Megyeri Szabolcs kertész blogja

 A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogáságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is kímélhetjük!

Persze a gyümölcsfa gondozás nem csak játék és mese, de semmi probléma, minden lépésben segítek Önnek! Kövesse, olvassa gyümölcsfa csemetékről szóló cikksorozatomat, és rövid úton képbe kerülhet!

Bonnie és Clyde, Stan és Pan, körte és alma. Utóbbi két gyümölcs olyannyira összetartozik a köznyelvben, hogy számos szólás alapját képezik, így például gyakran mondjuk a téves viszonyításra, hogy almát hasonlít a körtéhez. Ennek az alapja, hogy alapvetően vannak hasonlóságaik, de mégis jelentős pontokon eltérnek egymástól. Ismerjük meg hát közelebbről a körtét, mint kerti gyümölcsöt, járjuk körbe, hogy melyek a főbb gondozási teendőik, milyen kártevőik vannak, és hogyan, mikor lehet ültetni a körte csemetéket!

A körte az almához hasonló jelentőséggel bír mind a termesztést, mind a fogyasztást tekintve, bár hazánkban a körte folyamatosan szorul vissza, ez a tendencia azonban nem egyedül ezt a gyümölcsöt érinti, hasonlóan járt a kajszi, a meggy és a szilva is. Az íz természetesen mindig szubjektív, de talán elmondható, hogy nagy általánosságban a körte zamatosabb, ízletesebb az almánál, állaga azonban gyakran kásásabb, vajasabb, így a roppanós alma mégis nagyobb népszerűségnek örvend. A körte az almához hasonlóan fajtagazdag, így az érdeklődők széles spektrumról válogathatnak, ami azonban lényegi különbség, hogy a körtefa hosszabb életű, betegségei, kártevői kevesebben vannak, ritkábban igényel növényvédelmi feladatokat, így gondozása, tartása egyszerűbb. A körte az almánál hamarabb virágzik tavasszal, így korai fagyokra érzékenyebb, ezért telepítésekor fontos szempont, hogy ne legyen fagyzugos, huzatos helyen. Meg kell említeni azonban, hogy az egyes változatok ebben a tekintetben is különbözhetnek, léteznek a hideget jobban toleráló körték is.

Az egész világ körtetermését figyelembe véve alapvetően két nagy fajcsoportot különböztethetünk meg. Európa országaiban, Észak-és Dél- Amerikában, Afrikában és Ausztráliában az úgynevezett európai körte a legnépszerűbb, míg a keleti országokban a nashi névre hallgató változatot termesztik a legtöbb helyen. 

A legtöbb gyümölcshöz hasonlóan a körte is a napos, meleg fekvést kedveli, talajigénye közepesen összetett. Az enyhén savanyúba hajló közegtípust kedveli, és inkább igényli a kissé kötöttebb, gyengébb vízelvezetésű, mint a túl laza, homokos talajt. Utóbbit humuszos föld, vagy friss, zsákos termőföld adagolásával lehet feljavítani, de akár agyagos talajt is lehet vegyíteni, ez a legmegfelelőbb a körtének. A körtefa mérete fajtától függően változatos lehet, vannak bokor formájú, és magasabb, terebélyesebb változatok is, így körte csemete vásárlása előtt legyen fő szempont a kiszemelt típus felnőttkori mérete, lombkorona formája. 

A körte ültetése a több gyümölcsféléhez hasonlóan elsősorban ősszel, épp a mostani hetekben aktuális, a tavaszi ültetés is jó, és a konténeres kiszerelésű példányokat akár nyáron is a földbe lehet helyezni, persze nem a legnagyobb kánikulában. A szabadgyökerű körték ültetési ideje kötöttebb, ezeket október közepe és november vége között lehet telepíteni, a tél beálltával már nem, így aki aki ilyet venne, legkésőbb november közepéig szerezze be az ültetnivalót. Az ültetés a szokásos rend szerint zajlik, a fentieknek megfelelően lehetőleg agyagos, vályogos talajba, vagy laza talajnál mesterségesen kötöttebbé alakított közegbe. A gyümölcsfa ültetésnek nemrégiben egy komplett bejegyzést szenteltem, amit IDE KATTINTVA olvashatnak el!

