Megyeri Szabolcs kertész blogja

A harmadik részben egy másik nagy kedvenc jön: a levendula. 

A levendula /Lavandula angustifolia/ természetes élőhelyén félgömb alakú bokorban nő. Levelei keskenyek, hosszúkásak, fonákjuk molyhosan szőrös. Ibolyakék, jellegzetes illatú, álfüzérben álló virágait júliustól szeptemberig hozza.

A levendula a Földközi-tenger mellől származó évelő félcserje. A rómaiak hozták be Európába, mint a szépségápolás alapvető kellékét. Virága kellemes, üde illatú, amelyből szappant készítettek valamint a szárított virágot a padlóra szórva illatosították a szobát.  Manapság is főleg a virágát használjuk fel. Egyiptomban és Perzsiában kezdték először tudatosan termeszteni. Magyarországon Bittera Gyula  kezdte meg a levendula termesztését 1924-ben, egy Franciaországból származó alfajjal.

Hogy fenntartsam a lelkesedéseteket, most bemutatom Nektek a legkönnyebben termeszthető, így szinte biztos sikerrel kecsegtető fűszernövényt, amellyel szinte bárki próbálkozhat!

Évelő, lágyszárú növény, ami földalatti módosult hajtásaival telel át. 30 – 100 cm magasra nő meg. Szára lilásan elszíneződő, rajta csipkés szélű levelei tojásdad alakúak. Világos lila virágait július és augusztus között hozza. Az egész növény kellemes, mentolos illatot áraszt. 

Elérkezettnek látom az időt, hogy elindítsak egy sorozatot, a legtöbbet  kért, és emlegetett témában, ez: a fűszernövények varázslatos világa. A fűszernövények - legnagyobb örömömre - virágkorukat élik, ezelőtt szeretnék egy rövid, de tartalmas sorozattal tisztelegni, mely remélhetőleg mindenkinek meghozza a kedvét, a házilag ültetett fűszernövények használatához. Most talán azt gondoljátok, hogy én könnyen beszélek, tuti helyről szerzem be a palántákat, a nagy kertemben ültetem el őket, és egész nap mást sem csinálok, mint azokat vagdosom, öntözgetem, ápolgatom. De nagyon tévedtek! Pontosan tudom, hogy azt a kevés szabadidejét az ember, nem holmi palántákkal bíbelődve szeretné tölteni. Segítségemmel, Ti is megtapasztalhatjátok , hogy mi az a fűszernövényekkel teli "bright side of life". 

Az első rész szóljon a jó tervezésről, ami az alapja a kevés munkával járó fűszerkert megépítésének és fenntartásának. A kert szótól nyugodtan vonatkoztassunk el, és értelmezzük azt bátran akár balkonládára, akár 1-1 önálló cserépre, a saját lehetőségeinknek megfelelően!

Ha nincs hová elrejteni a húsvéti tojásokat, még nem késő cselekedni! Szerencsére vannak olyan kisfák, amelyek konténeres kiszerelésben, akár virágos állapotban is ültethetőek. Az ünnepi hangulatot emelhetjük egy dézsába, vagy egy egyszerű, elegáns kaspóba ültetett barkafűzzel. Tudnunk kell azonban, hogy ezek az egyszerűen nevelhető, és gyorsan fejlődő dekoratív kisfák rövid életűek. Többnyire egy bő évtized után elöregszenek, „kifáradnak”. Rengeteg, a kilencvenes években épített kertben látható, hogy az egykor gyönyörű szoliternek ültetett, koronába oltott, csüngő kisfák mára csak árnyékai egykori pompás önmaguknak. A törzs többnyire elgörbül, a hajtások mind nehezebben takarják el a korábbi évek gyorsan elöregedő, száradó ágrészeit. Fontos tudni,  hogy a kertünk, teraszunk tervezésénél milyen időszakra számolhatunk velük. A legtöbb oltott fácska import útján kerül Magyarországra. Ha import növény, akkor tőzegbe van ültetve - mantrázza ilyenkor a már tapasztalt kertbarát. Vásárlás után tehát amilyen gyorsan csak lehet, ültessük át komposztált földkeverékbe, némi szarvasmarhatrágyával keverve. 

