A csodás pázsit minden szép kert zöld alapja, ez nem vitás, ugyanakkor - főleg nyáron - a fűfelületet nem csupasz valójában használjuk, hanem általában egy olyan felületnek tekintjük, amelyre kipakolhatjuk a pihenés, szórakozás eszközeit. Így ez a poszt nem a gyep ápolásáról fog szólni, hanem arról, hogy mi kerülhet a gyepre nyáron, és ha már odakerül, hogyan intézzük a dolgot szakszerűen!

Homokozó

A homokot a kertben többféle dologra lehet bevetni, virágyásokban, veteményesben a túlságosan kötött talaj lazítására kiváló, de szintén praktikus, mikor gyermekeknek való játékhoz használjuk, magyarán homokozót építünk. A homokozó egy roppant kreatív játékterep, nagyszerű elfoglaltság a kicsiknek, így sokan elgondolkoznak egy ilyen tereptárgy kialakításán. A homokozót megépíteni nem jelentős kihívás, inkább az előnyök és hátrányok arányaival szükséges tisztában lenni. A homokozó kialakításával a pázsitos felületből kell kikanyarítanunk egy részt, ráadásul a homok a peremek mellett közel fél méteres sávban a gyepet kipusztíthatja, ezért kisebb kertekbe nem mindig jó ötlet. Úgy jelöljük ki a homokmedence helyét, hogy az legyen körbejárható, sose helyezzük közvetlenül virágágyás vagy veteményes mellé. Fontos, hogy valamilyen tereptárgy időközönként árnyékot vessen rá, például lombos fa, kerítés, vagy a ház fala. A peremek kialakítására a fa, vagy a műanyag elemek alkalmasak, a beton-, és téglakeret balesetveszélyesek, és a traktorgumit sem ajánlom, szerintem büdös és nem is szép látvány. Építőanyag kereskedésekben beszerezhető deszkákból, gerendákból gyorsan összeállítható a keret, amit legalább egy arasznyira le kell ásni, hogy rögzítsük a helyzetét. A perem magassága ideális esetben 20-25 centiméter. A homokozó pereme ne legyen vékony, mert balesetveszélyessége, és gyenge tartóereje mellett azt is kizárja, hogy a kicsik, vagy a szülők a homokmedence szélére üljenek. A homokozó aljára helyezzünk el vízhatlan záróréteget (tófólia, agroszövet), ami megakadályozza a nedvesség felszivárgását, és az elgazosodást. Kisebb homokozó deszkákból ácsolt fedéllel is lezárható, a nagyobb homokmedencéket fóliával, vagy vakondhálóval burkoljuk, hogy a háziállatok ne piszkíthassanak bele, és a szél se hordja szét a szemcséket a kertben. Homokot sose a természetből, vagy építkezésekről szerezzünk, hanem szaküzletből, tüzéptelepről. A sárga homok megfoghatja a gyerekek ruháit, ellenben jól formázható, a szürke homok nem fog, de nehezebben gyúrható, csak nedvesítés után válik játékra alkalmassá. Mosott homokot átlagosan köbméterenként 2500 Ft-os áron vásárolhatunk, de barkácsáruházakban 30-50 kilós zsákokban is kapni könnyebben szállítható, tisztábban kezelhető, játékra való homokot.

Tüzek, grillek

A kerti tűzrakásnak két fő szezonja van, az egyik az őszi avarégetés, ami a rosszabbik verzió, lévén veszélyes, zavaró, és egészségtelen módszere a zöldhulladék eltüntetésének, a másik hosszabb „tüzes” időszak pedig a nyár, hiszen a meleg évszakban gyakori az esti kerti sütögetés, grillezés. A kerti tűzrakóhelyek szintén veszélyesek lehetnek, nem árt tehát az óvatosság. Ha úgy döntünk, hogy szeretnénk néha szalonnát, vagy húst sütni a kertben, netán bográcsozni, akkor első lépésben azt kell eldönteni, hogy mekkora és milyen típusú tűzrakóhelyre van szükségünk. A legegyszerűbb változat a téglákkal szegélyezett kör, vagy négyzet alapú tábortűz, melyhez legfeljebb pár rönkfáből készült ülőkére lesz szükség, hogy a tűz köré telepedhessünk. Ennek hátránya, hogy a pázsitos részből kell feláldoznunk egy méretesebb részt. Amennyiben kímélni akarjuk a gyepet, vásárolhatunk lábakon álló grillezőt is, ebből létezik olcsó faszenes, és drága elektromos készülék is. Ha ilyet használunk a kertben, a legfontosabb a stabilitás, tehát lehetőség szerint ne közvetlenül a fűre állítsuk, hanem igyekezzünk szilárd talapzatra elhelyezni. A célra általában megfelelő 2-3-4 darab kültéri járólap, az olcsóbb, nem díszes típusok 4-500 forintért kaphatók. Az épített kültéri kemencék, grillpultok jóval nagyobb anyagi ráfordítást kívánnak, de időtálló darabok, és nem csak egyszerű ételek elkészítésére használhatjuk őket. Bármit is választunk, tartsunk be pár óvintézkedést! A kerti tüzeléshez hely kell, ezért a kisméretű kertekben inkább mondjunk le erről. Ügyelni kell arra, hogy a grill szélvédett helyen legyen, mégse jelentsen tűzveszélyt, vagyis ne telepítsük éghető dolgok közelébe, legyen az fa, növényzet, kerti bódé, garázs, vagy háztető. Az előző ok mellett azért se tegyük fákhoz közel, mert az ételbe, bográcsba hulló levelek bosszúságot fognak okozni. Nagyobb sütödét telepítsünk masszívabb felületre, egyrészt a stabilitás, másrészt a megközelíthetőség miatt. A komolyabb kerti grilleket tanácsos betonozott alapra építeni. Érdemes térkővel lefedni a grill környékét, így nem kell ingoványos talajon botorkálni a tányérokkal, nyársakkal. Hagyományos tűzrakóhely esetében legyen elég tér a körbeüléshez, egy használható tábortűz átmérője körülbelül másfél méter, ha pedig körbeüljük, akkor legalább három méter átmérőjű területre lesz szükség a kényelmes nyársaláshoz.

Kismedence

A medence remek nyári szórakozás, ahol pedig gyerekek vannak, ott szinte kötelező elem. Bár az épített medence az igazi (erről bővebben írtam nemrégiben ITT) a legtöbben megelégszenek egy kisebb-nagyobb felfújható, vagy egyéb típusú mobil medencével, ezek ára szerényebb, a nyár végén pedig el lehet bontani őket, hogy a szezonon kívüli időben ne rontsák az összképet. A kismedence elhelyezésénél a homokozóhoz hasonlóan járjunk el, vagy legalább részben legyen árnyékban, ha pedig ez nem kivitelezhető, feszítsünk ki fölé egy napvitorlát. Ehhez elegendő 3 erősebb rúd leásása (vagy valamilyen tereptárgy - fa, falba fúr kampó használata). A napvitorlák általában háromszög alakúak, így a három rögzítési pont kialakítása után csak ki kell feszíteni őket. A napvitorla azért is hasznos, mert (részben) megóvja a medencét a belehulló növényi daraboktól, főként ha lombos fa is akad a közelben. Ugyanezen okból érdemes lehet a használaton kívüli medencét egy méretben passzoló nejlonnal vagy sűrű szövésű műanyag hálóval lefedni. A medence alatt a gyep biztosan ki fog pusztulni, nem is érdemes máshogy számolni ezzel, de sebaj, ősszel könnyen pótolható felülvetéssel a hiány. Érdemes a medence alá polifoam réteget fektetni, ez megóvja a fürdőalkalmatosság alját a kavicsok, növénydarabok okozta kiszúródástól, de még fontosabb, hogy így a gyerekek nem közvetlenül a kemény talajt fogják érezni. Barkácsáruházakban többféle vastagságú, nagyobb méretű polifoam táblákat lehet kapni, ha pedig ezeket lefektetve a medence aljának alakjára vágjuk, még esztétikailag is kellemes lesz a látvány (vagyis nem fog kilátszódni ez az aljzat). A medence vizét muszáj lesz kezelni, hiszen az algásodás hamar beindul, ráadásul fertőtlenítőszerekre is szükség lesz a biztonság érdekében. Érdemes egy vízforgató berendezést is beszerezni, még a kisebb medencékhez is, de ez esetben sem maradhatnak el a vegyszeres kezelések. Az ilyen kezelt víz pedig biztosan károsítja a növényzetet, így számítsunk arra, hogy a medence környékén fél-egy méteres sávban a gyep vagy a dísznövények szinte biztosan elhalnak, ezt is vegyük figyelembe a medence helyének kijelölésekor. Hasonló okokból a teljes vízcsere esetén se a gyepre öntsük a medence több száz liter vizét, hanem tömlővel vezessük a csatornába. 

Képek: innen, innen, és innen.