Megyeri Szabolcs kertész blogja

La Fontaine meséje óta tudjuk, hogy a hangya egy szorgalmas és kedves élőlény, szemben a hedonista tücsökkel, aki csak a zenére tud gondolni, de az előtakarékosság nem jellemző rá. A hangya megítélése ebből kifolyólag kiváló, mindenki szeretettel gondol rá, egészen addig, míg meg nem jelenik a kertben, aztán viharos gyorsasággal a lakásban is. Ezen a ponton már szorgalom ide, vagy oda, szeretnénk megszabadulni tőle. Ami egyáltalán nem egyszerű.

A tücsök hegedül valahol...

Mielőtt a kitessékelés módszertanára térnék rá, merüljünk alá kicsit a hangyák munkás világába, amolyan ismerd meg az ellenséged megfontolásból. A hangya igazából egy gyűjtőnév, a család igen népes, a városokban a fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a gyakoribb, kertesházak környékén pedig többek közt a házi hangya (Lasius emarginatus) és a kis fekete hangya (Lasius niger) található meg. Az apró, átlagosan 5-9 mm-es termetű rovarok roppant jól szervezett kolóniákban élnek, rétegzett társadalomban, melyben minden egyednek megvan a maga helye és feladata. Telepeikben (ez a hangyaboly) akár több millió példány is élhet, közülük általában a szárnyatlan dolgozókkal találkozunk, akik fáradhatatlanul szállítják a bolyba az élelmet. Akit bővebben érdekel a hangyák összetett univerzuma, döbbenetesen részletes leírást találhat róluk itt.

Invázió!

Az átlagembert a rendszertani fejtegetésnél sokkal jobban izgatja, hogy miként lehet védekezni ellenük. Tudni kell, hogy a hangyák megjelenése a kertben azt jelzi, hogy a növényeink valószínűleg tetvesek, a kis rovarok ugyanis a levéltetvek nedvét fogyasztják - remélem senki nem étkezik éppen. A kertből aztán élelmet kutatva jutnak be a házba, és ha találnak valamit - elsősorban az édes dolgok érdeklik őket - akkor megindul az offenzíva, és jönnek seregestül. Most már végre jöjjön a hadviselés módszertana.

Ha ételt találnak, rohamoznak
 

Ha már bent vannak a kis piszkok, tengernyi természetes eljárással riaszthatjuk el őket. Sokan a fokhagymára esküsznek, gerezdeket helyeznek el az útvonalukon, ezt nem szeretik. Hasonló hatás érhető el a küszöbre és ablakpárkányra helyezett szegfűszeggel, levendulakivonattal, terpentinnel, ecettel, továbbá állítólag sikert lehet elérni a szegfűszeggel, élesztővel, sütőporral, fahéjjal. Ha utóbbiak nem válnak be, mézeskalácsot még süthetünk belőlük.

Van aki viszont házikedvencnek tartja őket

Az ablakba kiültett paradicsom is környezetbarát hangyaűző, ha pedig már a kertben megállítanánk őket, ültessünk zsályát, levendulát, izsópot, ezektől is irtóznak. Ha a riasztás már nem elég, jöhetnek a keményebb fegyverek. Vidéki praktika a sós, vagy timsós vízzel való alapos felmosás, az egyszerűbb megoldások hívei pedig fel is porszívózhatják az apróságokat, igaz ez főleg tüneti kezelés, utánpótlás akad bőven. Csapdákat is állíthatunk, a cukros vízzel átitatott szivacs hangyamágnes, ha ellepték a csalit, máris lehet megszabadulni tőlük. Hasonló elven működik a sekély tálban kihelyezett cukros víz, vagy cukros sör, belemásznak, megfulladnak, agyő.

Előregyártott hangyacsapda

Ha semmiképp nem jutunk dűlőre, akkor jöhet a vegyszeres irtás, például a különféle bolti hangyacsapdák, melyek mérget tartalmaznak, a dolgozók ezt beviszik a bolyba, így ott is pusztít, de rovarirtó szakembert is hívhatunk, aki körbepermetezi a lakást, utóbbi már nem filléres, de elég biztos megoldás. Ha sikerült a kilakoltatás, akkor ügyeljünk arra, hogy az újabb próbálkozók ne találjanak eleséget, vagyis morzsát, ételmaradékot, szétszórt cukrot, ennek hiányában ugyanis önként távoznak. A kertben hasonló elvet követve a tetvek irtásával előzhetjük meg a hangyák elszaporodását.

Ha van holtbiztos megoldása hangyariasztásra, segítsen az invázió alatt állóknak, és adjon tanácsot kommentben!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A menta a háziasszonyok jó barátja, télen-nyáron hasznát lehet venni, egyaránt sikerrel gondozható lakásban, például a konyhában, vagy a kertben, bár utóbbi helyen vigyázni kell vele, mert nem nagyon fogja vissza magát a terjeszkedésben. Így aki mentát ültet a kertbe, könnyen lehet, hogy hamarosan egy mentaligetben találja magát. Azért ne ijedjünk meg tőle, sőt ismerkedjünk meg  vele közelebbről.

A mentának múltja van, már a görög mitológiában is szerepelt, mint Menthe, a nimfa, kit Hádész változtatott gyógynövénnyé, hogy megóvja felesége, Persephone bosszújától. Más olvasatban a növénnyé válás már a dühös feleség bosszúja volt, de történt  bárhogy, tény, hogy a menta egy régóta ismert gyógy-, és fűszernövény. Nem csupán régi, de roppant mutatós növényke, hajtásai pár centiméteresek, levelei párban ücsörögnek a szárakon. Virágai kékek, fehérek, vagy rózsaszínűek, ha pedig bármelyik részét összemorzsoljuk, máris árad belőle a jellegzetes mentaillat. 

Konyhakész állapotban

Tegyünk kis kitérőt, mivel adja magát a kérdés, hogy a mentának és a rágókból, cukorkákból ismert mentolnak van-e közük egymáshoz. A válasz igen is, meg nem is, ugyanis a mentolt a borsmentából (Mentha × piperita), a menta rokonából nyerik ki. A család egyébként igen népes, ki ne ismerné például a fodormentát, de elterjedt a vizimenta, a narancs menta, és a vörös menta is.

A macskákra is delejes hatással van

A menta általában sokoldalú gyógy-, és fűszernövény, leveleit tehetjük teába (illetve magát a levelet is forrázhatjuk), mely a köhögést, torokfájást csillapítja, jótékony hatással van a puffadásra és emésztési zavarokra, mindemellett kiváló frissító is, forró nyáron, behűtve például. Mindemellett köretekhez, salátákhoz is adagolhatjuk, sőt, egyesek süteményeket is ízesítenek vele.

Marokkói mentatea

A menta beszerzése roppant egyszerű, szinte minden nagyobb élelmiszerüzletben, hipermarketben találunk kis cserépbe ültetett, előnevelt példányokat, melyeket csak haza kell vinni. Ha már otthon van, tegyük napos helyre. Ha magról vagy rizómáról kívánjuk szaporítani, akkor jó vízelvezetésű, laza talajba helyezzük (az általános virágföld teljesen jó), melyet kevés homokkal, perlittel dúsíthatunk, hogy tökéletes legyen a mentának. Ahogy említettem kerti kiültetésnél óvatosan bánjunk vele, mert szapora növény, egykettőre átveheti az uralmat a birtokon.

Ha van jó mentareceptjük, ne habozzanak megosztani kommentben!
 

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen. 

Metszésről már annyi szó esett itt, hogy bele sem kezdek a metszést igénylő növények felsorolásába, a metszés eszközéről, vagyis az ollóról viszont még nem írtam egy röpke bekezdést sem. Ezt az égető hiányt most pótolom, és bevezetem a kedves olvasót a metszőollók érdekes és izgalmas világába.

Na persze ez túlzás, mármint hogy izgalmas és érdekes, az átlagos hobbikertésznek ugyanis ez az eszköz egy a sok közül, ott van a kapa meg a gereblye mellett a fészerben, pincében, ház sarkánál. Azonban mint minden hobbinak, a kertészkedésnek is vannak keményvonalas, megszállott rajongói, ők pedig vallják, hogy a metszőolló a legfontosabb szerszám, sőt, ha összetalálkoznak, késhegyig menő vitát tudnak folytatni a szerintük legjobb ollókról. 

A leghagyományosabb forma

Nekik feltételezem nem sok újat tudnék mondani, a kedvtelésből kertészkedő növénybarátoknak azonban hasznos lehet egy rövid ismertető, főleg, ha még csak mostanában ismerkednek a kerti teendőkkel. Hogy véget vessek a szócséplésnek, vágjunk is bele! A fanatikusoknak igazuk van abban, hogy a jó metszőolló kulcskérdés. De mitől lehet jó egy olló? Az első szempont az élesség. Minél kisebb roncsolást, sérülést ejtünk a metszett növényen, annál biztosabb a szép és egészséges eredmény. Ha tehát először veszünk, vegyünk éleset. Az sem mindegy, mire használjuk. Lágyszárú növényekhez bátran választhatjuk az egyszerűbb, olcsóbb példányokat, egy-két szezont bőven kibírnak, aztán jöhet a következő. Amennyiben a fűszerkerten kívül is tevékenykednénk, nem árt egy pengébb darab beszerzése. 

