Megyeri Szabolcs kertész blogja

Már ma is farkasordító hideg várható, de az időjósok hétvégére igazi sarkvidéki fagyot prognosztizálnak, akár -20 Celsius környékére is lehűlhet a levegő. Ilyenkor felcsavarjuk a fűtést, lemondjuk a kinti programjainkat, és megpróbálunk minél kevesebbet a lakáson kívül tartózkodni, ám a balkonon és a kertben lakó növényeink nem tudnak védett helyre húzódni, ezért az ilyen rendkívül hideg napokban (meg úgy általában a tél derekán) hasznos pár óvintézkedést megtenni.

A balkonon

A balkonon élő növényeink téli problémái főleg abból fakadnak, hogy cserepük térfogata kicsi, ezért földjük nagyon hamar átfagy, ami akár végzetesen is károsíthatja a gyökereket. A legfontosabb feladat ezért az edények szigetelése, ami roppant egyszerű, a cserepeket burkoljuk be rongyokkal, vagy több rétegben körbetekert papírral (az újságpapír tökéletes a célra), a legjobb választás pedig a buborékfólia. Fontos, hogy az edények alját ne csomagoljuk be, mert így a nedvesség nem tud távozni, ami rothadáshoz vezethet, és a földfelszínt se zárjuk el, a felső részt inkább mulcsoljuk, ez lassítja a kiszáradást és késlelteti a kihűlést. A kültéri növényeket ne vigyük be a fűtött lakásba, ezzel legalább olyan rosszat tennénk, mintha hagynánk őket védtelenül megfagyni, ugyanakkor az érzékenyebb fajták a rendkívüli fagyok idején beköltözhetnek a fűtetlen (huzatmentes) lépcsőházba, üvegezett verandára, vagy akár a dupla ablak üvegtáblái közé. A balkonon lévő növényeket egyébként is illik úgy elhelyezni, hogy ne legyenek huzatban, szeles zugokban, ez fokozottan érvényes ilyen időben. 

A kertben

Mit lehet tenni a kertbe kiültetett fák, cserjék védelmében?  A fiatalabb, ősszel ültetett díszfák, gyümölcsfák, cserjék törzsének földközeli részét kupacolással védhetjük, ami pont az, mint amire elsőre gondolhatunk, vagyis egy 1-2 arasznyi magas kupac föld a törzs körül. Kupacoláshoz használhatunk egyszerűen földet, növényi nyesedéket (ami télen azért ritkábban áll rendelkezésre), de lehullott levelekből és komposztból készült keverékből is halmozhatunk dombot a törzs köré, vagy szalmát is kiszórhatunk, akár nagyobb területen szétterítve a növénycsoportokra.

Szalmás téliesítés 

Állati védelem

Nem ritka, hogy télen eleséget kereső rágcsálók bukkannak fel a kertben, például egerek, vagy vidéken nyulak. Ellenük műanyag hálót, nádfonatot vethetünk be, melyet a törzs köré tekerünk, és vékony dróttal, zsineggel rögzítünk. A nádfonat egyébként a hideg ellen is remek védelmet nyújt, amennyiben belül szalmával béleljük ki a törzsé s a nád közötti részt.

Törzsvédelem

A fiatal fatörzsek bebugyolálása helyett sokan inkább vékony mészréteget kennek a törzsre, ennek nagy előnye, hogy fehér színe miatt a növény nappali felmelegedését is gátolja, ami a nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbség miatti fagykár esélyét csökkenti, de ezt valóban vékonyan vigyük fel, különben a vastag takarás alatt kártevők telepedhetnek meg.

Törzsvédelem nádfonattal

Rózsák fagyvédelme

A télre ideális esetben már előkészített, visszavágott és levéltelenített rózsatövek általában bírják a telet, számukra egy földes kupacolás elegendő (ha esetleg eddig még nem tettük meg). A rózsatöveket az extrém hidegekben egy lefelé fordított vödörrel védhetjük, de ezt tényleg csak szokatlan mínuszok esetén tegyük meg, és akkor is csak pár napon keresztül hagyjuk őket beborítva.

Díszfüvek

Aki a divatos, ezért egyre gyakrabban telepített díszfüveket eddig nem kötötte össze, az pótolja ezt a feladatot, mert ez a művelet kimondottan a hó, hólé károsító hatása ellen vetendő be, a napokban pedig az ország több pontján volt (igaz gyengébb) havazás. Az összekötözés szintén gyermekjáték, kerítsünk egy vastagabb szalagot (ne damilt vagy vékony zsineget használjunk) és szorosan kössük össze a díszfű hajtásait. Az összekötözés lényege, hogy így a növény tövénél nem halmozódhat fel hó vagy folyékony csapadék, ami megfagyva jó eséllyel jobblétre szenderítené díszfüvünket.

Hó, jégpáncél

A felnőtt lombhullatókkal és a kerti örökzöldekkel, cserjékkel nem lesz gond, de ha ellepi őket a hó, vagy az ónos eső jégréteget pakol rájuk, akkor szabadítsuk meg majd őket a plusztehertől úgy, hogy egy cirokseprűvel, szerszámnyéllel óvatosan leverjük róluk a csapadékot. Érdekesség, hogy a masszív jégpáncél nem a kihűlés miatt veszélyes, sőt, az inkább szigeteli a növény ágait, hanem azért bajos, mert a jégréteg elzárja a hajtásokat a levegőtől, tulajdonképpen megfojtja a növényt. Nem kell "izomból" ütni ilyenkor a növényt, mert a hidegtől rideg ágakat könnyen letörhetjük, óvatos ütögetéssel a hó, jég leszedhető róluk. Hosszantartó havazás esetén az örökzöldeket, fenyőket, tujákat is hómentesítsük, mert a nehéz hóréteg szétfeszítheti az ágakat, akár maradandó esztétikai problémát okozva.

Képek: innen és a szerző fotói