Megyeri Szabolcs kertész blogja

Füge kérdezz-felelek!

1 komment

A füge nálunk a másodvonalbeli gyümölcsök közé tartozik, már a keresettségét, kedveltségét illetően persze. Ennek valószínűleg az az alapja, hogy kevesen tudják, a füge otthon is sikerrel nevelhető, közel sem annyira egzotikus és kényes növény, mint az hírlik róla. A fügének szezonja van mostanában, amit sem bizonyít jobban, hogy a boltok polcain megjelentek a lilás, egyedi formájú termések, sajnos jellemzően nem kifejezetten olcsón, egy szem 100-140 forintba kerül. Mit lehet tenni, ha szeretnénk bőven falatozni belőle, de nem akarunk ezreket hagyni a boltokban érte? Mi mást, otthon kell megtermelni a saját fügénket! Ehhez következik most egy velős útmutató, melyben kérdések és válaszok formájában próbálom bevezetni a nagyérdeműt a fügenevelés egyáltalán nem rejtélyes világába!

common-fig-seeds-ficus-carica.jpg

Honnan ered a füge?

Ez nem csupán egy érdekesség jellegű kérdés, a származás fontos információkat tartalmaz a nevelhetőséggel, a termesztési körülményekkel kapcsolatban. A füge alapvetően mediterrán gyümölcs, a Földközi tenger partvidékén elhelyezkedő országokban mindenhol honos, de a mediterrániumtól keletre, Szíriától egész Afganisztán környékéig megtalálható. Sokak szerint egyenesen a szíriai füge a legjobb, de az ottani helyzet miatt ilyen fügéhez most nem juthatunk. Mindezek alapján a füge mediterrán gyümölcs (bár szubtrópusi, trópusi területeken is remekül megél), ami rögtön felveti a következő kérdést:

Termeszthető Magyarországon a füge?

A válasz egyértelmű igen, de bővebben kifejtve már akadnak megkötések. A fügének jelentős múltja van hazánkban, a feljegyzések szerint bő fél évezrede található meg nálunk, a virágkorát a török hódoltság idején élte, a törökök számára ugyanis a szőlő sokkal kevésbé volt értékes, mint nekünk (főleg az alkoholfogyasztás tilalma okán), ezért számos kedvező fekvésű, meleg, déli lankát ültettek be fügével, miután kiforgatták az ott lévő szőlőtőkéket. A füge fő dilemmája a mi kontinentális telünk, ez ugyanis az alapvető különbség, hiszen a nyaraink tökéletesen megfelelnek a mediterrán gyümölcsöknek (nem véletlenül van hagyománya a vidéki citromnevelésnek például). A télállóság tekintetében jó hír, hogy a füge akár a -10 Celsiust is kibírja, sőt, az ennél keményebb hidegekben sem pusztul el, csupán tövig visszafagy, de tavasszal újra kihajt. Ilyenkor viszont úgy kell számolni, mintha frissen ültettük volna, tehát termést csak évek múlva hoz újra. 

ficus_carica.jpg

Mi az ideális hely a fügének?

A fentiek értelmében a füge a meleg fekvést, a sok napsütést, és a télen nem túl hideg körülményeket szereti. Minél délebbre haladunk hazánk térképén, annál nagyobb sikerrel kecsegtet ez a gyümölcstermő, de hasonlóan jók az esélyek a déli, napsütötte lankákon, ahol például a szőlő is jól érzi, érezné magát. Az északi területeken rosszabbak a kilátások, de próbálkozni hazánkban szinte bárhol lehet. A kerten belül a legnaposabb, legvédettebb részekre érdemes helyezni, ahol védve van a hűvösebb szelektől, ahol télen is érik a napsugarak. Nem rossz ötlet fal vagy masszív kerítés mellé telepíteni, ahol mechanikai védelmet is kap. Télen vastag mulcsolással, vagy avaros, komposztos kupacolással segíthetjük a zord körülmények elviselését a növény számára.

Milyen talajt igényel?

A füge nem válogatós, az átlagos, szélsőségektől mentes kerti talaj megfelelő neki. A közeg legyen jó vízelvezető képességű (nem túl laza, nem túl kötött, főleg utóbbi ne) és tápanyagokban gazdag. Ültetés előtt a szokásos módon érdemes felásni és gyommentesíteni a területet, szükség szerint ki lehet helyezni friss, zsákos termőföldet vagy érett komposztot (vagy a kettő keverékét). A homokos talajok nem jelentenek akadályt, hiszen ebben is hasonlítható a szőlőhöz, sőt, Afrika északi részein a talaj megkötésére is szokás használni. A nyirkos, pangóvizes területeket egyértelműen kerülni kell. Aki a kertjébe fügét szeretne, kertészetekben vásárolhat csemetét, de ha a szomszédnak, ismerősnek már van, akkor dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporítható.

Milyen gondozási teendői akadnak?

