Megyeri Szabolcs kertész blogja

3 tipp az augusztusi kiskertbe!

komment

A nyár utolsó hónapjának második fele igazán zsúfolt időszak, most érnek véget a nyaralások, sokaknak kötött program a tűzijáték nézés, és az ehhez kapcsolódó utolsó hosszú hétvégés kikapcsolódás, aztán máris lehet készülni az iskolaidőszakra, vagy egyszerűen csak az őszi munkás hetekre. Ilyenkor viszonylag kevés idő jut a kerti veteményezésre, értelemszerűen ez az időszak nem a kiskertezés főszezonja, aki azonban még most is szívesen vetne, ültetne valamit, van miből válogatnia! A késő nyári vetemények sora nem túl hosszú, de akad köztük pár izgalmas darab, ezek közül ajánlok most röviden hármat!

 

kinaikelsok.jpg

Az ázsiai származású, és egyébként a káposztafélék családjába tartozó kínai kel nálunk nem örvend széleskörű népszerűségnek, de talán ismertségnek sem. A kínai kel C-vitaminban dús, aminosavakat bőségesen tartalmaz, és fehérjében a fejeskáposzta háromszorosát kínálja. Bár íze kevésbé karakteres a gyakrabban fogyasztott káposztafélékhez képest, mégis kiváló saláta alapanyag, főzelék is készíthető belőle, de nyersen rágcsálva is egészséges nasi. A téli időszakban, mikor kevesebb zöldségfajtából válogathatunk, a kínai kel roppant hasznos kiegészítője lehet az étrendnek, érdemes tehát beépíteni az őszi-téli menükínálatba. Termesztése nem jelent nagy kihívást, kezdők is bátran próbálkozhatnak vele. A kínai kel csírázási hőigénye 20 fok, így a nyárvégi időszak kiválóan alkalmas neki, fényigénye pedig közepes, tehát tényleg őszi zöldség. Tenyészideje 60-80 nap így az augusztus végi vetemény még a tartós fagyok előtt felszedhető, ha pedig magvetés helyett palántákat használunk, még hamarabb jöhet a szüret. Kifejezetten kedvelt földtípusa nincsen, ahol egyéb zöldség megterem, ott a kínai kellel is sikert érhetünk el, tápanyagigénye azonban magas, így erősen igénybe veszi a közeget, ahol növekedik, ebből kifolyólag a közelében élő gyomokat is elsorvasztja, ami viszont jó hír. Ha segíteni akarjuk a növekedésben nitrogénnel és káliummal lakassuk jól, és a szerves trágyát is szívesen fogadja. Legfőbb kártevői  a meztelencsigák és a levéltetvek, rothadással pedig mészhiányos talaj esetében találkozhatunk. Tenyészideje 60-80 nap, így attól függően, hogy a nyár végének mely időszakában, és hogy magvetéssel vagy palántázással telepítettük, akár szeptember végén is szedhetjük már. Eltarthatósága kiváló, a leszedett fejek gyökértelenítve, és a takaróleveleket lefejtve pincekörülmények között (5-8 C) 5-6 hétig fogyaszthatóak maradnak, fagypont környékén pedig hónapokig őrzi frissességét.

 

cekla04.jpg

A cékla már jóval ismertebb a kínai kelnél, de szintén nem a leggyakoribb vendég a konyhában, pedig legendásan egészséges és tápláló zöldség, az egyetlen, ami ellene szól, hogy makacs foltokat hagy ruhákon, abroszokon. Egyebekben roppant barátságos növény, mert nem kér sokat, mondhatni igénytelen, így szintén jó választás bátortalan kezdőknek (is). Tápanyagigénye közepes, ha augusztusban vetjük, akkor másodnövényként is telepíthetjük, például a már felszedett káposztafélék, burgonya, retek, vagy borsó helyére. A félárnyékos helyeket is jól viseli, vízre viszont folyamatosan szüksége van, ezért ne hagyjuk kiszáradni. Magjai méretesek, ezért könnyű lesz velük a vetésnél, amire figyeljünk, az a körülbelül 10 centiméteres távolság két mag között. Jó praktika, ha egyszerre nem egy, hanem két magot pottyantunk a földbe, és később a gyengébb palántá(ka)t kiszedve, aztán átültetve megduplázhatjuk a veteményt. Az ápolási munkák főleg a rendszeres öntözésben, és az időnkénti gyommentesítésben merülnek ki. A csírázási idő két hét, a betakarítás pedig 90-100 nap múlva esedékes, de legkésőbb a hajnali fagyok beállta előtt. Az sem baj, ha gyökereket még a teljes méret elérése előtt húzzuk ki, de ilyenkor az eltarthatósági idő is csökken. Az október táján felszedett céklát beoszthatjuk egész télre is, ha (leveleitől megfosztva) például nedves homokos ládába helyezzük, és hűvös helyre (pincébe) tesszük.

 

ruc2.jpg

A harmadik alany a rukkola (Eruca sativa) mely szintén nem tartozik a jelenleg divatos zöldek közé, még nevének írásmódja sem kiforrott, írhatjuk rukkolának, olaszosan ruccolának vagy rucolának, aki pedig hagyománytisztelő, hívhatja magyarosan egyszerűen borsmustárnak is, merthogy van neki szép hazai neve is. A rukkola Európában, főleg a déli országokban őshonos, ahol persze roppant népszerű is, Olaszországban pedig kimondott rajongás övezi. Markáns ízvilágú, borsos, mustáros aromájú salátaféle, mely ráadásul élettanilag is kedvező hatásokkal bír, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, ráadásul még gyógynövényként is kezelhető, a belőle készült főzet a fekélyes, savas gyomor panaszainak hatékony enyhítője, emellett köhögéscsillapító, várandós hölgyeknél pedig tejserkentő hatása is van! A rukkola elvetett magjai akár 2-3 hét alatt kihajtanak annyira, hogy a konyhában használhatóvá váljanak a levelek. A rukkolatermesztéshez alig szükséges valami, a talajra nem érzékeny, tehát a nyár végére kiürült ágyásokba simán vethető, de az erkélyen is elég egy-két nagyobb cserép, vagy egy termetesebb virágláda, és némi általános termőföld az induláshoz. Balkonvetemény esetében előkészületekkel sem kell számolni, szabadföldi telepítéskor egy alapos gazolást illendő csupán megejteni a magok kiszórása előtt. A rukkola hálás tulajdonsága, hogy kis helyen is viszonylag nagy hozamot biztosít, így elsőrangú balkontermény, de napos, meleg konyhaablakban is tehetünk vele egy próbát. A csírázás megtörténtéig folyamatosan nedvesítsük az ültetvényt. A másik szaporítási módszer a palántázás, ami inkább csak elméleti lehetőség, a zsenge csírák ugyanis kicsik és sérülékenyek, kiszedésük, átültetésük felesleges nehézségekkel jár. A rukkola bő három hét után már szedhető állapotba kerül, és amíg az időjárás drasztikus fordulatot nem vesz, vagyis amíg tart a vénasszonyok nyara, folyamatosan hozza új hajtásait és leveleit. Tartsuk szem előtt, hogy a leszedett levelek nagyon hamar fonnyadásnak indulnak, így mindig csak annyit csipegessünk a növényről, amennyit azonnal fel is használunk!

Képek: inneninnen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr2514188959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása