Megyeri Szabolcs kertész blogja

Minden évben aktuális téma a valódi nyári meleg beköszöntekor, hogy hogyan öntözzünk a forró időben, és nem csak a sima napi öntözés érdekes, hanem az is, hogy mit tegyünk, ha elutazunk. Júniustól kezdve ugyanis beindulnak a szabadságolások, sokan ilyenkor igyekeznek egyszer vagy akár többször is elutazni 1-2 hétre. A meleg viszont itt marad, és a felügyelet nélkül hagyott növények hamar hanyatlásnak, pusztulásnak indulnak, ha az aszályos, kánikulai időben nem jutnak nedvességhez. Az alábbi ötletbörzében olyan hasznos tanácsok olvashatók, melyek követésével a nyaralások alatti meleg okozta növényelhalások csökkenthetők, minimalizálhatók, érdemes tehát átfutni rajtuk!

 - Sokan megkérik egy rokonukat vagy megbízható szomszédjukat, hogy a távollét alatt ápolják a növényeiket, ami tulajdonképpen az egyik legjobb megoldás, hiszen ilyen módon az emberi felügyelet és gondoskodás nem marad el, majdnem ugyanaz lesz tehát a helyzet, mintha otthon lennénk. Fontos azonban ilyen esetekben egy részletes, akár vázlatrajzzal, felskiccelt lakás vagy kerttérképpel kiegészített leírást mellékelni a kéréshez, a segítő ismerős ugyanis nem biztos, hogy tudja, melyik növényünknek milyen igényei vannak. Mindenképpen érdemes megelőzni a "fűnyíró elv" szerinti öntözést, vagyis azt, hogy minden növény ugyanannyiszor, ugyanannyi vizet kapjon, az igények ugyanis merőben eltérők lehetnek. Jó ötlet az érzékenyebb, nem szokványos öntözést igénylő fajok esetében (például az orchideáknál) pontosan jelezni, hogy mi a teendő. A részletes útmutató nagyban segíthet a túlöntözés vagy a kiszáradás megelőzésében.

- Sokan úgy gondolják, hogy egy rövidebb, például egy hetes nyaralás esetében elegendő, ha az indulási előtti utolsó órákban végeznek egy bő, áztató öntözést, mondván, hogy a növények ezt majd beosztják maguknak. Ilyen azonban sajnos nincs, nem lehet előre öntözni, az egyszerre a növényre zúdított több napnyi víz adag nem fog segíteni, a növény ezt nem tudja beosztani magának, ellenben rothadáshoz, elhaláshoz vezethet, vagy más esetben a kijuttatott víz hamar elpárolog, és 2-3 nap múlva a növény ugyanúgy szomjasan fog szenvedni. Benti vagy balkonon élő cserepesek esetén sokkal jobb ötlet kaviccsal felszórt alátét tálcára vizet önteni, majd erre állítani a növényt, főképpen, ha páraigényes fajról van szó! A kerti példányok esetében a mulcsolás segíthet lassítani a talaj kiszáradását, amivel akár napokat is lehet nyerni, de egy két hetes eltávozás esetén már a mulcs sem megoldás önmagában.

- Gyakori, hogy leengedjük a redőnyöket, mielőtt távozunk otthonról, ami persze egyfelől jó ötlet, hiszen a ház, lakás nem melegedik át túlzottan, ráadásul a redőny egyfajta védelmi vonal is lehet, bár gyakran épp a tartósan leeresztett árnyékolók jelzik, hogy a háziak hosszabb időn át nincsenek otthon. Akárhogy is, a leeresztett redőnyök az éltető napfényt vonják el a növényektől, így azok szenvedni fognak! Ha ragaszkodunk a leengedett redőnyökhöz, akkor a szobanövényeket csoportosítsuk egy fedetlenül hagyott ablak elé, hogy fotoszintetizálni tudjanak. Ha ez egy utcafronti ablak, akkor akár a biztonságnak is jót tehetünk azzal, ha nem jelezzük egyértelműen, hogy üres a ház, a szem előtt lévő ablakot úgysem választják előszeretettel a betörők, a félárbócon hagyott sötétítő pedig kétségeket ébreszthet, hogy valóban üres-e a ház.

- A balkonnövények esetében a sötéttől nem kell tartani, ezen a területen a napégés a valós veszély, főleg azért, mert a cserépben, ládában lakó példányok földje kis térfogatú, így az órák alatt élhetetlenül melegre forrósodhat fel.  A növényeket ezért indulás előtt csoportosítsuk a fal mellé, itt kevesebb közvetlen napsugár éri őket, ráadásul egy hirtelen támadó vihar sem tudja lesodorni, vagy eltördelni őket! Közvetlen a fal mellé kerüljenek a magasabbak, eléjük pedig a kisebbek, hogy mindegyik fényhez juthasson! Nagy segítség lehet az is, ha sötét cserepeket pár perc alatt egyszerűen fehér papírral vagy vászondarabbal körbekerítjük, így az edény lassabban forrósodik majd fel. 

- A kiszáradás ellen az egyik legjobb trükk a már említett mulcsolás. A cserepes vagy kerti növények tövéhez terítsünk ki zúzott követ, faforgácsot, darabolt fakérget, így a föld párolgása lassítható, vagyis az öntözés hatása tovább tart! A mulcsolásnak esztétikai szerepe is lehet, igencsak mutatós lesz az ágyás, ah a csupasz földet dekoratív kőzúzalék, vagy látványos (például vörös) fakéreg fedi. A mulcsrétegen a gazok nehezebben törnek át, de idővel áttörnek, ezért a mulcsréteg kiszórása előtt mindenképp érdemes geotextíliával fedni a talajt. Ezzel a kombinációval nem csak csodás küllemű ágyást nyerünk, de a növényeink is hálásak lesznek, hiszen a nedvesség tovább megmarad a talajban, ráadásul a közeg felmelegedése is jóval lassabb lesz. A mulcsolás ezért nem nyaralás előtti közvetlen vészelhárítás (nem is lehet elintézni egy kurta délután alatt), hanem egy nagyobb munkával járó, de hosszú távú előrelátás.

- A kertekben általában a pázsit a legnagyobb növényi egység, így fokozottan kell ügyelni a zöld alapot adó gyepszőnyegre. Általános tévhit, hogy nyaralás előtt a szokottnál rövidebbre, jó katonásra kell vágni a füvet a kertben. Indulás előtt levághatjuk ugyan a gyepet, de ne a vágási magasság ne legyen 4 cm-nél alacsonyabb, ideális esetben pedig mindig csak a szálak felső harmadát vágjuk le! A rövid szálak ugyanis nem árnyékolják a töveket, a kánikulában így hamarabb megindul a kiszáradás, és akár egy hét alatt siralmas állapotba kerülhet a pázsit. A magasabb szálak ugyan rendezetlenebb képet adnak, de a túlélés esélyét nagyban növelik, főleg, ha hosszabb időre távozunk. A gyep öntözését a legjobban úgy lehet megoldani, ha megkérünk valakit, hogy pár naponta ugorjon be egy kis slagolásra, ehhez elég egy kertkapu kulcsot adni, a házba be sem kell engedni a segítőt. Az is remek megoldás, ha a szomszéd spriccel át esténként pár percig vizet a saját portájáról, fáradozásait jó viszony esetén egy kis nyaralásból hozott vásárfiával meg is hálálhatjuk. Természetesen ahol akad a birtokon automata öntözőrendszer, ott használjuk is azt, érdemes átgondoltan beprogramozni a gépet, a vízkijuttatás ideális ideje a kora reggel és a késő este, ezekben az napszakokban ugyanis az alacsonyabb hőmérséklet miatt lassabb a párolgás, így növények hosszabban vehetik fel a nedvességet.

- Léteznek automata öntözőrendszerek, melyek ugyan drágák, de időzíthető funkciójuknak köszönhetően napokig, hetekig ellátják az öntözési feladatokat. Ezt kicsiben is utánozhatjuk, ha a szobanövényekhez is hasonlót építünk ki. Ehhez mindössze egy vízzel töltött palack és hosszú pamutmadzag kell. A madzag egyharmadát tömjük a palackba, a másik részét vezessük el cserepes növény töve mellett, 1-2 cm mélységben. Ez a rendszer napokig képes lesz ellátni kedvencünket! Hasonló és még egyszerűbb megoldás (amit csak nagyobb cserepeseknél lehet igazán bevetni) ha egy fél literes műanyag üdítős palackot megtöltünk vízzel, majd egy gyors mozdulattal (persze a kupakja nélkül) fejrefordítjuk és belenyomjuk a növény földjébe. A víz így akár napokon keresztül szivárog majd a talajba. 

Kép: innen.