A tavasz első hónapja számtalan izgalmas dologgal kecsegteti a hobbikertészeket. Tennivaló akad bőven, az egyre kellemesebb időben pedig szívesen teszünk-veszünk kint. Azt sem lehet kihagyni az egyenletből, hogy a mostani bezártsággal járó, depressziós vírushelyzetben aranyat ér minden olyan szabadtéri, produktív, mozgással járó tevékenység, ami kicsit kirángat minket a rossz hangulatból, ezért bizonyára azok közül is sokan a kert felé fordulnak, akik eddig ezzel a területtel nem igazán foglalkoztak. Minden okunk megvan tehát arra, hogy fejest ugorjunk a kertészkedésbe, a kezdők számára azonban nem biztos, hogy világosak a kezdő lépések, ezért érdemes összefoglalni, hogy melyek a főbb márciusi feladatok illetve lehetőségek!

Szerszámébresztő

Nincs munka megfelelő eszközök nélkül, így első lépésben állítsuk csatasorba a szerszámokat! Az ásó, kapa fejének csorbáit kalapáccsal egyengessük el, az éleket csiszolással állítsuk helyre. A fejek nyélhez való rögzülését ellenőrizzük, szükség szerint erősítsük meg. A fa nyeleket finom csiszolópapírral dörzsöljük át, a műanyagokat szilikonos ápolóval tisztítsuk meg. Ne habozzunk kidobni, nyugdíjazni a nagyon elkopott, leromlott állapotú régi eszközöket, ezekkel nem csak kényelmetlen, de olykor balesetveszélyes is lehet a munka. A modern szerszámokkal hatékonyabb lesz a munka, az ergonomikus, csúszásmentes nyelek, fogantyúk hatékonyabbá teszik a munkavégzést, a nyéllel egybeöntött fejek pedig garantálják a biztonságot. Hamarosan be kell vetni a fűnyírót is, ezért annak pengéit is ellenőrizzük, ha kell, élezzük, egyengessük. A benzines készülékeket időnként érdemes szakszervizben átnézetni, jelentősen megnövelhető a drága berendezések élettartama, ha rendszeresen karban vannak tartva. Ha maradt tavalyról a tartályban benzin, azt szívjuk le, mert az üledékesedés miatt kárt tehet a motorban. Ne feledkezzünk az időszakos olajcseréről sem! Aki nem ért a gépekhez, inkább kérjen segítséget, vagy vegye igénybe a szervizt, különben nagyobb kárt, vagy balesetet is okozhat!

Talajébresztő

A második lépés lehet a kerti közeg felfrissítése, szezonra való felkészítése. Gereblyézzük össze a lehullott levelek, növényi részek maradékait mind a gyepfelületről, mind a díszágyások, veteményes talajáról. A növénynevelésre szánt részek földjét mélyreható ásással, gyommentesítéssel, és tápanyagok kihelyezésével kell preparálni. Ez a három dolog akár egy fázisba sűrítve is elvégezhető! A területet mentesítsük a gyomoktól, helyezzünk ki félarasznyi vastagon komposztot vagy érett marhatrágyát, és alapos ásással egy menetben lazítsuk a talajt és forgassuk be a tápanyagot! A túl kötött talajnak nem elég az ásás, komposzttal, vagy friss, zsákos termőfölddel kell lazábbá alakítani. 

Pázsitgondozás

A gyepápolás a tavasz korai szakaszában még csak kárelhárításból és táplálásból áll, a fűnyírót egyelőre nem kell elővenni. Gyakori a hópenész nevű gombabetegség, mely csúnya barnás-fehéres foltokat okoz, de pánikra semmi ok, a gazdaboltokban többféle permetszer kapható ellene. Márciusban esedékes továbbá a mohagátló gyeptrágyák kihelyezése, a növekedést serkentő nitrogénes tápanyagkeverékeket csak az áprilisi gyepszellőztetést követően javasolt kiszórni. Amennyiben a fűfelület a tél, vagy a tavalyi intenzív használat (vagy bármi más ok) miatt rossz állapotban van (kikopott, foltos, erősen hiányos) érdemes már most elgondolkodni a pótlásának módján. Kisebb gond esetén szóba jöhet a felülvetés, nagyobb arányú pusztulásnál pedig a teljes újragyepesítés, mely történhet vetéssel vagy gyepszőnyegezéssel. A vetés előnye, hogy házilag is, viszonylag olcsón kivitelezhető, hátránya, hogy hetekbe telik, mire értékelhető pázsit alakul ki. A gyepszőnyegezés nagyobb anyagi befektetést jelent, és a lerakáshoz előkészületek, illetve szakismeretek szükségesek, sajátkezűleg csak gyakorlottabb kertbarátok tudják sikerrel elvégezni. Hatalmas előnye ugyanakkor, hogy azonnal dekoratív, birtokba vehető fűfelületet ad!