 A legtöbb csüngő kisfa kora tavasszal virágzik, amikor a kertben üldögéléshez még hűvös van. Ezért az elhelyezésnél olyan helyszínt érdemes választani, amit naponta többször is látunk. Ilyen a kapu és a lakásbejáró közötti kertrész. Akinek csak erkélye van, vagy a gangon egy talpalatnyi helye, az is bátran ültethet csüngő változatot számtalan növényfajtából. A leggyakoribb a csüngő barkafűz, de egyre jobban kezd elterjedni a nyírfa csüngő ágú változata, a ’Youngii’, és a Caragana arborescens ’Pendula’ , a sárga borsófa szomorú változata, amiből egy impozáns példányt a Feneketlen tó partján is megcsodálhatunk. Csüngő kisfákból a repertoár óriási, a gyertyántól, az eperfán át egészen a bükkig. Ha azonban valami igazán különlegeset szeretnénk választani, akkor  javaslom a lombhullató, de mégis tűlevelű csüngő ágú vörösfenyőt. Friss és üde lombozatával szintén a Húsvéti Ünnepek tájékán kertünk legszebb díszévé válhat.  

Mit lehet lopni egy Arborétumból? Virágot, termést, hajtást semmiképpen! Ezt persze ki is írják, ennek ellenére ebből is, abból is szeretnénk, ha kertünkben lenne egy kicsi. Vigyük haza a legértékesebbet: a tapasztalatot, az ötleteket! Akár tervezzük a kertünket, akár újra tervezzük, használjuk az arborétumokat, az ország kertjeit nyitott, mind a négy évszakban aktuális úti könyvként. Egy lombos fa ültetése életre szóló döntés lehet. Akár az árnyéka miatt, akár emlékfának (például gyermekünk születésének apropójából) szánjuk, mindig érdemes megnézni a választott növényt élőben. Egy fajta kiválasztása előtt teljesebb képet kapunk, ha nem csak a katalógus kétdimenziós ábrázolásának alapján döntünk. Használjuk bátran hazánk arborétumait nyitott és élő katalógusként, kertünk fáinak, bokrainak kiválasztásához! 

Szokták mondani, hogy egy arborétumot száz évre terveznek, és ez a legtöbb hazai gyűjteményes kerten meg is látszik. Legyünk hát sétánk során elegánsak, és elnézőek! Arborétumaink nagy részében a korabeli egynyári színvilág, az évelők, a hagymások ma már felfoghatatlan gazdagsága elveszett. Ami megmaradt az egykor fényűző és fenséges kertekből, az a páradús, nyáron hűvös, védett mikroklíma, az ősfák, a leginkább alkalmazkodni képes cserjék, és talajtakarók. Az ország kertjei egy letűnt világot idéznek, vigyük hát magunkkal a zárt és buja kert ideáját, amit mi is megvalósíthatunk otthonunkban! Az elmúlt évtizedekben nem jutott megfelelő mennyiségű pénz, és minőségi odafigyelés az arborétumokra, ezért évről évre láthatjuk eróziójukat. De ahelyett, hogy ez szomorúsággal töltene el bennünket, figyeljünk az édenkerti üzenetére: a kert nélkülünk semmit sem ér! A kert nem a természet egy darabja! A kert egy intenzív kultúra, az ember által mesterségesen felépített világ, a természet zabolátlan és öntörvényű értékeit a mi szempontjaink szerint helyezzük egy általunk kívánt rendszerbe. Ennek kiépítésében lehetnek nagy segítségünkre hazánk arborétumai, ezek az elveszett kertek.

A történet mindig ugyanúgy kezdődik. Állunk a hipermarketben, és nézegetjük a zöldségosztályon a kis, műanyag cserepes, élénkzöld tépni valókat. Morzsolgatunk, szagolgatunk, majd választunk, és hazavisszük új lakótársunkat. Pár együtt töltött, boldog nap után azonban különbözőképpen, de mindig szomorú véget érnek. Találgatjuk a kókadásukhoz, majd pusztulásukhoz vezető okokat: túl sok pára, esetleg huzat, kiszáradt, kirohasztottuk, túlságosan levágtuk, rossz helyen vásároltuk. Ahogy telnek az évek, mindig nekifutunk, de végül több kudarcot könyvelhetünk el fűszernövény termesztésben, mint sikert. Íme, néhány ötlet és tanács, hogy ne csak a vásárlás pillanatában örülhessünk felhőtlenül a növényünknek. Egyik nagy titok: a szabad levegő. Április elején már a párkányon, vagy kertünkben, egy házhoz közeli, védett zugban, nem kell számítani komolyabb fagyra. Így bátran kihelyezhetjük fűszerkamránk egy részét az ablakpárkányra! Ahhoz azonban, hogy folyamatosan jó minőségű hozzávalókat tudjunk szüretelni, fogadjuk meg a fűszernövény termesztés tízparancsolatát!