A bambuszt mindenki ismeri, általában képről, természetfilmekből, vagy csodás fotókról, a bambusz ugyanis, főleg a bambuszerdő roppant fotogén, még az amatőrök is egészen meghökkentően jó képeket tudnak készíteni egy bambuszligetről, már ha persze van szerencséjük eljutni egy ilyenbe. Utóbbi dolog, mármint a bambuszligethez való eljutás azonban sokkal könnyebb, mint gondolnák, ugyanis annak ellenére, hogy a bambuszt távoli, egzotikus növényként tartjuk számon, a mi éghajlatunkon is remekül megél, ezért az, hogy Magyarországon nincsenek bambuszligetek tulajdonképpen csak arra vezethető vissza, hogy nálunk egyelőre kerti vagy közterületi növényként alig alkalmazzák, mondhatni (egyelőre) nem divatos. Ezen könnyű változtatni, tulajdonképpen bárki telepíthet otthonra, vagy akár az utcafrontjára bambuszt, és hogy ehhez megjöjjön az ültetési kedv következzék most egy felsorolásszerű ismertető a bambuszról!

A bambuszok igazából a pázsitfűfélék táborába tartoznak, amit elsőre nehezen lehet elhinni, ha például egy embermagasságú példányt látunk, de igaz, hogy a bambusz fűféle, csak szára fássá, keménnyé válik, termete pedig jóval meghaladja az átlagos fűfélékét!

A bambuszok roppant fajtagazdag növények, Európában közel 200 fajta van termesztésben, nevelésben, ennélfogva a megjelenésük is nagyon változatos. Vannak alacsonyabb termetű, cserjére emlékeztető, bokorformájú típusok, megtalálhatóak a klasszikus 2-3 méter magasak, de léteznek közel 40 méterre megnövő óriások is! természetesen kerti gondozásban a visszafogottabb méretűek vannak. A színt tekintve is változatos a helyzet, kapni a megszokott zöld szárú mellett vörös, vagy akár extravagáns fekete, sőt csíkos változatot is, és persze vannak óriás levelű bambuszok is!

Nem mindenki tudja, hogy az Európában, így nálunk is kapható bambuszok közel háromnegyede teljesen tél-, illetve fagyálló! Olyannyira ellenállnak a hidegnek, hogy -15-20 Celsiusig meg sem kottyan nekik a zimankó, -30 fok környékén már komolyabban károsodhatnak, de még ilyenkor is csak a földfelszín feletti részek halnak el, vagyis tavasszal a növény várhatóan újra kihajt majd ekkor is. A bambuszok közül jellemzően a ritkább, különlegesebb, gyűjtői fajok rendelkeznek gyengébb fagytűréssel, de az átlagos kertbarát vélhetően úgyis a könnyen hozzáférhető, télállóság szempontjából kiváló fajtákhoz jut hozzá a kertészetekben.

A bambuszok fejlődési üteme sajátságos. Általában 8-10 év alatt érik el a teljesen kifejlett állapotot, az egyes szárak azonban csak 5-6 évig élnek, közben folyamatosan fejlődnek az újak. Az idő előrehaladtával a bambusz szára nem csak nagyobb, egyre keményebb, fásabb is lesz. 

A bambusszal kapcsolatban nagyon fontos tudatosítani, hogy agresszívan terjeszkedik, föld alatti rizómáiból hajt ki, és gyorsan új területeket hódít meg, így a kertet hamar ellepheti, eltávolítása pedig roppant nehéz és költséges feladat. Nem kell azonban megijedni, a bambusz viszonylag könnyen kordában tartható, ha ún. gyökércsapdába ültetjük. Ez csupán annyit jelent, hogy az ültetőgödröt vastag geotextíliával kell kibélelni, a felszínen pedig szegélyezéssel fixálni azt, így a terjeszkedő gyökereknek gátat lehet szabni. Az ilyen gyökércsapda még erősebb változata a fémlemezes, műanyaglapos, betonfalas elkülönítés, ilyenkor az ültetőgödör oldalait ezekkel az áthatolhatatlan anyagokkal bélelhetjük ki. Az ilyen óvintézkedést semmiképp nem szabad elmulasztani bambusz ültetésekor!

A bambuszok környezeti igényei változóak, de általánosságban szívós, ellenálló növények. A víz-, és fényigény fajtánként kisebb-nagyobb mértékben eltérő lehet, de az összes bambusz kedveli, igényli a tápanyagban gazdag talajt, illetve a jó fagyállóság mellett is meghálálják a téli takarást, amit egyszerűen szalma, komposzt kihelyezésével biztosíthatunk nekik. 

A bambusz metszhető, mind a lombozatot, mind a szárak magasságát szabályozhatjuk visszavágással, így nem kell megijedni, ha például a nekünk megtetsző változat teljes magassága 2-3 méter körüli, de ennél alacsonyabb növényt szeretnénk. A bambuszok többségéből roppant látványos sövény is kialakítható, ami a hagyományos sövényeknél sokkal különlegesebb látványt biztosít!

A bambusz szárát ősidők óta használják fel a legkülönfélébb célokra, hiszen a bambusz törzse egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, rugalmas, mégis óriási teherbírású. A szárakból készülhetnek kosarak, tárolók, és hasonló használati tárgyak, különféle bútorok, padlók, játékok, kerítések, de akár hidak, vagy teljes épületek is! A bambuszpadló nagy előnye például, hogy a fákkal szemben a bambusz sokkal gyorsabban újranő (a padlógyártáshoz használt bambusz akár 3 év alatt "készen van"), így ebben a szegmensben alkalmas lenne a fa kiváltására, de például papír is készülhet belőle (India papírgyártásának közel egyharmada a bambuszra épül), amivel szintén az erdőirtásokat lehet mérsékelni.

A bambusz, jobban mondva a zsenge hajtás, a bambuszrügy ehető is, Ázsiában természetesen évezredek óta a mindennapi étkezés része, Európában, így nálunk is inkább csak kuriózum. Pedig a bambuszrügy számos kedvező élettani hatással bír, gazdag vitaminokban, aminosavakban, rosttartalma miatt jótékonyan hat a gyomorra, kutatások szerint a magas koleszterinszint és magas vérnyomás kezelésre is alkalmazható kiegészítésként. 

A bambusz konténerben is nevelhető, így erkélyeken, teraszokon is gyönyörködhetünk benne, ráadásul a konténeres tartás nagy előnye, hogy a nem kívánt terjeszkedéssel így nem kell foglalkozni. Ugyanakkor az erős gyökerek miatt érdemes masszív edényt találni neki, ugyanis idővel akár szét is törheti lakhelyét, ha az gyengébb típusú cserép vagy műanyag például. A konténeres bambuszt pár évente ritkítani kell, ilyenkor a növényt kiemelve a gyökerek egy részét szanálni szükséges. A cserepes bambusz rendszerint nem éri el a rá jellemző magasságot, és gyakoribb öntözést kíván, mint kerti társai.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.