Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az idei év első hónapjaiban rémisztő híradások jelentek meg, melyek szerint a kiskerteket regisztrálni kell, és emellé hatezer forintos illetéket is le kell róni. A földtörvény 2012 decemberi módosulása után ugyanis a szabály szerint az eddig bejelentési kötelezettséggel nem terhelt egy hektár alatti külterületi, és a méretkorlátozás nélküli belterületi termőföldek regisztrációkötelessé váltak. Ezt az első hallásra valóban nehezen kibogozható információegyüttest sokan úgy értelmezték, hogy a családi házak kiskertjeit is be kell jelenteni, sőt, a hatezer forintos illetéket is meg kell utánuk fizetni, ami tényleg rosszul hangzott, csakhogy nem ez volt a helyzet (főleg a kiskert és a zártkerti ingatlan kifejezések keveredése miatt voltak félreértések). Ennek ellenére volt, aki kötelességtudóan azonnal lépett, és a földhivatalnál megtette bejelentését az általa használt földterületről, sőt, akadt olyan is aki a hatezer forintos illetéket is megfizette, holott azt nem kellett volna, a hivatalok pedig ki tudja miért, ezt az összeget néha át is vették. A nagy kavarodás végül oda vezetett, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium egy kissé sértődött hangvételű közleményben tette közzé, hogy illetéket senkinek nem kell megfizetnie, és hogy a belterületi termőföld nem egyenlő a ház mögötti konyhakerttel. Ezzel februárban egy időre le is zárult a kérdés, az érintettek többé-kevésbé megnyugtató választ kaptak, főleg a fizetéssel kapcsolatos felvetésekre, ám a történet ezzel korántsem ért véget.

A településeken belüli családi házak kiskertjei az esetek 99%-ában nem bejelentéskötelezettek, így mondhatni, hogy a konyhakertekre nem vonatkozik a szabályozás

A földhasználathoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség ugyanis a mai napig kötelező, így aki termőföldet művel, annak a tevékenysége megkezdését követő harminc napon belül a területileg illetékes járási földhivatalnál kell regisztrálnia, személyesen, vagy postai úton (elektronikusan nem tehető meg a bejelentés). Akinek több földhivatal hatáskörébe eső földjei vannak, annak elegendő az egyik hivatalnál megtennie a bejelentést. Aki pedig 2012 december 31.-e előtt már megkezdte olyan terület művelését, ami a jogszabály 2013 január elsejei életbe lépése előtt még nem volt bejelentéskötelezett (ezek az egy hektárnál kisebb, és belterületi termőföldek), annak 2013. szeptember harmincadikáig kell jelentési kötelezettségének eleget tennie. 

Az egy hektárnál nagyobb külterületi termőföldek esetében eddig is kötelező volt a földhasználati bejelentés, a hektárnál kisebbekre év elejétől él a regisztrációs kötelezettség

Térjünk akkor vissza egy bekezdés elejéig a kiindulópontra, vagyis hogy mely földeket kell regisztrálniuk a használóiknak. A földhivatal honlapja szerint földhasználati bejelentési kötelezettség terheli: "a földhasználó használatában álló, a körzeti földhivatal illetékességi területén lévõ valamennyi termõföldet, illetõleg mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földet – ide nem értve az erdõ mûvelési ágban nyilvántartott földrészleteket – településenként, a helyrajzi számok emelkedõ sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban." Tegyük fel a újra a kérdést, kell-e bármit tenniük a házhoz tartozó kiskertek, konyhakertek, udvarok tulajdonosainak? A válasz megint egyértelműen nem. A bejelentési kötelezettség a termőföldekre vonatkozik, az egy hektárnál nagyobb külterületiekre az új szabályozás előtt is érvényes volt, a változás lényege az, hogy az új földtörvény értelmében idéntől a belterületi, és az egy hektárnál kisebb külterületi termőföldek is regisztrálandók. Leegyszerűsített módon mondva termőföld az, aminek aranykoronában kifejezett értéke van, hiszen a bejelentés elmulasztása esetén kiszabható bírság is az aranykorona értékhez kapcsolt (annak ezerszerese). Az ingatlan tulajdoni lapján minden tulajdonos elolvashatja ingatlanának besorolását, és (ha van) aranykorona értékét, akié utóbbival nem rendelkezik, annak földje jogi értelemben nem termőföld, ergo nem is kell semmit tennie. A belterületi, házakhoz tartozó földek (kertek, udvarok) jellemzően nem esnek a termőföld besorolása alá (ezek általában lakás, udvar, beépítetlen terület megnevezésűek), tehát attól, hogy a kertben paradicsomot, burgonyát, barackfát nevelünk, még nem lesz termőföld besorolású. Ebben az esetben pedig bejelenteni sem kell semmit. Amennyiben azonban a tulajdoni lap adatai szerint az ingatlan szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, kert, nádas, fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, illetve a művelési ághoz aranykorona érték - azaz kataszteri tiszta jövedelem - is tartozik, a bejelentési kötelezettség fennáll.

Ez egy zártkerti ingatlan, bejelentési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha nem a tulajdonos műveli. A zártkerti ingatlanok tulajdonosai általában tudják, hogy telkük milyen besorolású, de akinek kétségei vannak, inkább tekintse meg a tulajdoni lapot.

Összefoglalva:

-a belterületi családi házakhoz, társasházakhoz tartozó kiskertek, udvarok nem bejelentéskötelezettek, hacsak nem termőföld besorolásúak, ám utóbbinak elenyésző esélye van. A besorolást a földhivatali tulajdonlapon lehet megtekinteni, ha valakinek kétsége támad. 

-a belterületi termőföld jellegű területek bejelentéskötelezettek, amennyiben használatban vannak. Aki használatba veszi a belterületi termőföldet, annak harminc napon belül meg kell tennie bejelentését, különben bírságra számíthat. Aki már 2012 december 31-e előtt használatba vette belterületi termőföldjét, és azóta is használja, ám eddig nem tett bejelentést, annak ezt most szeptember végéig meg kell tennie, különben bírságra számíthat. 

-a külterületi, de egy hektárnál kisebb termőföldek 2013. január elseje óta bejelentéskötelezettek (az egy hektárnál nagyobb területek ez előtt is azok voltak, tehát ezeket nem érinti a változás). Aki külterületi, egy hektárnál kisebb termőföldet használatba vesz, köteles harminc napon belül bejelentést tenni. Aki külterületi, egy hektárnál kisebb termőföldet 2012. december 31.-e előtt óta folyamatosan használ, és eddig nem tett bejelentést, annak most szeptember végéig meg kell ezt tennie, különben bírságra számíthat. Érdekes kérdés a zártkerti ingatlan mibenléte, mely csak akkor bejelentéskötelezett, ha nem a tulajdonosa használja. Fontos tudni, hogy a külterületi helyrajzi számok 0 számjeggyel kezdődnek (például: 0345/5 hrsz.), míg a zártkertiek soha nem 0-val kezdődőek, így a tulajdoni lap átnézésével a dolog könnyen eldönthető.

-a bejelentés illetékmentes, fizetni csak akkor kell, ha a bejelentéssel egyidőben a használattal kapcsolatban egyúttal változást is bejelent a földhasználó.

Az ilyen hobbitelkek használata általában bejelentéskötelezett, amennyiben művelés alatt állnak

A téma bonyolultsága miatt az érintetteknek  a földhivatal útmutatását javaslom olvasásra, illetve ajánlott a földhivatal magyarázó összefoglalója, mely pdf formátumban INNEN tölthető le.

A Földhasználati bejelentési adatlap INNEN tölthető le pdf dokumentumként.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A jólét és a gazdagság szimbóluma a címbeli kolbászból készült kerítés, ami azért a gyakorlatban már nem annyira tűnik jó ötletnek, hiszen ki akarná, hogy zsírtól csepegő birtokhatárolója legyen, ami könnyen átvágható egy bugylibicskával, ráadásul a környék összes kutyája is abból falatozna? Persze félre a viccel, a valóságban senki nem szeretne kolbászkerítést, ám a mondás egy érdekes, sőt izgalmas kérdést vet fel, lehet-e ehető kerítésünk? Mielőtt elhessegetnénk a bizarr ideát, tudni kell, hogy sokan gondolkodnak ilyesmiben, én is gyakran kapok hasonló kérdést, persze a kolbász fel sem merül, annál inkább az ehető terméssel rendelkező sövényfélék. Így viszont már van értelme a dolognak.

Természetesen az ehető kerítés gondolatának nem feltétlenül az a lényege, hogy a hagyományos vas-, vagy deszkakerítéssel szemben ez a térhatároló elem biztosítsa a család élelmezését, ez csupán egyfajta pluszszolgáltatás, maga a sövény az, ami megfontolásra alkalmas. A sövénykerítés előnyeiről már többször értekeztem, főbb vonalakban azért ajánlható, mert dekoratív, formázható, természetes hatású, ráadásul a sűrű ágrendszerű, szúrós-tüskés fajták védvonalként még a vasidomokkal, szögesdróttal is felveszik a versenyt. Ha mindehhez még társul az ehető termés, akkor egy igazán kiváló választást tudhatunk magunkénak. Lássuk akkor, hogy miből válogathatunk, ha efféle ötletet dédelgetünk.

