Megyeri Szabolcs kertész blogja

A múlt hét végén látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, mely többek között a burgonya árát is monitorozza. Nem meglepetés, hogy az árfolyam meredeken nő, vagyis a krumpli egyre drágább lesz, olyannyira, hogy a többi zöldségféle közül messze kiugró emelkedést mutat a burgonya ára. A tavaly decemberi és az azt megelőző egy évvel korábbi időszakra vonatkozó statisztika szerint a termelői ár 54.7 %-kal nőtt, ami nyilvánvalóan azonnal megjelenik a kiskereskedelmi, vagyis a bolti árakban is. Így a krumpli lassan úri étellé, ritka vendéggé válik az asztalokon, ami nagy baj, már csak azért is, mert a magyar ember, és a magyar konyha erősen kötődik a krumplihoz. Meg persze azért, mert a krumplit nagyon szeretjük.

Öröm az ürömben, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője szerint hamarosan szigorodnak a burgonya árusításának feltételei, csak hibátlan és egészséges, csírázásmentes és folt nélküli gumók kerülhetnek forgalomba. A nemzetközi szabványokhoz való igazodás része lesz, hogy a burgonya eredetét, termesztési helyét, és forgalmazóját is fel kell majd tüntetni, hogy a piac tisztuljon, a vevő pedig magas minőséget kapjon. Ráadásul olyan termékcímkén kell rögzíteni az adatokat, ami biztosan nem esik le a csomagolásról, ez mondjuk a piaci vásárlás esetén érdekes követelménynek tűnik. Mindez szép és jó, de a magas árakkal kapcsolatban vajmi kevés kedvező fejleménnyel kecsegtet. Vannak ugyan felvetések, törekvések, hogy a burgonya (és egyéb zöldségfélék) áfája csökkenjen, ám erre valószínűleg még várni kell.

Vetőburgonya. Érdemes elgondolkodni a termesztésen.

A burgonyát egyébként nem nagyon kell bemutatni, finom sülve, főzve, köretként, vagy önmagában nassolnivalóként elkészítve, ráadásul sok szénhidrátot tartalmaz, C-vitaminban gazdag, esszenciális aminosavakat és értékes ársványi anyagokat egyaránt tartalmaz. Hatalmas előnye még, hogy könnyen és hosszan eltartható. Nem csak ételként népszerű, hanem haszonnövényként is, megszámlálhatatlan kiskertben növekszik, főleg vidéken, faluhelyen. Aki pedig nem termeszti, az veszi, ahogy az tapasztalható, egyre drágábban. Felmerül tehát a kérdés, ha szeretjük a krumplit, de drágálljuk, otthon megpróbálkozzunk-e vele? Főleg ott aktuális a felvetés, ahol eddig nem nőtt burgonya a kertben, mondjuk mert inkább a gyep és a dísznövények élveznek prioritást, nem pedig a munkát jelentő veteményes. Külön kérdés, hogy mit lehet tenni, ha kert egyáltalán nincs? Vajon érdemes-e átállni a háztáji nevelésre, ha egyébként ilyesmivel nem foglalkozunk birtokunkon?

Krumplitermesztő alkalmatosság balkonra

A válasz mindig az egyéni adottságoktól függ, például van-e idő a mezőgazdasági munkára, van-e hely a termesztésre? Az is kérdés, hogy terem-e annyi krumpli a hátsókert zugában, hogy érdemes legyen bele energiát fektetni? Nos, ha az a helyzet, hogy se helyből, se időből nem áll rendelkezésre elegendő, de házi krumplira lenne igény, akkor vannak megoldások, mégpedig egyszerűek, és kimondottan szellemesek. Az alábbi ötlet bevallottan nem az enyém (forrás), de látok benne annyi fantáziát, hogy kipróbálásra ajánljam.

