagyobb családnak is.

A másik sarokban a meggyfa készülődik a megmérettetésre, és máris megmutatja erényeit. A meggy fanyarabb, savanykásabb íze inkább a felnőttek választása, a kicsik rendszerint nem rajonganak érte. A cseresznyével ellentétben nagyobb mértékű fogyasztása általában nem jár hasi panaszokkal, persze túlzásokba azért nem kell esni. A meggy szemek akár három hétig is a fán maradhatnak minőségromlás nélkül, ez lényegesen jobb adat, mint a cseresznyénél, így a meggyszüretet nem kell elsietni, és az esztétikus termés is hosszabban dekorálhatja a kertet. A meggy mellett szól fájának kompakt mérete is, a meggyfa alacsony, akár sövényként is nevelhető, így a szürethez nem kell se létre, se szédülésmentes szüretelő. A meggy érése kicsivel a cseresznye után esedékes, jellemzően a nyár első heteitől kezdve. 

A meggyfa szintén nem kimondottan igényes, az átlagos kerti talajban szépen cseperedik, speciális igényei nincsenek. Vízigénye közepes, a téli fagyokat jól állja (meg kell jegyezni, hogy ebben a cseresznye is jól teljesít), de a fagyzugos területeket ültetéskor kerüljük. Növényvédelmi feladatokat a meggy is ad, gyakorta támadja a monília nevű gombabetegség, melyhez olykor ágrákosodás is párosulhat, a fertőzésnek csapadékos, nyirkos időben nagyobb a kialakulási esélye. A meggy metszése is szükségessé válik rendszeresen, a gondozatlan fák ágai megnyúlnak és kevés, vagy apró, gyenge minőségű termést hoznak.

A meggy a cseresznyéhez képest sokoldalúbban használható fel, a friss fogyasztás mellett sütikbe, gyümölcslevesekbe, fagyikba, egyéb édességekbe dolgozható be, de gyümölcsbor, pálinka is készül belőle, valamint jól tartósítható mélyhűtéssel vagy aszalással. Egy felnőtt, jól karban tartott fa akár 70 kilogramm termést is hozhat, átlagban azonban ennek a felével számolhatunk.

Nem tudom, a rövid ismertetők alapján sikerült-e kedvencet választani, nem mintha ez igazán lényeges lenne, hiszen a két gyümölcsfa nem zárja ki egymást, a nagyobb kertekbe való cseresznye mellé biztosan elfér egy meggyfa is, ha pedig csak fogyasztók vagyunk, a piacon mindkettőből vásárolhatunk pár maréknyit. Aki mégis voksolna egyikre vagy másikra, meg is teheti itt és most:

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.