A homoktövis tüskéi elrettentőek, termése viszont finom

A ribiszke védvonalként nem, de dekoratív határolóként jól működik

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Furcsa világnapokkal tele van a naptár, a párnacsata világnapjától kezdve a "csempéssz cukkinit a szomszédod ajtaja elé" napig bezárólag, melyeknek gyakran semmi értelmük, már azon kívül persze, hogy okot adnak egy jó párnacsatázásra, vagy a szomszéd megtréfálására. Ebben a kavalkádban olykor elvesznek a tényleg jelentőséggel bíró világnapok, mint például a Nemzetközi Konyhakert Nap, mely augusztus 25.-én, vagyis holnap kerül sorra. Mai írásomnak épp az a célja, hogy ez a szerintem roppant fontos üzenetet hordozó nap ne süllyedjen a feledés homályába.

A Nemzetközi Konyhakerti Nap ötlete 2004-ben született meg, mégpedig frappáns válaszul a gyors falatok hónapja (Snack Food Month) nevű kezdeményezésre, mely az amerikai snack gyártók találmánya volt, a chipsek, nassolnivalók népszerűsítésére. A Nemzetközi Konyhakert Egyesület (KGI) ezt a vitatható, egy hónapig tartó gyorsétel-kampányt kívánta ellensúlyozni a konyhakerti nappal, melynek központi gondolata az emberléptékű élelmiszer-előállítás bemutatása és propagálása, minden augusztus negyedik napján. A Nemzetközi Konyhakerti Nap egy teljesen decentralizált ünnepségsorozat, melyet a téma iránt érdeklődők akár családi, baráti körben is megülhetnek, vagy csatlakozhatnak kisebb-nagyobb közösségek programjaihoz, ha fontosnak tartják, hogy egészséges, sajátkezűleg megtermelt, ellenőrzött forrásból származó ételek kerüljenek az asztalukra.

Eszmecsere, kertlátogatás, közös ültetés, ezek mind lehetnek programok holnap

A szervezők iránymutatása alapján a Nemzetközi Konyhakerti Nap főbb céljai a bio konyhakertészkedés társadalomban, egészségmegőrzésben és vendéglátásban betöltött pozitív szerepének ünneplése, a helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése, valamint  a közösségi szellem építése helyi és nemzetközi szinten az általános kertészkedési, főzési és fogyasztási tapasztalatokkal kapcsolatban. Mindezt meg lehet valósítani konyhakerti sétákkal, tapasztalatcserékkel, piknikekkel, háztáji gazdálkodással kapcsolatos előadásokkal, bemutatókkal, vagy éppen egy, a régióban kiemelkedő jelentőségű termény köré épített programokkal, vagyis minden olyan tevékenység szervesen illeszkedik az ünnepségbe, mely a saját termeléssel, a konyhakerti növényneveléssel, a biokertészkedéssel, az önellátással kapcsolatos.

A Nemzetközi Konyhakerti Nap azért roppant praktikus világnap, mert mindenki megülheti saját maga is, ehhez elég a saját, vagy ismerős kertjébe kivonulni, beszélgetni a háztáji termelésről, adomázni, tapasztalatot cserélni, persze aki szeretne komolyabban foglalkozni a konyhakerti gazdálkodással, az szervezett programokon is részt vehet, például a Városi Kertek Egyesület konyhakerti napján kispesten, ahol csoprtosan, szakmai vezetéssel bejárható az Első Kis-Pesti Kert, miközben az Egyesület kertészei körbekísérik a vendégeket kertben és élménybeszámolókkal egybekötve mesélnek a kertről, a növényekről és a közösségi életről. Mindez holnap délelőtt 11 órától kezdődik, de a bejárás mellett egyéb szórakoztató, ismeretterjesztő programok is lesznek itt, így aki ezt a nyárvégi vasárnapot szeretné kerti környezetben eltölteni, mindenképp keresse fel az Első Kis-Pesti Kertet!