Helytakarékos krumpiltermesztő építmény téglából. Egymás fölötti rétegekben nagy mennyiségű burgonya nevelhető benne, kis helyen, egyszerűen, kapálásmentesen

A helytakarékos krumplitermesztéshez mindössze egy nagyjából egy négyzetméteres területre van szükségünk. A termesztés ugyanis nem szétterítve, hanem emeletesen fog történni. A területet első lépésben körbe kell építeni egy térdig, combig érő támfallal, ezt kirakhatjuk téglából, felépíthetjük deszkából, de akár egy kisebb, rozzant hordó, vagy egy nagyobb, masszívabb dézsa is megfelel, utóbbival akár teraszon, balkonon is kivitelezhető a művelet. A rögtönzött, pár óra alatt összedobott tárolók mellett kifejezetten dekoratív keretet, edényt is készíthetünk, így veteményesünk nem fog elütni a kert többi, ápolt részétől. Ha a tároló kész, jöhet az ültetés. Alulra kerüljön egy arasznyi termőföld (a kerti föld tökéletes), erre helyezzünk egy réteg ép és egészséges vetőburgonyát (5-10 szemet), majd ezt fedjük be komposzttal, vagy egyszerűen a fűnyírás maradékával, zöldtrágyával, félarasznyi vastagságban, végül ugyanennyi föld kerüljön rá. Mikor a növényi hajtások megjelennek a felszínen, rakhatjuk a következő réteget, tehát újra vetőburgonya, komposztanyag és föld, és így tovább. A rakást egészen bő egy méteres magasságig folytathatjuk. A munkának szűk másfél hónap múlva lehet nekikezdeni, a burgonya melegigényes növény, a visszatérő hajnali fagyok elmúltáig várni kell ültetésével. 

Egy másik ötlet: hengeres fémháló, föld, és szalmaszigetelés. A krumpli oldalra is terjeszkedhet, és látványos dekorációként sem utolsó

Amennyiben minden rendben zajlik, az emeletes krumplihalom egy kisebb család akár egy évi fogyasztását fedezheti, persze ez függ attól, hogy mennyi is az a fogyasztás. A módszer előnye, már azon kívül, hogy szűk helyen kivitelezhető, hogy nagyjából mentesülünk a gazolástól, kapálástól, a síkban termesztett krumpli feltöltésétől, ráadásul a végén egy jó adag érlelt komposzthoz is jutunk. További jótétemény, hogy a levágott füvet, felesleges kerti zöldet ezután nem kell a kukába tömködnünk, és az öntözés is egyszerűen megoldható. Ha az emeletes krumplit esővízzel öntözzük, még a vízszámlán is spórolhatunk. 

Még egy tipp balkonra: ültetőzsák. A külön erre a célra készült zsák helyett akár a bútoráruházas "nagy kék táska" is megteszi

Az önellátó gazdálkodásra való törekvés mindenképp kivitelezhető, kis praktikákkal, mint például a toronyba rakott krumplival, egészen egyszerűen, helytakarékosan, és még a díszes gyepet sem kell feláldozni érte. Természetesen nem csak burgonyával állhatunk át háztájira, a paprika, paradicsom, borsó, és társaik (ugyan emeletesen nem) szintén megtermelhetőek a kertben, viszonylag kis helyen, ráadásul sok zöldségfélével balkonkörülmények között is sikert lehet elérni. 

Kis helyen is lehet zöldséget termeszteni, érdemes kipróbálni!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Valentin napi bejegyzésemben azt tanácsoltam, hogy virág és csoki helyett, vagy inkább mellett, programmal, élménnyel is lepjük meg kedvesünket. Nos, úgy látszik, volt aki megfogadta a tanácsot, legalábbis szeretném azt hinni, hogy az én felvetésem is közrejátszott abban, hogy két hűséges olvasóm a mai napfényes, tél végi napon felkerekedett, és a budapesti fogaskerekűvel felmentek a végállomásig, a Széchenyi-hegyig, majd egy kis kerülővel lesétáltak a Svábhegyig, a híres marcipános cukrászdáig. Mindezt onnan tudom, hogy a kiruccanáson készített képekből nekem is küldtek egy kisebb adagot, melyekért köszönet jár nekik, és engedélyükkel ezeket közzé is teszem. Talán nem felelőtlen elképzelés, hogy ezentúl egyre több hétvége lesz alkalmas az ilyen kisebb túrákra, így remélem olvasóim is kedvet kapnak egy kis kimozduláshoz, a hosszú hideg időszak után azt hiszem ez mindenkire ráfér!