Veteményezés

Ez a téma sokkal nagyobb terjedelmet igényel, ezért most csak érintőlegesen kerül szóba. Egyre többen vágnak bele a házi növénytermesztésbe olyanok, akik eddig csupán dísznövényeket neveltek a birtokukon, nekik következik pár tanács most. Elsőként a konyhakert mérete ne legyen nagyobb 10-12 nm-nél, ekkora területet ugyanis nem nehéz gondozni, de már értékelhető termést nyújthat. A túl nagy veteményes túl sok munkát adhat, ami a kezdőknek könnyen kedvét szegheti. Mindig a könnyen termeszthető, sikerélménnyel kecsegtető zöldségeket válasszuk kezdésnek, például paradicsomot, paprikát, babot, uborkát, hónapos retket, utóbbi azért különösen javasolt, mert rövid tenyészidejű, így hamar jöhet a szüret, ami meghozza a kedvet a folytatáshoz! A konyhakerti termesztéshez nem kell nagy induló befektetés, elegendő első körben pár szerszám, némi tápanyag, és persze vetőmag. A veteményes sikeresen illeszthető be a díszkerti látképbe is, például ha alacsony, rusztikus deszkakerítéssel, vagy mutatós terméskövekkel szegélyezzük az ágyást, de remek ötlet a haszonnövények mellé/közé vadvirágokat, gyógynövényeket ültetni, a látvány így roppant ízléses lehet.

Melegágy

Ez a veteményezés előszobája, kiváló alkalom arra, hogy kezdők belekóstoljanak a haszonnövény nevelésbe, egyúttal egy lehetőség arra, hogy a háziak saját nevelésű, ellenőrzött hátterű zöldségeket termesszenek a bolti palánták választása helyett. A melegágy egy nagyon régi eszköz, építése kifejezetten egyszerű, csupán ásó, marhatrágya, némi faanyag, fólia, és pár szabad óra kell az elkészítéshez. Elsőként egy nagyjából fél méteres mélységű, 1.5-2 nm-es mélyedést kell elkészíteni, aminek az aljára 30 centi vastagon kell kiteríteni a trágyát, majd erre jön 20-30 centiméter föld. A mélyedést körbe kell zsaluzni, vagyis keretet kell neki építeni (deszka helyett akár zsalutéglát is lehet használni), egy arasznyi magasan nagyjából. A tetejére fóliát kell feszíteni (úgy, hogy felhajtható legyen), de a profibbak zsanéros, felnyíló keretet is ácsolhatnak, hogy aztán erre feszítsék a fóliát, vagy erősítsék a plexit. Ezzel a melegágy kész is van! Hogy mi fog történni benne? Az alsó trágyaréteg a természetes bomlás során hőt fog termelni, és a kezdeti akár 60-70 celsiusos hő után hamarosan beáll nagyjából 30 fokra az ágyás hőmérséklete, melyet hetekig fog tartani. Így a hidegre érzékeny zöldségek magjait nem kell a lakásban, tejfölöspoharakban hajtatni, hanem kint, biztonságos körülmények között lehet palántát nevelni!

Sziklakert

Ez is egy remek elfoglaltság, ha valaki szeretne a kertben tenni-venni, és közben valami újat, dekoratívat létrehozni. A sziklakert építése nem nehéz, és mostani időszak pont alkalmas a munkára, hiszen az egyéb, kötelező teendő köre viszonylag szűk, így van idő kísérletezgetni. A sziklakert építésének bőséges szakirodalma van a neten, egy-két órányi tájékozódás után egy egyszerűbb darabot igazán könnyű összehozni. Lényeges a szilárd alap, mivel a kövek akár több száz kilogrammot is nyomhatnak együtt, így a süllyedést meg kell előzni. A profibbak betonozott alapra építkeznek, de általában megteszi, ha ledöngölt, téglákkal, kerti járólapokkal erősített területre kerülnek a sziklák. A köveket úgy kell egymásra pakolni, hogy biztosan támaszkodjanak, ne legyen mozgásuk, és a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek egymással. Nem kell hatalmas tornyot kirakni, az átlagos sziklakert kör alaprajzú, 2-3 méter átmérőjű, és 90-120 centiméter magas. A kőhalom felépítése után a résekbe friss termőföldet kell tölteni, és jöhetnek is a növények, elsősorban kaktuszfélék, pozsgások, de kisebb méretű virágos évelők is telepíthetők, később pedig vidám, színes egynyáriakkal is benépesíthető a sziklakert (vagy annak egy része). Nem kötelező követni azonban a kúp alakú tankönyvi formát, lehet szélesebb, ívelt, amőba alakú, dekorkaviccsal felszórt területre elhelyezni nagyobb sziklákat, majd izgalmas beültetésekkel létrehozni a kívánt összképet!

Képek: pixabay.com