Cím: Első Kis-Pesti Kert, XIX. kerület, Irányi Dániel-Bem utca sarok

Térkép: ITT

Web: ITT és ITT

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Persze, hogy szeretik, csak épp helyből nincs sok, így az a szép zöld gyep hiánycikk, vagyis pázsitot alig találni ott. Ez volt az egyik fő konklúziója Renáta beszámolójának, aki a múlt héten a holland fővárosban járt, és egy jó nagy adag képet készített direkt a blog számára, amiért hatalmas köszönet jár neki, ezeket a felvételeket láthatják lejjebb. Hollandia, ha virágokról van szó, elsősorban a tulipánokról nevezetes, így olvasóm is elsősorban a híres virágpiacra koncentrált, ahonnan elmondása szerint végül alaposan teletömött szatyrokkal érkezett haza. Nem maradhattak ki a jellegzetes helyi lakóhajók sem, melyek szintén dúskálnak a növényzetben, a gyep hiányát a helyiek, ahol csak tudják, egyéb zölddel pótolják, így dézsás növényeket, vgy dizájnos edényekbe ültetett kis fákat szinte mindenütt találni. Sajnos a kapott beszámoló biztosan nem tudja visszaadni Amszterdam különleges zöld hangulatát, így beszéljenek inkább a képek.

Ritka látvány arrafele a pázsit, de azért elvétve akad belőle, és itt még két bronzgyík is sütkérezik a füvön

Ez már a híres virágpiac, hihetetlen választékkal

A legnépszerűbbek persze a tulipnhagymák. Egyesével is lehet válogatni közülük, a zacskós kiszerelésben pedig tíz darab található. Minél többet veszünk, annál olcsóbb

A poszt nem ért véget, kattintson a tovább gombra!

Hatalmas közhely, de a technika korát éljük, a mindenféle ketyerék nemhogy befurakodtak az életünkbe, de nélkülük már lassan egy lépést sem tudnánk tenni. A hétköznapi munka, a szórakozás, a játék mellett a technológiai fejlesztések a kertészkedés, növénygondozás területét sem kímélik, a programozható öntözőrendszerektől a robotfűnyírón keresztül, az egészen extrém, és néha (látszólag) teljesen haszontalan fejlesztésekig. Mostani bejegyzésemben az elmúlt pár év legfurább és legérdekesebb növényi kütyüjeiből állítottam össze egy csokorravalót, melyek némelyike egészen életképes elgondolás, mások pedig egyszerűen csak bolondos szerkezetek.

Ez az USB-ről működtethető mini üvegház jól mutat a gyerekszobában a monitor mellett, kellemes látvány tanulás közben, de irodába is jó választás, főleg gyakorlatlan kertészkedők számára. A készlet az üvegházból, földből és egy szoftverből áll, utóbbi segít a növénygondozásban, figyelmeztet az öntözési időre, és egyéb tanácsokkal is ellátja a gazdát a nevelést illetően. A kapszula saját világítással is rendelkezik, a benne cseperedő növény pedig gyárilag a büdöske, melynek elültetendő magjai járnak a szetthez, de persze később lehet pótolni őket, ha szükséges. 

2008-ban készült el a JVC Kirikabu nevű különleges hangszórórendszere, melynek fő attrakciója az volt, hogy a tetejében kialakított mélyedésbe növényt lehetett ültetni, az alapkoncepció szerint bonsai-t. Így az "életteli hangzás" szlogen teljes mértékben megvalósulhatott, ráadásul a háromágú csőre hasonlító hangszórók összeköthetőek voltak, így akár egy teljes hangrendszert lehetett építeni belőlük, mindegyikbe más-más (vagy épp ugyanazon) növényt ültetve.

Az Electrolux sem maradt ki pár évvel ezelőtt az érdekes zöldfejlesztésből, náluk egy zárt, vízkultúrás növénynevelde volt a nagy találmány, melyet dísznövények nevelése mellett akár konyhai fűszernövény-keltetőnek is lehetett használni. 

A fenti Pet Plant kifejezetten gyerekeknek készült, tulajdonképpen egy okosedény (ha létezik ez a kategória), mely képes a benne lévő talaj egyszerű analízisére, és a leszűrt információkat a kijelzőjén tudatni a felhasználóval. Az edény piktogramokkal hozza a gondozó tudomására, ha valami hiányzik (például a víz), és mosolygós arcot mutat, ha minden rendben. Ha meg nem, akkor összevonja a szemöldökét.

Ez a légtisztító kapszula teljesen természetes módon működik, nem kell benne filtert, szűrőt cserélni, mert az maga a növény és a földje. Az Andrea-nak keresztelt légtisztító berendezés persze közel sem funkcionál olyan hatékonysággal, mint egy nagyobb, összetett szűrőrendszerrel ellátott gép, de kicsiben jól mutatja, hogy mi a fő ok, amiért a növényeket szeretjük. Sajnos kissé borsos áron hozzáférhető, a postaköltség mellett közel kétszáz dollárt kell leszurkolni érte.

