Itt az ősz, ez pedig azt jelenti, hogy növényfronton a szobai zöldek kerülnek előtérbe, a hűvösödő idő, az egyre korábbi szürkület a négy fal közé tereli a növénybarátokat is. A szobanövények közül az egyik legnépszerűbb faj az orchidea, hiszen ez a növény megtestesíti mindazt az egzotikumot és dekorációs értéket, amit a legtöbben elvárnak egy beltéri virágtól. Ráadásul az orchideák nevelése tartogat némi kihívást is, lehet velük babrálni, foglalkozgatni, így remek hobbit is jelent ezen kecses virágok tartása, gondozása. Sajnos ebben rejlik a dolog rákfenéje is, az orchideák ugyanis egyáltalán nem kecsegtetik gazdájukat biztos sikerrel, gyakori az elhalás, a sárgulás, az összeszáradás és a virágok ledobása. Mindez persze nem csoda, hiszen ezek a fajok jellemzően trópusi növények, ami azt jelenti, hogy a mi klimatikus viszonyainktól nagyon eltérő környezetben élnek természetes élőhelyükön, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy beltérve helyezve még messzebb kerülnek az eredeti élőhelyükre jellemző körülményektől. A tartás alapproblémái arra vezethetők vissza, hogy ezen dísznövények alapvetően fákon élnek, a lombszint alatt, vagyis direkt napsütésből kevés jut nekik, valamint hozzászoktak a folyamatosan magas páratartalomhoz. Mindezek alapján a gondozás során bekövetkező végzetes hibák az alábbiak szerint foglalhatók össze.

Vágott növényként már nincs sok teendő vele, cserepesként azonban nagyon is fontosak a megfelelő körülmények!

Az öt végzetes orchidea tartási hiba:

Átlátszatlan edények. Az orchideák gyökerei merőben eltérnek az átlagos dísznövények gyökereitől, ugyanis szükségük van fényre (ahogy említettem, eredetileg fákon élnek!), ráadásul gyökereikkel nedvességet is vesznek fel a levegőből, de erről még később. Ez az oka, hogy a boltokban a többségüket átlátszó műanyag edényben kínálják, amit sajnos sokan észre sem vesznek, vagy azt gondolják, hogy esztétikai szempontok miatt van így. Ezért aztán otthon dekoratív műanyag vagy cserép kaspóba ültetik át növényt, megfosztva így a gyökereket az éltető fénytől. Ezért átültetés esetén kifejezetten ajánlott az átlátszó, például dekoratív üveg edények használata, így az dekorációs érték sem csökken, és a gyökerek is elegendő fényhez jutnak.

Virágföldbe ültetés. Ha már szóba került az átültetés, ezzel a témával is foglalkozni kell. Rengetegen, ha megvesznek egy virágot, dísznövényt, hazaérve rögtön átültetik. Erre persze nem minden esetben van szükség, de tény, hogy számos dísznövény valóban megkívánja vásárlás utáni átültetést, mégpedig azért, mert gyakran tápanyagot csak korlátozottan tartalmazó tőzegbe ültetik őket. Ha ez a helyzet, akkor a tápanyagok gyors kiürülése után a növény "éhezni" fog, és a gondos öntözés ellenére elhal. A földbe való átültetés azonban végzetes hiba az orchideáknál, hiszen ezek a növények eredeti élőhelyükön fák törzsére kapaszkodva élnek, gyökereik a virágföldben nagyon gyorsan rothadásnak indulnak, és a növény menthetetlenül elpusztul. Az orchideákat pár évente ugyan valóban jó ötlet átültetni, de ehhez csak speciális orchideaföldet lehet használni, mely olyan darabos és laza, hogy a levegő át tudja járni (valójában nem is földről van szó, hanem mulcsszerű törmelékes anyagról). Az átültetés soha ne a virágzási időszak alatt történjen!