A körte metszésének ideje a növény kétéves kora után érkezik el. A metszés során első lépésben távolítsuk el a sérült és vagy beteg ágakat. Ezt követően minden olyan ágat le kell metszeni, ami a fa belseje felé, vagy keresztirányba nő, ezáltal könnyebb lesz kiválasztani azokat az ágakat melyekre a későbbiekre szükség lesz. Ezek után kétféle úton lehet elindulni. Az egyik során olyan koronaformát választunk, melyben meghagyjuk a központi ún. sudárhajtást, ebben az esetben az alakító metszés során a vázágakból ágemeleteket kell alkotni. A másik lehetőség, hogy eltávolítjuk a sudárhajtást, ekkor a fa alacsonyabb marad és így mód nyílik egy szellősebb ágrendszer kialakítására. 

A fa termőkori metszése során fontos, hogy el kell távolítani a sérült és beteg, valamint a keresztbe növő ágakat, majd a fiatal 1 éves hajtásokat kell visszametszeni, kiszelektálni. A fiatal hajtásokat általában 5-7 rügyre kell visszametszeni, mégpedig úgy, hogy a fa külső felén maradjon több. A termő dárdák metszése a következő lépés. Itt igazából csak szelekciót kell végezni. Röviden leírva ezekből fejlődik a körte, ennél fogva minél többet hagyunk meg annál több, minél kevesebbet, annál kevesebb lesz a termés. Na de miért akarna valaki kevesebb termést? Jó kérdés, és a válasz is lényeges, alapszabály ugyanis minden gyümölcstermőnél, hogy a mennyiség és a minőség fordított arányban állnak, magyarán a nagyobb hozam szükségszerűen gyengébb minőséggel párosul.  A fentiekben röviden ismertetett tavaszi metszés után az idősebb körtefák esetében szükséges lehet egy nyár végi metszés is, amely a vízhajtások eltávolítását foglalja magában. Ezen metszés során a körtefa vízhajtásait távolítjuk el. Ezeket könnyű felismerni: hosszú, egyenes, magasra növő ágak, amik azokból a rügyekből keletkeznek, amelyek nem hoztak virágot, és rövid idő alatt túl hosszú ágakká fejlődtek. Fontos, hogy ezeket eltávolítsuk, mert sok tápanyagot vonnak el a fától!

A körte, bár kevésbé hajlamos a betegségekre és kártevőkre mint például az alma, azért nem mentes a károkozóktól. Jellemző betegségei a ventúriás varasodás, a mikoszferellás levélfoltosság, a moníliás betegség, és a körterozsda. A kártevők közül várható a körtemoly, a körte-levélbolha, a csipkéspoloska, a hajtáshervasztó darázs, vagy a pajzstetű megjelenése. A körte növényvédelmi stratégiáiról EBBEN a részletesebb írásomban értekeztem, ajánlom olvasásra! 

Miért válasszam a körtét?

Ennek a gyümölcsnek igen sok jótékony hatása van a szervezetre, tehát amellett, hogy kellemes állagú, ízletes gyümölcs, még mellette szól magas C-vitamin és réz tartalma, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez. A réz mellett káliumot, cinket, magnéziumot, vasat és kalciumot is tartalmaz, ráadásul antioxidáns tartalma annál magasabb, minél érettebb a gyümölcs. Mivel gazdag élelmi rostokban is, pozitív hatással van az emésztésre, ráadásul szívbetegségek és reuma esetén is ajánlják a fogyasztását. Kisbabák esetében a hozzátáplálás időszakában is javasolják a szakemberek, ugyanis a többi gyümölcshöz képest sokkal ritkábban vált ki allergiás reakciót. Édessége és puha, omlós állaga miatt kifejezetten ajánlott gyermekes háztartásokba, a kicsik szívesen fogyasztják a könnyen ehető, édes körtét.

Kerti növényként a körte változatos megjelenésű, a bokorformájú, alacsonyabb változatok kisebb kertekbe is ültethetők. Virágzáskor csodálatos látványt nyújt, szépsége ilyenkor a díszfákéval vetekszik. Gondozása közepes kihívás, bátrabb kezdők is nyugodtan nekiveselkedhetnek, a gyümölcsök között a kezelhetőbb, problémamentesebbek közé sorolható.

Gyümölcse nyersen talán a legfinomabb, de a konyhában is változatosan feldolgozható, az édes finomságok kedvelői rajongani fognak érte, hiszen készülhet belőle lekvár, befőtt, kompót, sütemény töltelék, de modernebb főételekbe is beilleszthető. A körtéből készülhet almabor mintájára körtebor, és a körtepálinkát sem kell bemutatni valószínűleg.