A Pekoppa Communication Plant a Sega játékfejlesztő cég terméke, és igazából kicsit kilóg a sorból, mert nem tartalmaz valódi növényt, hanem egy művirág, ami azonban képes reagálni az emberi beszédre, a megfelelő kérdésekre, kijelentésekre bólogatással, mozgással válaszol, ami bizonyosan szórakoztató egy ideig. Ráadásul mókás dolog egy (mű)növényre bízni sorsunkat, például megkérdezni tőle, hogy érdemes-e ma randiznom?

A PlantSense EasyBloom nevű ketyere a valóban használható, és a némi értelemmel is bíró kerti szerkezetek körébe sorolható, ugyanis igazából nem más, mint egy analizátor, mely felméri, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a talaj, amibe belehelyezték. 24 órára kell a földbe dugni, majd számítógépre kötni, és máris kiderül, hogy a közeg nedvességtartalma, a napfény mennyisége és a levegő hőmérséklete alapján milyen növény ültethető az adott helyre. Persze gyakorlottabb kertészek számára kissé nevetséges az elgondolás, hiszen nem olyan nehéz kitalálni, hogy hova, mi ültethető leginkább, ám kezdőknek, laikusoknak egy jó segédeszköz ahhoz, hogy izgalmasabbá tegyék a kertészkedés első lépéseit.

Ha technológiáról van szó, az egyik legkedveltebb kifejezés a "NASA által kifejlesztett", mely mindig képes elhitetni, hogy az adott eszköz a csúcstechnikát képviseli. A fenti termék is ezzel a cimkével kelleti magát, hogy az igazság mennyi mögötte, azt nem tudni, de tény, hogy a termőföld nélküli növénynevelés akár az űrhajózásban is használható lehet. A kecses doboz egy speciális szivacsszerű anyagot rejt magában, melyet elláttak megfelelő tápanyagokkal, mellékeltek hozzá magokat, így utóbbiak beszórása után már csak az öntözés feladata hárul a gazdára. A Power Plant Herb Garden, vagyis a kerti erőmű biztos jól mutat az irodában, vagy az otthoni íróasztalon, ráadásul a szivacs megtisztításával és a megfelelő műtrágya hozzáadásával a folyamat újraindítható, ha esetleg elsőre kudarcot vallottunk.

A lista végére maradt a nagyágyú, mely tulajdonképpen egy iPhone kiegészítő, ám egyedülálló módon a növényneveléssel kapcsolatos. A Koubachi egy mutatós és fejlett szenzorrendszer, mely képes részletesen elemezni a kiválasztott növény földjét, és wi-fi kapcsolaton keresztül tudat minden fontos információt a növény gondozójával. A Koubachi már nem csak a hőmérsékletet és a föld nedvességtartalmát monitorozza (mint egyszerűbb társai), hanem a tápanyagok mennyiségét (vagy hiányát) is figyeli, és miután beállítottuk rajta, hogy milyen növényre felügyel, egészen pontos és szakszerű nevelési infókat és tanácsokat képes osztogatni. A nem túl olcsó ketyere elsősorban nagyobb értékű, egzotikus zöld házikedvenceknél lehet hasznos, de techmániás növénybarátoknál is beválhat. Innen lehet szerezni egyet.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A futónövények divatja örök, ám egyúttal sok ellenérzés és tévhit is kíséri őket. Sokan jó ötletnek tartják a málló, csúf falakat borítani velük, néha a városi zöldítés, a beton elrejtésének eszközei, látni őket erkélyeken, társasházi udvarokon, és temetőkben is gyakran bevetésre kerülnek, mivel gondozást alig igényelnek, ellenben hathatósan takarnak. A másik oldalon viszont hátrányok is jelentkeznek, némely futónövény képes kárt okozni a falakban, a tetőkben, akár a cserepeket is elmozdíthatják egyes fajták. Gyakori ellenérv, hogy a növénnyel futtatott falakon, területeken rovarkolóniák telepszenek meg, melyek aztán sok kellemetlenséget okoznak a háziaknak, ez ugyan csak részben igaz, de ne szaladjunk ennyire előre. Véleményem szerint a megfelelően és célzottan alkalmazott futónövények inkább hasznosak, mint károsak, de tény, hogy alaposan végig kell gondolni a telepítésüket, mert a hirtelen ötlettől vezérelt futtatás később problémát, bosszúságot okozhat. Ezért most megpróbálom összefoglalni a témával kapcsolatos legfőbb tudnivalókat.

A kúszó lilaakác nem egy átlagos futónövény