Állítható erőkaros, racsnis olló

Rózsához, szőlőhöz, gyümölcsfákhoz válasszunk masszívabb darabokat, ezen a szinten már a márkát is figyelhetjük, az ismertebb nevek minőségben is többet nyújtanak, mint a "gazdaságos" ollók. Fontos az olló szárának milyensége. A nyél ne legyen se túl rövid (fel fogja törni a tenyerünket), se túl hosszú (nem tudjuk majd elég nagyra nyitni). Jó, ha a nyél felülete érdesített, esetleg a markunkhoz formázott, biztosabb lesz a fogásuk így. Az sem baj, ha az olló szára szigetelt, vagyis vastagabb (például) műanyag bevonata van, a kora tavaszi, hajnali munkáknál nem mindegy, hogy lefagy-e a kezünk. 

Sokan forgónyelő ollókra esküsznek

A legtöbb metszőolló ún. mellévágó olló, ez azt jelenti, hogy a vágóél a támasztópenge mellé simul, és ott záródik. Fontos, hogy a pengék szorosan záródjanak, így lesz a  vágás pontos és roncsolásmentes. A mellévágó ollóval elsősorban élő, zöld állományt metszhetünk. A másik elterjedt típus a rávágó (más néven: üllős) olló, itt egy, de két oldalon élezett penge áll szemben egy életlen felülettel. Ezt inkább száraz gallyak, ágak, vesszők vágásához használjuk.

Csúcsragadozó rávágó olló

A pengék spirál-, vagy tekercsrugóval dolgoznak kezünk ereje ellen, ezek általában cserélhetők, így beállítható a kényelmes fokozat, hogy kezünk se fáradjon el túlságosan, és a pengék is jól mozgathatóak legyenek. A rugóval függ össze a zár. A metszőollót használaton kívül összezárva tároljuk, mivel éles, hegyes, balesetveszélyes eszköz, ráadásul egy rosszul záródó olló egy erős rugóval kombinálva kifejezetten rémisztő. A nyélvégeken fémkallantyúval vagy bőrszíjjal záródó ollók helyett inkább középen, retesszel rögzíthető verziót válasszunk.

Spirálcsrugó

Természetesen ezzel még nem ért véget az olló-katalógus, azonban innen a kommentezőkre bíznám a további ismertetést, tehát bátran számoljanak be a tapasztalatokról, kedvencekről!

 Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen. 

Számtalan gyógyhatással, kedvező élettani tulajdonságokkal bíró gyümölcs létezik, de talán egyiknek sincs akkora kultusza, mint a grapefruitnak. A csak első ránézésre mediterrán gyümölcs fura hibrid, nem narancs, nem is citrom, íze különleges, van, aki rajong érte, van, aki pedig viszolyog tőle. Akár finomnak találjuk, akár nem, tagadhatatlan, hogy a grapefruit egy roppant hasznos és egyedülálló citrusféle, ismerkedjunk meg hát vele közelebbről.

Először egy kis nyelvtan. A név magyarosan grépfrút, angolosan grapefruit (bár a szőlőhöz - grape - igazán nincs köze), és említhetjük citrancsnak is, holott a citrommal sincs szoros kapcsolata. A biztonság kedvéért felváltva használom majd az elnevezéseket. A grapefruit, ahogy az a bevezetőben is olvasható, tévesen került a köznyelvben a mediterrán gyümölcs kategóriába, ugyanis származási helye a karib-térségi Barbados, legalábbis itt fedezték fel a XVIII. század derekán. A hivatalos nevén Citrus paradisi a citrusfélék legfiatalabb képviselője, olyan hibrid, mely a pomelóból (Citrus grandis) és a narancsból (Citrus sinensis) alakult ki, és ahogy az megfigyelhető, inkább a narancshoz áll közelebb.

A citrancs egyik szülőatyja, a pomeló, vagy óriásnarancs

Maga a gyümölcsfa nagyon hasonló a narancshoz, magassága a 4-6 métert is elérheti, lombja nagyon sűrű, levelei sötétzöldek, virágzata fehér. Egy-egy fa átlagosan 4-500 kilónyi termést is hoz egyszerre, természetesen a neki megfelelő trópusi, szubtrópusi klíma hatására, sajnos nálunk szinte esélytelen a növény termesztése. A zöldes-sárgás színű gyümölcs a narancsnál nagyobb, átlagosan annak másfél-, kétszerese. Íze erősen kesernyés, frissítő hatású, de az édeshez szokott szájak először bizonyára elfordulnak tőle.

Ez pedig már a grépfrút

A grépfrút nem csupán különleges ízéről híres, hanem széleskörű gyógyászati hatása is ismert és elismert. C és B-vitamin tartalma kirívóan magas, az igazi érdekességek pedig a magban találhatóak. A grapefruitmagból készült kivonat rendkívül sokoldalúan felhasználható, többek közt fertőtlenítő, baktériumölő hatású, segítséget jelenthet a rák megelőzésében, erősíti az immunrendszert, és a gombás fertőzéseket is lehet vele kezelni, például a candidiázist. Aki részletesen szeretne olvasni citrancs magjának hatásairól és felhasználási területeiről, ide kattintva juthat bővebb információkhoz.

Grapefruit virágzat

Ahogy említettem, házi körülmények között nálunk nem termeszthető, bár például a citrommal sokan érnek el szép sikereket, a grapefruit neveléséről le kell mondanunk, a boltokban, piacokon azonban gyakran találhatunk belőle. Tudni kell, hogy a citrancs szedés után már nem érik, ezért vásárláskor a nagy, éretten szedett, puhább darabokat válasszuk.

A gyümölccsel ellentétben a fát kevesen ismerik

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen. 

Fűszerkertekről már gyakran esett szó itt korábban, előadásaimban is mindig sort kerítek a birtokok eme szegmensére, és aki a jobb oldalra pillant, láthatja, hogy egy könyvet is írtam a témáról. Nem csoda, hisz a fűszerkert fontos terület, nem kell neki nagy hely, kis udvarokon is elfér, gyakran hasznát vehetjük az itt megtermő növényeknek, spórolhatunk, díszíthetünk velük. Most pár gyakorlati tanácsot adnék azoknak, akik még a kialakítás előtt állnak.

Ha fűszerkertben gondolkodunk, első lépésben a helyét álmodjuk meg. Azt javaslom, ne legyen messze a háztól, főleg a konyhától, hiszen ha nem csupán dísznek használjuk, bizony gyakran ki fogunk oda szaladni, így nem praktikus, ha a kert túlsó végében van, és például házi papucsban, két kavarás között nem lehet egyszerűen elérni. Ha a kert adottságait figyelembe véve megvan az ideális terület, akkor jöhet a következő brainstorming, hogy hogy nézzen ki?

Fűszerkertet is kialakíthatunk így

A legkézenfekvőbb egy kisebb hagyományos ágyás kialakítása, de csak látszólag, ugyanis az aktívan használt fűszerkertből gyakran szedünk/tépünk/vágunk ki valamit, és ha ez a valami a közepén van, akkor jöhetnek a négykézlábas nyújtózkodások, akrobatikus mozdulatok, ami nem feltétlen jó móka. Így legyen a vezérlőelv a kezelhetőség. 

Ez egy profi spirál

A spirálos elrendezés nagyon praktikus, nem kell mindenért a földig hajolni (ami idősebb kertészkedők esetében nagyon is fontos szempont) ráadásul ez az egyik legmutatósabb megoldás, mert ne feledjük, hogy a praktikum mellett az esztétikai élmény is lényeges! A csigaforma tetején lesz a legszárazabb a talaj, lejjebb pedig egyre nedvesebb, ezzel számoljunk az ültetési rend kialakításakor. A spirálos kiskertet a legnehezebb megépíteni, bele fog kerülni pár munkaórába (akár a miénkbe, akár a mesteremberébe), de a látvány kárpótolni fog a kiadásokért.

Sakktáblás

A sakktáblás elrendezés is jó választás, ez is előtérbe helyezi a megközelíthetőséget, ráadásul jellegénél fogva rossz (esős, saras) időben is könnyen megközelíthetjük. Egyszerűbb lesz letérdelni, nem tapossuk el véletlen a lábunkhoz közeli, látótérből kieső növényeket, és külalakja miatt a kert legszebb pontja lehet. Ehhez a formához csupán pár térkőre lesz szükségünk, ügyesebb próbálkozók külső segítség nélkül is megépíthetik.

Körágyás

A körcikkelyes fűszerkertek is nagyon szépek, ezek hasonlítanak leginkább a régi, klasszikus formához, kolostorokban ma is láthatunk ilyeneket. A kört cikkelyekre oszthatjuk, melyeket alacsony sövénnyel (például törpepuszpáng), vagy téglával, díszkövekkel választhatjuk el, így az áttekinthetőség akadálymentes lesz. Nagyobb méretű körágyásnál egy-egy cikket parlagon hagyhatunk, ezeket kaviccsal vagy kőzúzalékkal feltöltve bejárást biztosíthatunk a belső részek felé. A körcikkelyes fűszerkert az alakja miatt jól körbejárható, az egyes szeletek könnyen megközelíthetőek, a közepére esetleg érdemes valamilyen dísznövényt telepíteni, mivel a belső rész egyes esetekben csak szintén némi cirkuszi mozdulatsor árán érhető el.

Ez nem osztott, de nagyon szép

Ha helyszűkében vagyunk, vagy csak nem akarunk a kert központi részén növényt termeszteni, akkor választhatjuk a kerítés, vagy kerti út menti sávokat is erre a célra. Kerítés mellett ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű napfény érje a növényeket, ha ez nem biztosítható, inkább válasszunk más megoldást. A kerítés vagy út menti kiskert azért is jó ötlet, mert így a hozzánk betérő vendég először ezzel a látvánnyal szembesül, az első benyomás pedig - mint tudjuk - nagyon fontos. Ha az említett helyekre olyan haszonnövényeket telepítünk, melyek virágosak, ilatosak (zsálya, levendula, kakukkfű), akkor portánkat máris egyszerűen, olcsón, de hathatósan megszépítettük.

Az út menti holt tereket jól hasznosíthatjuk

Bármelyik elrendezést választjuk, a konkrét munka előtt jól gondoljuk végig, hogy mit szeretnénk termeszteni, kiválasztott növényeinknek milyen igényei, a kijelölt helynek pedig milyen adottságai vannak. Ne feledkezzünk el a praktikus szempontokról (közelség, ágyásmagasság, megközelíthetőség) és leendő kiskertünk hasznossága mellett törekedjünk annak ízléses, szép kialakítására is!

Rövid videó a sakktáblás fűszerkertekről:

Ha tetszett a poszt, ne maradjon el a like sem!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A napokban már szóba került a spenót, enyhe bűnbánó felhanggal, most következzen egy spenót-rokon, a rejtélyes és szinte ismeretlen mángold. A név - bár inkább hajaz egy pornófilm-kiadóra - egy alig ismert zöldségfélét takar, ami a spenóthoz több szempontból hasonlatos, többek közt ízvilágban, így akár a spenótot is elrejthetjük e név mögé, a naivabb gyermekeknél beválhat. Vagy főzzünk inkább tényleg mángoldot.

A mángold (Beta vulgaris convar) a disznóparéjfélék családjába tartozik (még egy bizarr elnevezés), és bár a középkor óta ismert haszonnövény, Európában csak nem akar(t) elterjedni, itt-ott van némi múltja, például Franciaországban, vagy Németországban, de az olaszok is tudják, miről van szó. Maga a növény lágyszárú és kétéves, de aki mángold termesztésre adja a fejét, annak már az első évben lesz főzelékbe valója, ekkorra fejlődik ki a növény gyökérzete és levélzete, ez utóbbi kerül aztán a konyhába (igazság szerint a szára is használható). Vetése a tavasz vége felé esedékes, nyár végén pedig már lehet szedni.

Nem csak finom, szép is

A mángold akár 60-80 centiméteresre is megnőhet, formája egy hosszabbított kínai kelhez hasonlít. Négyzetméterenként akár 4-5 kg-ot is szüretelhetünk belőle, így kimondottan gazdaságos a termesztése, még kisebb konyhakertekben is, ráadásul szerintem esztétikailag is rendben van, vagyis jól néz ki (bár ez nem elsődleges szempont a veteményesekben). Igényei alacsonyak, fény persze kell neki, de tulajdonképpen ahol vizet kap, ott meg is terem, kártevői pedig alig ismertek, így permetezésre sem szorul.

Nem kínai kel

A felhasználási területe könnyen behatárolható, minden elkészíthető belőle, ami a spenótból is, ízük is rokon. A parajhoz hasonlóan élettani hatásai is kedvezőek, K-vitaminban gazdag, C-vitamin tartalma is magas, valamint tartalmaz kálciumot, vasat és magnéziumot. Popeye kedvencéhez hasonlóan a mángoldban is található oxálsav, ezért ugyanazok az elővigyázatosságok vonatkoznak rá, mint a spenótra.

Remélem tudtam tenni egy keveset ennek az elhanyagolt, ám felettébb jól hasznosítható zöldségnek a népszerűsítéséért, ha valakinek van tapasztalata akár a termesztéssel, akár a felhasználással kapcsolatban, ne legyen rest kommentben megosztani!  

Lájkgyűjtés itt!

Képek: innen, innen, innen, és innen.