Öntözés csapvízzel. Le kell szögezni, hogy az átlag orchidea nem fog feltétlen károsodni a csapvizes öntözéstől, de egyes esetekben kimondottan káros lehet, például ha nagyon kemény a vezetékes víz. A kemény víz igazából semmilyen érzékenyebb dísznövénynek nem hasznos, így érdemes vagy esővizet, vagy lágyított csapvizet használni. Utóbbihoz elég felforralni majd lehűlni hagyni a vizet, vagy tőzeg hozzáadásával pihentetni, és úgy felhasználni. Az esővíz használata csak akkor jöhet szóba, ha az szennyeződésmentes, tehát nagyvárosokban, ipari üzemek közelében élők inkább ne alkalmazzák, mert olyan anyagokat tartalmazhat, ami az érzékeny virágoknak többet árt, mint amennyit  lágy víz használ. 

Túlöntözés. Általános hiba, hogy az orchideákat tulajdonosaik az átlagos virágokhoz hasonló módon öntözik. Mivel az orchidea gyökerei eredetileg a levegő páratartalmából veszik fel a nedvességet, nem alkalmasak arra, hogy tartósan vízben álljanak. Itt kell megjegyezni, hogy az edényből kitüremkedő gyökereket nem szabad lemetszeni, hiszen fontos szerepük van a nedvesség begyűjtésében. Az öntözés legjobb módja a vízben való rövid megmerítés, esetleg egy-két perces áztatás, ami után hagyni kell a vizet kicsöpögni az edényből. Az öntözést ne időintervallum alapján intézzük (tehát ne szabályosan tíznaponta például) hanem a növényt megfigyelve akkor hajtsuk végre, amikor már láthatóan igényli a nedvesség pótlását.

Túl sok fény. Az általános elképzelés szerint a dísznövények szeretik a jó sok napfényt, ám ez nem teljesen igaz, és főleg nem igaz az orchideákra, abban a tekintetben, hogy az erős, közvetlen napsugarakat egyáltalán nem tolerálják, emlékezzünk csak, az eredeti élőhelyükön a lombszint alatt élnek, csak szűrt, részleges napfényt kapnak. Az otthoni tartásnál törekedni kell a természetes körülmények utánzására, de legalábbis tehát ne kerüljön a növény olyan helyre, ahol a déli, kora délutáni legerősebb napsugarak érhetik! Elég lehet egy világos, áttetsző függöny bevetése, vagy helyezhetjük kedvencünket például nagyobb méretű leveles dísznövény alá, mellé, hogy védett helyen legyen. 

Végül pedig fontos leszögezni, hogy kulcskérdés a forrás is. Az élelmiszeráruházak, hipermarketek gyakran kínálnak filléres, akár ezer forint alatti orchideákat, ám ezek sokszor nem a legjobb választások. Az akár hetekig szakszerűtlenül tárolt, természetes fény nélküli beltérben, rendszeres öntözés nélkül tartott példányok gyakran legyengülten, erőtlenül kerülnek új gazdáikhoz, ahol aztán a gondos ápolás ellenére hanyatlásnak indulnak. Az is tény, hogy vannak minőségi különbségek az egyes orchideák között, ezért mindig jobb ötlet kertészetben, szaküzletben megvásárolni az új kedvencet. A hazánkban kapható népszerű és kedvező árú orchideák jellemzően két fajhoz tartoznak, vagy Phalaenpsysok vagy Cymbidiumok, melyek gondozási teendői kismértékben eltérnek egymástól, fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy melyiket választottuk, és aszerint végezni az ápolási feladatokat. Kezdő orchideatartóknak mindenképp ezt a két fajt ajánlom elsőként (közülük is inkább a Phalaenopsys fajokat), a különlegesebb típusokhoz gyakorlottabb kéz szükséges.

Aki szívesen olvasnak még az orchideák tartásáról, annak két régebbi bejegyzésemet ajánlom a témában,

melyeket IDE és IDE kattintva lehet elolvasni!

Képek forrása: pixabay.com