A képeket köszönöm még egyszer Bencének és Annának, valamint felhívom a budapestiek figyelmét, hogy a rövid, de látványos túrát akár vasárnap is meg lehet tenni, az időjárás nem lesz akadály!

Ma van Bálint, vagyis Valentin napja, mely jópár éve már nálunk is a szerelmesek ünnepe, bár sokan úgy vélekednek, ez a mondvacsinált alkalom csupán a virágárus maffiának és a bonbongyártók lobbijának köszönhető. Akárhogy is, az, hogy a szerelmespárok megünnepeljék magukat és kapcsolatukat mindenképp szép dolog, persze hozzá kell tenni, hogy a másiknak adott apró figyelmesség, a romantikus időtöltés nem szabad, hogy egyetlen napba sűrűsödjön össze. (Érdekes módon a Valentin, avagy Bálint nap a közhiedelemmel ellentétben nem egy újkeletű találmány, IDE kattintva tájékozódhatnak az eredetéről.) A Valentin nap erősen kötődik a virágokhoz, egyfajta automatizmus, hogy a hölgyeknek az ilyen, és hasonló ünnepekkor virágot adjunk. Én most mégsem a legszebb és legmegfelelőbb virágokról fogok szólni.

Megszokott ajándékok kissé negédes csoportjai

A vágott vagy cserepes virág persze szép ajándék, nem is beszélnék le róla senkit, azonban szerintem más elintézési módjai is akadnak a jeles alkalomnak, melyek mégis köthetőek a virágokhoz, a természethez. A jelszó a romantika, ami akár sokkal több is lehet, mint egy sebtében vásárolt csokor, egy doboz csokoládé, vagy egy ezüst, arany ékszer. A romantika kulcsa valójában az egymással eltöltött kellemes idő, pár órányi gondtalan program, kizárva a mindennapok gondjait, zűrjeit. Tudom, ma már senki nem fog kirándulni, de ott a hétvége, és senki nem írta elő, hogy nem lehet a hétvégre tolni a páros programokat. Alapfeltétel, hogy olyan helyet válasszunk ehhez, ami eltér a szokásostól, harmonikus, és nyugtató. Az első javaslatom tehát egy kirándulás, egy kiadós séta egy közeli helyen, legyen az erdő, park, arborétum. Magyarországon, bárhol lakjunk is, ilyen helyet biztosan találni elérhető közelségben, budapesti lakosként elsőként a Budakeszi Vadaspark, a Normafa, és a Budapest környéki parkerdők jutnak eszembe, ahol a friss levegő és nyugodt környezet mellett hóvirág-les is programba iktatható, de egyéb korán nyíló virágok is megcsodálhatóak. A hóvirágok szerelmeseinek a legnagyobb honi lelőhely ajánlható, a fővárostól mindössze egy órányira található Alcsúti Arborétum. Természetesen az ország minden szegletében akadnak parkerdők, vadregényes tájak, virágos rétek vagy épp arborétumok, így a lehetőség mindenkinek adott. A celofánba csomagolt növénynél pedig sokkal értékesebb, ha nem csak pénztárcánkat nyitjuk ki, és nem a virágot visszük kedvesünkhöz, hanem kedvesünket a virágokhoz. 

A romantikus andalgás régimódi, de minden lány szereti

Előfordulhat, hogy kimozdulásra nincs mód, ilyenkor szintén van romantikus, kedves alternatíva egy kalóriabombával felérő desszert helyett. Régi divat hogy a szerelmesek lakatot raknak ki valamilyen közterületre, jelképezvén összetartozásukat. A súlyos (és valljuk be, sokszor látványként sem esztétikus) lakatrengeteg helyett választhatunk élő zálogot. Ez akár egy közösen kiválasztott és megvásárolt cserepes virág is lehet, de még jobb, ha a pár együtt ültet növényt, melyet aztán közösen gondozhatnak, és élő mementója lesz érzelmeiknek. Ha van kert, ez akár egy facsemete is lehet, lakásban pedig a magvetés, vagy palántanevelés lehet jó ötlet. Persze ne egy szőrős-tüskés kaktuszt válasszunk, hanem például egy szép virágos évelőt, mondjuk a Physalis alkekengi var. franchetii-t, ami a szerelmesek virága. Cserjék közül Ceanothus Rigidus Snowball-t említeném, ami egy csodás fehér színű fajta, az alapfaj pedig liláskék, ami ritka árnyalat a virágok között, nagyon mutatós. Ha faültetésben gondolkodunk, lombhullatókat válasszunk, ezek telepíthetőek februárban, persze megfelelő talajelőkészítéssel, és fagyvédelemmel ellátva, lehetőleg ne a megfagyott földbe, hóba helyezzük őket. Konténerbe, erkélyre is lehet telepíteni kompakt növekedésű gyümölcsfákat. Magról nevelés esetén főleg a citrom, vagy a datolya lehet jó választás. Utóbbi lassan kel, és nő, előbbi pedig látványos, de nem fog soha ehető citromot teremni magától (de tán nem is ez a cél). Cserébe könnyen kezelhető, és minden háztartásban lehet citromot találni, így kis költségű, kiegészítő kedveskedésnek is kiváló a citrommag ültetése.

Hóvirágos séta - többet ér mint egy vázányi vörös rózsa

A cserepes virágnál személyesebb a házi készítésű miniatűr kert

A Valentin nap szólhat úgy is a virágokról, hogy nem élő, vagy vágott növényt választunk. Engedjük szabadon fantáziánkat, és koncentráljunk olyan dolgokra, amelyekkel az együtt töltött időt, és kedvenc közös helyeinket dobjuk fel. Fessünk virágos rétet a franciaágy melletti falra (majd visszamázoljuk, ha később nem tetszik), szórjuk tele illatos pot-pourrival a lakást, készítsünk rózsaillatú fürdőt, vegyünk egy doboz aszfaltkrétát, és az utcán sétálva rajzoljunk minden sarkon egy virágot kedvesünknek a járdára. Menjünk ki együtt a pályaudvarra, üljünk fel az első vonatra, és szálljunk le az első helyen, ahol szép tájat látunk. Fabrikáljunk művirágot, aminek minden szirma egy-egy beváltható kupon, a gyertyafényes masszástól az ágyba vitt reggeliig, kedvesünk pedig tetszése szerint válthatja be őket. A lényeg szerintem az, hogy ne tudjuk le a dolgot egy közönséges tárggyal, vagy pár szál virággal, amik egy hét múlva a fiók aljára, vagy a kukába kerülnek, hanem ajándékozzunk olyan programot, emléket, figyelmességet, amire hónapok múltán is szívesen emlékszünk vissza.

Ne fogjuk vissza magunkat, legyen emlékezetes és maradandó a Valentin nap!

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Lassan unalmas közhellyé válik, hogy közeledik a nagy kertszezon indítás, de mit lehet tenni, ha ez az igazság, és minden hobbikertész alig várja már, hogy gereblyét, kapát ragadva vehesse át az uralmat a családi kisbirtokon. A kert visszafoglalása azonban nem csupán a házi kiskertek esetében válik nemsokára aktuálissá, hanem minden olyan helyen, ahol van egy talpalatnyi fű, egy kis veteményes sarok, vagy épp pár fa. Ilyen helyek az oktatási intézmények udvarai is, már ahol található ilyesmi, mert a belvárosi sulik, ovik esetében ez ugye nem mindig adott. Ahol viszont a gyerekek rendelkezésére áll egy talpalatnyi föld, ott felvetődik a kérdés, mihez lehet vele kezdeni?

Egy berlini ovi izgalmas kertje

Különösen az óvodák esetében fontos, hogy a kicsiknek legyen egy kis szabad terük a levegőn, hisz az iskolásokkal ellentétben nekik még napi program a játék, az udvari elfoglaltság, ami egy lebetonozott területen unalmas és nehézkes, valamint ingerszegény is. Tapasztalataim szerint az ovik törekednek is arra, hogy minél zöldebb legyen a kertjük, udvaruk, és mivel mostanában kell elgondolkozni azon, hogy mi is legyen az eddig téli álmot alvó pázsitos területtel, gondoltam felvetek néhány ötletet, hátha hasznossá válnak. Elsőként röviden hadd mutassak egy példát külföldről, na nem túl messziről, elég Ausztriág menni, hogy zöld koncepcióban készült óvodára leljünk. Sógorainknál, Sighartsteinben található az alábbi képeken megcsodálható intézmény, mely teljes egészében a természettel való együttélés jegyében épült. A falakat jórészt fűszálakat jelképező idomok borítják, a burkolatok zöld színűek, a nagy üvegfelületek rálátást biztosítanak a terjedelmes parkra, és a lapostetős épület tetején is kert található.Talán nem kell külön magyarázat ahhoz, hogy miért és mennyire fontos, hogy a gyerekek már kiskoruktól fogva szoros kapcsolatban álljanak a természettel, az élő környezet közelsége megnyugtató hatású, remek játéklehetőségek forrása, alapja a környezettudatos nevelésnek, nem mellesleg harmonikus, békés atmoszférát teremt az ilyen elrendezés.

Zöld ovi Sighartseinben

Kívül-belül zöld

A külföldi szép példák után általában az következik, hogy nálunk pénz híján (és általában ez a helyzet), lehetetlen a hasonló kialakítás kivitelezése. Ez sajnos jórész így is van, az oktatási intézmények legendásan szűkös forrásból gazdálkodnak, ám ha fűszálakat idéző falakat nem is, egyéb hasznos zöld fejlesztéseket viszonylag kevés pénzből ki lehet hozni. Az alábbiakban olcsó, a realitásoktól nem elszakadt megoldási javaslatokat, tippeket szeretnék közreadni, melyekkel természetesebbé varázsolhatóak az óvodai kertek. A finanszírozásban segíthetnek hazai és uniós pályázatok, de bíztatom az intézményeket, hogy forduljanak helyi vállalkozókhoz, cégekhez, akiknek jó reklám lehet az óvoda támogatása, és szülők is segíthetnek, akár csak kétkezi munkával, melyhez csupán az idejükből kell feláldozni valamennyit.

Nálunk is van szép példa, ez a törökbálinti Bóbita óvoda

Ez pedig a veszprémi Vadvirág óvoda

Füvesítés.

A minél nagyobb zöldterület alapja a gyep. Ahol lehet, meg kell szüntetni a betonozott részeket, azok feltörésével, helyük földdel feltöltésével máris kész az alap, mely fűmaggal bevethető. Érdemes strapabíróbb fajtát választani, hiszen az óvoda kertje nem díszgyep lesz, hanem napi használatban álló élő szőnyeg. 

Fásítás.

Minél több a fa, annál több a megmászható tereptárgy, de fontos a tűző napon nyújtott árnyék is, a fák alatt akár kinti foglalkozások is tarthatók a melegben. A fákkal élet költözik a kertbe, madárfészek készülhet rá, a levek játékok alapanyagai lehetnek, az ehető termésűek pedig saját szedésű gyümölcseik miatt vonzóak. Fajtaválasztásnál figyelni kell, hogy ne törékeny fák kerüljenek az udvarba, és a lombkorona milyensége is szempont. Természetesen több év kell, mire egy csemete valós funkcióval bíró növény lesz, de míg kicsi a fa, addig nevelése, öntözése lehet jó program a gyerekeknek. Érdemes gyorsan cseperedő fajtákat választani, mert ezek akár 3-4 éven belül birtokba vehetőek, de ügyelni kelll arra, hogy ne allergizáló típusok legyenek.

Veteményes.

Régi vesszőparipám a gyermekveteményes. Ahol van erre hely, érdemes kialakítani egy pár négyzetméteres veteményeskertet, melyet a kicsik gondozhatnak, persze felügyelettel. Kevés jobb móka van, mint figyelni, ahogy az elvetett magok kibújnak, növekednek, leveleket, majd termést hoznak. Napi programmá válhat a kis veteményes látogatása, ellátása, melyhez ismeretterjesztő foglalkozások is kapcsolódhatnak. Míg az idő szebbre nem fordul, a benti térben is elkezdhető a folyamat, például tejfölöspohárban hajtatott zöldségekkel, fűszernövényekkel, amiket aztán apró gazdáik később saját kezűleg ültethetnek ki. Érdemes olyan növényeket választani, melyeket aztán az ovi konyhája is hasznosítani tud, a gyakran utált spenótfőzelék is biztos nagyobb népszerűségnek örvend majd, ha a gyerekek tudják, hogy ezt ő termesztették. A dolog virágokkal is működik, melyek a kertet is szebbé teszik, és a gyerkőcök is élvezik, ha munkájuk eredménye egy szép, színes-szagos virág. Jó ötlet minél látványosabb, illatos, vagy színpompás fajtákat választani, a lelkesedés is nagyobb lesz így.

Cserjék, sövények.

Az ovikertek sarkait érdemes burjánzó cserjékkel betelepíteni, ezek kiváló helyet biztosítanak bújócskához, kuckó kialakításához. A kicsik imádják a rejtélyes, felfedeznivaló területeket, nagy sikere lesz egy-két ilyen izgalmas saroknak. Ügyelni kell azonban rá, hogy a választott fajta ne legyen mérgező, vagy szúrós, tüskés. A sövény a kerítéseknél jöhet jól, már egy méternyi magas zöld fal is eltakarja, intimebbé teszi a belső területet, megakadályozza a kerítésre mászást, ami sokszor veszélyes, és alkalmasint eltakarja a csúf külvilágot, amennyiben például forgalmasabb út, vagy rondább épületek szegélyezik az udvart a túloldalon. Nem mellesleg egy magasabb sövény a kintről befele leselkedőket is akadályozza. Sövény esetében is fontos a biztonságosság, ne legyen szúrós, tüskés.

Ahol kicsi a kert, a tető is belakható. Az Újpalotai Árendás Óvoda tetőkertje

Egy óvoda kertjének megtervezése némi szakértelmet igényel, szerintem alapkövetelmény, hogy izgalmas, hosszan felfedezhető, ingergazdag terület legyen, így azt ajánlom, ne ad-hoc lássanak neki a tervezésnek, kivitelezésnek az intézmények, hanem kérjenek segítséget. Szinte biztos, hogy akad olyan szülő, aki járatos az efféle munkában, főleg vidéken, faluhelyen, de kerttervező szakember segítségét is igénybe lehet venni, a helyszínre való tekintettel akár pro bono módon. A fajtaválasztásnál elsőrendű szempont legyen a biztonság, aztán a színes, változatos összeállítás, és mindig szem előtt kell tartani az egyéni adottságokat, a méretet, vagy épp a kert alapformáját. 

Apró kezek ültetnek a maglódi Napsugár oviban

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Nyakunkon a farsangi szezon, itt a farsangi bálok, mulatságok ideje, ami a felnőtteknek egy kiváló alkalom az (esetenként alkoholgőzös) lazításra, a hagyományok ellenére a legtöbbször jelmez nélkül, hiszen az érettebb partiközönség már nemigen törődik a különböző maskarákba való bújással. Nem úgy a gyerekek, akiknek óriási élvezet, ha valamilyen egzotikus jelmezt húzhatnak, a házilag barkácsolt Superman kosztumtől kezdve egészen a profi, kölcsönzött királynős összeállításokig. Minden korszaknak megvan a sajátos divatja ezen a téren, a régi slágereket, törpöket, Tomot és Jerryt mára felváltották a kicsinyített Harry Potterek, Batmanek és egyéb, sokszor távol-keleti mesehősök, akiket én már azonosítani sem tudok, na meg persze kislányok esetében a közelebbről meg nem nevezett hercegnők serege, ami teljesen érthető.

Új szelek fújnak jelmezfronton

Persze aki ki akar tűnni a sorból, ma is megteheti, ám a jelmezesdivel óvatosan kell bánni. Ismerősömék kislánya tavaly mindenképp királynő szeretett volna lenni, ám a jelmezesnél elfogyott a királynős kosztüm, az anyuka pedig hamar belátta, hogy az igénynek megfelelő színvonalú díszes öltözet elkészítésére képtelen, így egy roppant szépen kidolgozott katicajelmezt vitt haza. Az eredmény egy duzzogó csemete lett, aki megszégyenülten állt a seregnyi apró uralkodó között az oviban, és csak remélni lehet, hogy idővel elfelejti a kínos fiaskót. Így azt mondom, engedjünk az akaratnak, ám ha hajlandóság mutatkozik valamilyen extra jelmez viselésére, eresszük el a fantáziánkat, és - kertészként mi mást javasolhatnék - gondolkodjunk közösen akár kerthez kapcsolódó koncepciókban. Javaslataim a következők.

Biztos a siker egy részleteiben kidolgozott tökkosztümmel, ugyan ki választaná a sablonos hercegnő öltözéket, ha ilyen tök jól is felöltözhet.

Szintén siker lehet az egészen élethű borsó, házilag ugyan nehezebben oldható meg, de varrásra hajlamos anyukák már pár éjszaka beáldozásával elészíthetik.

Sokkal egyszerűbben összedobható a padlizsános öltözet, melyhez nagyjából csak egy lilára festett kartonlap szükséges.

Még egyszerűbb a szeder, amihez elég pár lila lufi, és felhívom a figyelmet, hogy zöld lufikkal ugyanez a hacuka máris szőlő lesz.

Amennyiben a szülők egyeztetnek és összedolgoznak, akár egy egész veteményes-, vagy gyümölcsöskert összeállítható, így ráadásul a királynők fognak kilógni a sorból.

Az egyik legalacsonyabb költségvetésű jelmez lehet ez a némi asszociációs érzéket követelő kukoricakosztüm. Ami lehet, hogy igazából ananász?

Az alábbi eperkisasszony ruhája pedig láthatóan hosszas munka eredménye, de a látvány magáért beszél.

Végül pedig a felnőttek se maradjanak ki, hiszen nem csak tíz év alatt móka a beöltözés, ha pedig maskarába bújunk, érettebb emberként se feledkezzünk el a kertről, természetről. Uraknak ajánlható ez az éretlen banán és a kissé pontatlan megjelenítésű kukorica között ingadozó jelmez, mely számos tréfás bemutatkozás alapja lehet.

Merészebb hölgyeknek pedig elsőrangú a csábos dinnyeöltözet, mely egy rózsaszín miniruha feláldozásával fél óra alatt összedobható.

Felhőtlen bálozást mindenkinek!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Február első napjaiban még nem dübörög a kertszezon, azonban biztosan sok kerttulajdonos, hobbikertész várja már, hogy újra művelés alá vehesse birtokát, és elfoglalhassa magát a szabadban. Nem kell feltétlenül márciusig várni, hogy akadjon kertészkednivaló, vannak ugyanis olyan növények, melyek már akár februárban aktuálisak, ilyen például a lóbab, ami egy ősi kultúrnövény, kiváló állati takarmány, és emberi fogyasztásra is alkalmas, sőt, a legújabb trendek szerint kifejezetten divatossá vált. Megéri hát beszélni róla.