A füge nem kényes, betegségei kisszámúak, kártevői szintén alig vannak. Az öntözést meghálálja, főleg a nagyon száraz nyári hetekben lesz erre szükség, a kiszáradó növény ugyanis ledobálja a termést. A gyomokat rendszeresen szanáljuk a közelében, valamint ne fukarkodjunk évközben sem a tápanyagokkal, a tövekhez kihelyezett érett komposzt roppant hatásos. 

Mekkora lesz a fügebokor?

A Magyarországon nevelhető fajták jellemzően 2-4 méter magasra nőnek, laza bokorformájuk és méretes leveleik miatt oldalirányba is terjeszkednek, de összességében kompakt méretű növények, kisebb kertekben is elférnek.

Nevelhető-e dézsában a füge?

Igen, és ez egyben jó megoldás azoknak, akiknél a kerti körülmények nem teljesen megfelelők, vagy a birtokuk klímája túl hideg (mert például az északi széleken laknak). Ugyanígy opció lehet ez a módszer a kerttel nem, de balkonnal rendelkező fügerajongóknak is. A talajt ilyenkor a fentieknek megfelelően kell összeállítani, és érdemes jó nagy dézsával készülni, sőt, az igazán profik egy gurulós alátétet is tesznek rögtön az edény alá, hogy szükség esetén könnyen lehessen mozgatni. A füge teleltethető a mediterrán növényeknél szokott módon (világos, fűtetlen, 5-10 celsiusos helyiségben), vagy akár a balkonon, ilyenkor a dézsát alaposan be kell bugyolálna, a földjére pedig 10-15 centi vastag mulcsot kell helyezni. A dézsás nevelés előnye, hogy könnyen az ideális helyre rakható a növény, sőt, átrakható, ha kiderül, hogy mégsem ideális. A növény mérete miatt kis teraszokon, erkélyeken nem fog kényelmesen elférni.

6a010536951c03970b01b8d10a7060970c.jpg

Milyen metszései feladatai vannak a fügének? 

Tavasszal a bokrot meg lehet metszeni, de ez nem kötelező, annál is inkább, mert a teljes növény visszametszésével elveszíthetjük a termést, ami csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. A vadhajtásokat, az elfagyott, sérült részeket ellenben érdemes visszavágni, illetve a töveken útnak induló új hajtásokat, ha formára akarjuk igazítani növényünket. Fiatal példányokon április-május tájékán 20-25 centiméterre metsszük vissza az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb, nagy lombozatú bokrokon ritkíthatjuk a hajtásokat, hogy a termés több fényhez jusson. Összességében a metszési feladatok csekélyek és nem bonyolultak, kezdőknek sem jelentenek kihívást.

Hogyan aszaljak fügét?

Sajnos a válasz az, hogy sehogy. Azok a fajták ugyanis, melyek nálunk sikerrel termeszthetők (adriai típusok), nem aszalhatók. Ízlés kérdése, de szerintem például a friss füge sokkal ízletesebb, mint az aszalvány, tehát egyáltalán nem feltétlen gond az aszalhatóság hiánya. Valószínűleg a többség egyébként is csak a szárított fügét ismeri, érdemes tehát megkóstolni a friss, aszalatlan gyümölcsöt, bizonyára új és egyben remek élmény lesz, biztos kedvet hoz a kerti tartáshoz. 

Mikor szüretelhetek, ha fügét ültetek?

Fügebokor telepítésénél az első szüretre körülbelül három-négy évet kell várni, ez egyébként kifejezetten jó adat általában a gyümölcsök között. Az érés júliusban történik, és általában az ősz derekán még egy termés várható, sőt kis szerencsével még augusztusban is lehet betakarítani egy középső hullámból. A gyümölcs leszedéséhez vagy szerzünk idomított majmokat, ahogy azt a legendák szerint az ókori Egyiptomban tették vagy kézzel végezzük. Majommal vagy anélkül, mindenképp ki kell várni a teljes érést, az éretlen gyümölcs tejnedve irritáló hatású, és persze az íze is rossz. A leszedett gyümölcsöt tanácsos rögtön elfogyasztani, hamar romlik, alig pár napig tartható el. Ezt küszöböli ki egyébként az aszalás, mellyel hónapokra tartósítható a gyümölcs, de mint az már kiderült, ez nálunk nem jöhet szóba. 

 

 Szívesen kipróbálná a fügét saját kertjében is? Akkor ne habozzon, rendelje meg új kedvencét kertészeti webáruházamból!

IDE KATTINTVA máris megtekintheti az ország egyik legnagyobb füge kínálatát!

 

Képek: innen, innen, innen, valamint a szerző fotói.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr1615220608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

clemens 2019.10.14. 11:31:15

Én szoktam aszalni. Ha forró napos idő van a napon is megaszalódik, rosszabb időben a sütőben rásegítek.
Nem is kell bolti állagúra aszalni, de a nedvesség nagyobb részétől meg kell szabadítani, sokkal finomabb mint nyersen.
Sok kárt okoz a rózsabogár, megrágja a fán lógó termést.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása