Az ünnepek elmúltával lassan visszatérünk a szokásos kerékvágásba, ám mivel még csak január legeleje van, a szokásos teendők közé sajnos még nem vehető fel a kertészkedés. Az év első hónapja ugyanakkor mégsem haszontalan ilyen szempontból, ez ugyanis a tervezgetés, gondolkodás izgalmas időszaka. A lelkes hobbikertészek a tavaszig tartó holtszezonban nagyszerű lehetőséget kapnak arra, hogy kitalálják, megtervezzék a kertet, a veteményest, és a kapcsolódó kinti munkálatokat, vagy általában a növényekkel kapcsolatos idei elképzeléseiket. Az ötletgyűjtés beindításához következik most egy csokor vázlatos idea, amolyan kedvcsinálóként!
Melegágyás. A melegágyások használatával idő előtt lehetőségünk lesz magoncokat, palántákat nevelni, így a korai zöldségek szüretének ideje jóval előre hozható, nem mellesleg a kerti tevékenykedés is jó korán elkezdhető így, ha például valaki már tűkön ül. A melegágyásoknak igencsak széles szakirodalma van, és egyébként sem nagy tudomány a dolog, némi ásás, egy jó adag szervestrágya, és némi faanyag szükségesek első lépésben!
Dézsás növénynevelés. A dézsás gyümölcsnevelés egyik legpraktikusabb tulajdonsága, hogy különleges talajigénnyel rendelkező fajokat is nevelhetünk anélkül, hogy a termesztési helyen átfogó talajcserét kellene végrehajtani! Az áfonya például csak a savanyú talajban fejlődik kielégítően, de hasonló talajigénye van többek közt a mézbogyónak és a somféléknek is, valamint a közkedvelt citrusfélék is jobban kedvelik a savanyú közeget. A bárhol kapható zsákos savanyú termőföldek dézsába adagolásával ez a különlegesnek tűnő igény egyszerűen kielégíthető és hosszútávon fenntartható! A dézsás nevelés másik jótéteménye, hogy ilyen módon a növény helyzete változtatható, variálható, ami óriási előny a kötött kerti kiültetéssel szemben. A legtöbb napfény és melegigényes faj csemete korában érzékeny a tűző sugarakra, a fokozott melegre, dézsás tartás esetén ez a probléma könnyen áthidalható a megfelelő pozicionálással. A felnőtt növények a nyáron gyakran előforduló rekordmelegekben hűvösebb helyre menekülnének, de nem tehetik, kivéve, ha edényben nevelkednek, és gazdájuk áthelyezi őket védettebb területre! A dézsás növénytartás mellett szól, hogy a talaj nedvességét könnyebben szabályozhatjuk, valamint javunkra válik, hogy növényünk nem érintkezik a kerti talajjal, így az onnan származó növénybetegségek, rovarkártevők is jó eséllyel elkerülik majd!
Cserepek a konyhakertben. Egyszerű, de roppant hasznos trükk pár műanyag vagy agyag edényt süllyeszteni a konyhakert talajába, így ugyanis nagyban megkönnyíthetjük a növénygondozást, elsősorban fűszernövények és gyógynövények esetében. Ilyen módon az elhalt növények kiemelése és pótlása sokkal egyszerűbb, csökkentjük a (főleg a talajban élő) kártevők károkozásának esélyét, és könnyebben cserélhetjük, pótolhatjuk a megunt vagy szezonjukat vesztett növényeket. Cserekor nem kell ásással, gyommentesítéssel törődni, könnyen adagolhatunk friss, tápanyagdús közeget az új lakóknak. Ha mindezt dekoratív mulcsolással kombináljuk, vagyis a köztes kerti földet zúzott kővel, fenyőkéreggel szórjuk fel, akkor máris nyertünk egy igencsak szép és nem mellesleg nagyon alacsony gondozási igényű konyhakertecskét!
Oltott palánták. A zöldségtermesztés természetes velejárója a kudarc, ami főleg a kezdők kedvét szegi nagyon gyorsan. Aki szeretne biztosra menni, vagy reálisabban szólva a hagyományos módszereknél jobb hatásfokkal, jobb esélyekkel palántázni, az válassza az oltott palántákat! Ezek a kertészeti hibridek több változat legkedvezőbb tulajdonságait ötvözik, így ellenállóbbak a betegségekkel szemben, hozamuk pedig kiemelkedően magas. Ideális választások csöppnyi konyhakertekbe vagy például balkonveteményesekbe! Az oltott palánták ára jóval magasabb, de ezt a különbséget az említett előnyök révén többszörösen behozzák!
Vakondháló. Rengeteg kertben okoz folyamatos, visszatérő problémákat a vakond. Bár rengeteg beváltnak hirdetett, elmés módszer forog közszájon ellenük (a söröspalacktól kezdve a vizes árasztásig) valójában az egyetlen 100%-os védelem a vakondháló. Ez viszont nagy munkával jár, és csak kora tavasszal lehet elvégezni, hiszen a kert teljes felásásával jár, ami értelemszerűen nem kivitelezhető, ha már elkezdődtek a vetések, ültetések. Éppen ezért érdemes megfontolni ezt a lehetőséget még most, mert ha elszánjuk magunkat rá, akkor februárban, márciusban sort keríthetünk rá, és még van idő felkészülni a vélhetően több napos munkára. A vakondháló lényege pofonegyszerű, egy rugalmas de erős műanyag hálóról van szó, melyet a talajszint alá kell kell elhelyezni nagyjából arasznyi mélységben. A vakondnak így a későbbiekben esélye sem lesz a felszínre bukkanni, azáltal a csúf halmoktól örökre megszabadulunk!
Dézsató. A dézsató egy remek első lépés a kerti tó felé, utóbbi építmény ugyanis drága, helyigényes, és gondozási teendői a későbbiekben is nagyszámúak, tapasztalataim szerint pedig a kerti tavat építők bő háromnegyede pár hónapon belül megbánja a dolgot, visszacsinálni ugyanakkor szintén költséges és munkás. Jó kezdés lehet egy dézsató, ami kisebb helyigényű, rugalmasabban elhelyezhető, és árban töredéke a tónak. Előnye ugyanakkor, hogy ugyanúgy bevezet minket vízinövények világába, mint nagyobb testvére, a vízfelület nyugtató hatása szintén érvényesül, ráadásul egzotikus, tekintetet vonzó látványelem bármilyen stílusú kertben. A dézsatóhoz egy kíván méretű dézsára, fahordóra lesz szükség, na meg persze vízinövényekre, dekorelemekre, az egész egyetlen hétvége alatt elkészíthető! A dézsatavakról és készítésükről pár éve már írtam részletesebben EBBEN a posztban, olvassák el!
Esővíz gyűjtés. Ez persze nem egy kimondottan újszerű ötlet, de sokan mégsem élnek vele, pedig nem csupán spórolós, de emellett környezetbarát, zöld módszer is! Az esővíz gyűjtése ellen gyakran az szól, hogy egy nagy, csúf edényt kell telepíteni az eresz alá, ugyanakkor ennek nem kell feltétlen szemet bántónak lennie. Használhatunk díszes, kiszuperált, de a célnak még megfelelő boroshordót, méretes agyagedényt, vagy szebb kialakítású műanyag gyűjtőedényt, a profik pedig föld alá süllyesztett tartályba is vezethetik az égi áldást, így a kertben nyoma sem lesz a dolognak, mégis több száz liter öntözővíz rejtezik majd a területen! Az esővíz akkor is hasznos lehet, ha kevés az öntözni való növény, hiszen ez a víz felhasználható akár autómosásra, vagy a kerti betonfelületek locsolására, tisztítására, nyári hűtésére.
Magas ágyások. A magas vagy magasított ágyások remekül beválhatnak szűkebb, kisméretű kertekben vagy társasházi belső udvarokon, ahol a szűk hely, vagy a betonos aljzat miatt nem lehettek eddig növények. A magasított ágyás tulajdonképpen egy nagyon egyszerű építmény, hiszen alapvetően csak egy 50-80 centiméter magas keretről van szó, melybe virágföldet kell tölteni, és máris kezdődhet az ültetés. A magas ágyások előnye a helytakarékosság mellett, hogy a növénygondozáshoz nem kell hajolgatni! A magas ágyás mellett szól az is, hogy bármilyen földkeverék belehelyezhető, így akár speciális igényű (például savanyú talajt igénylő hortenzia) dísznövény is ültethető ide. Az emelt ágyás készülhet fából, betonból, de akár dísztéglából is felépíthető a keret, így nem csak a benne élő növények, hanem maga az ágyás is az udvar, kert éke lesz!
Stíluskert sarkok. Az elmúlt évtizedben egyre divatosabbak a stílusirányzatok szerint épült kertek, így gyakran látni többek közt, mediterrán, paraszti-vidékies, japán, vagy épp angolparki kerteket magánházaknál. Ezek kialakítása kifejezetten nagy anyagi áldozatot igényel, ráadásul a folytonos szép küllemhez folytonos fenntartási munkálatok kellenek, melyek általában jóval bonyolultabbak, mint egy "sima" kert esetében. Minden szépségük ellenére ellenük szól az is, hogy az egységes látványvilág hamarabb válik unalmassá, mint egy csinos, de kaotikus kert esetében, az átalakítás, visszaépítés pedig megintcsak költséges. Ezért jó köztes megoldás lehet a kertnek csupán egy szegletét, kisebb részét átalakítani, így belekóstolhatunk mind az építés izgalmába, mind az adott stílus szépségébe, ugyanakkor nem jár jelentős pénzkiadással, és egyszerűen megszüntethető, átalakítható a kertrész. Jó ötlet többek közt egy kis zen kertecske a birtok egy sarkába, egy mediterrán kialakítás a terasz köré, vagy egy rusztikus, alacsony kerítéssel határolt természetes, buja kertrészlet, vadvirágokkal, gyógynövényekkel. A téli tervezés során tehát érdemes figyelembe venni a hosszútávú szempontokat is, és nem engedni az első lelkesedésnek!
A téli kerttervezés tehát egyszerre izgalmas és komoly munka, hiszen ilyenkor alapozhatjuk meg a birtok idei látképét, funkcióit, de most dől el az is például, hogy mennyire lesz gondozásigényes a kert. Érdemes tehát pár estét rászánni az elképzelések vázlatba öntésére, mégpedig úgy, hogy a szárnyaló képzelet szabadon engedése mellett gondolunk arra is, hogy az ötletek a gyakorlatban mennyire kivitelezhetők, mennyibe fognak kerülni, és mennyire szükségesek!
Képek: pixabay.com
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