Szépnek éppen nem mondható...

A lóbab (Vicia faba L.) a pillangósok családjába tartozó nagy múltú kultúrnövény, akár történelminek is mondhatjuk, mert elterjedése a rómaiak idején kezdődött, (akik Észak-Afrikából hozták Európába), és a középkor idejére annyira elterjedtté vált, hogy a bab kifejezésen évszázadokig kizárólag a lóbabot értették. Ma nagyobb arányú termesztése elsősorban Németországra és Lengyelországra korlátozódik, és bár nálunk is vetik, Magyarországon nagyobb népszerűségre még nem tett szert. Pedig számos kedvező hatással bír, már azon kívül, hogy kiváló alapanyag türelmetlen kertészkedők számára, korai vetése miatt. A lóbab rengeteg értékes tápanyagot, fehérjét, keményítőt, ásványi anyagokat és vitaminokat (A, B1, B2, C) tartalmaz, zsengén szedve héja is fogyasztható, kitűnő főzelék-alapanyag, de a cukrásziparban is felhasználható. Nem csak az emberi testre nézve áldásos, hanem a talaj minőségét is javítja, mint a pillangósvirágúak általában, a lóbab is lazítja a közeget, és nitrogénban dúsabbá teszi a földet. 

...virága ellenben a veteményeskert éke lesz

A lóbab termesztése könnyű is, meg nem is. Tápanyagigényes veteményről van szó, a felkészült gazda lóbab betervezése esetén már ősszel felkészíti a talajt, átmozgatással, és foszfor-, valamint káliumtartalmú trágya kiszórásával, persze egyszerű kiskerti veteményes esetében ettől eltekinthetünk. A magok vetését a borsóhoz hasonlóan, már februárban el lehet kezdeni. A legjobb azonban palántázással próbálkozni, az előnevelt hajtásokat 5-6 hét után lehet kiültetni. A februárban elültetett magokat akkor lehet kiültetni, ha már legalább 6-8 levelet hoztak, az 5-6 hetes nevelési időszakot figyelembe véve a kiültetés ideális időpontja március vége. A kora tavaszi hidegektől nem kell félteni, az alkalomszerű fagyokat kibírja a növény. A később időszerű kinti vetésnél az ideális vetési mélység 6-10 centiméter, minél szárazabb a talaj, annál mélyebbre helyezzük a magokat, a sortávolság pedig bő egy arasznyi legyen. A talajra viszonylag igénytelen, így sok helyen termeszthető, akár a fentebb vázolt előkészületek nélkül is, persze ilyenkor a hozam is valamivel kevesebb lesz. A hőmérsékletet tekintve is nagy a tűrőképessége, de a nagy nyári melegekben növekedése lelassulhat. Öntözésre csak a virágzás idején kell gondot fordítani.

Növekedő palánták, szép sorokban

A lóbab gondozása nagyrészt kimerül a gyomirtásban, kiskertekben ezt leginkább kapálással, gyomlálással oldhatjuk meg. Leggyakoribb kártevője a fekete levéltetű, mely megjelenése után villámgyorsan végigsöpör az állományon, érdemes tehát figyelni rá. Betakarítása nyár közepétől lehetséges, de ha korábban leszedjük az éretlenebb termést, akkor lédús, húsos hüvelyével együtt fogyaszthatjuk. Érdemes a lombját is felhasználni, ugyanis kiváló komposztanyag, vagy beásva elsőrangú zöldtrágya. Aki idén is tervezi veteményeskert kialakítását, mindenképp tegyen egy próbát a lóbabbal, mert nem csak korai szabadidős programhoz, hanem értékes zöldséghez is juthat vele.

Ilyenkor már szedhető

Képek: innen, innen, innen, és innen.