Egy átlagos kert általában pár jól körülhatárolható szegmensből épül fel, mint például a zöld alapot biztosító pázsitos felület, a dísznövények ágyásai, a magasabb, árnyékoló, takaró funkciójú fák és cserjék, a konyhakert, és rendszerint van egy "gyümölcsosztály" is, hiszen ki ne szeretné, ha kertje nem csak szemrevaló, de ízletes nasit biztosító kis éléskamra is lenne egyben. Éppen ezért szinte minden birtokon van egy-két alma/körte/meggy/ésatöbbi fa, a kerítés mellett egy sor szőlő, vagy a hátsó sarokban egy málnabokor például. Sokan azonban szeretnének túllépni a megszokott paneleken, már ami a növényeket illeti, és ha gyümölcstermőről van szó, akkor olyasmit keresnek ami nem megszokott, nem konvencionális, nincs a szomszédban, és a termést tekintve is valami extrát nyújt. Ilyenkor kerülnek porondra a különlegesebb gyümölcsök, mint például az egres, a kivi, a füge, de az igazán ínyencek még egzotikusabb dolgokra vágynak. Nekik adok most ötleteket három igazán érdekes gyümölcstermő képében! 

1. Naspolya

A naspolya egy lombhullató fa/bokor, melynek óriás változatai körülbelül hat méter magasra nőnek meg, az egyszerű fajták ennél kisebbek, tehát kifejezetten kompakt méretűek. Élénkfehér, elegáns virágai májustól júniusig díszítenek, C-vitaminban gazdag gyümölcsei nagy méretűek, vastag héjuk gyakran berepedezik. Fogyasztásuk nem csak az ízlelőbimbóknak tesznek jót, egyben egészségesek is, hiszen magas a kalcium- és vastartalmuk, erősítik a csontokat és gyulladáscsökkentő hatásuk is ismert. A termés utóérő, novemberben szüretelhető, majd leszedése után decemberig szépen beérik, tehát épp a legzordabb téli időszakban válik hasznunkra. A gyümölcs íze különleges, semmihez sem hasonlítható, omlós és puha. Felhasználási köre széles, a nyers fogyasztás mellett süteményekhez, desszertekhez használhatóak fel a szemek, de a naspolyából lekvár, dzsem is készülhet.

A naspolya tartása nem túl bonyolult, kezdők is elboldogulnak vele. A bokor a napfényes, meleg fekvésű területeken érzi magát a legjobban, felnőttkorában a honi teleket óvintézkedések alkalmazása nélkül átvészeli. A talaj iránt nem igényes, de az igazán bőséges terméshez gazdag tápanyag ellátottság szükséges, amit szervestrágya, vagy speciális földkeverék adagolásával biztosíthatunk. A naspolyát rendszeresen öntözni szükséges, cserébe betegségei kisszámúak, egészséges, életerős csemete ültetésével a növényvédelmi feladatok minimálisra szoríthatóak, az esetleges betegségek ellen tavaszi lemosó permetezéssel lehet védekezni. A naspolya metszése tényleg gyerekjáték, csupán az elöregedett ágak eltávolítását jelenti.

2. Mirtuszdió

A mirtuszdió annyira extra, hogy fogadok, a legtöbben még csak nem is hallottak róla, és az üzletekben sem gyakori, hogy termésével találkozni lehet. Ennek ellenére ez az izgalmas növény kifejezetten problémamentesen nevelhető otthon is, ha pedig biztos forrásból származó, egészséges csemetéket nevelünk, a gazdag termés sem marad el. A mirtuszdió, vagy brazil guava, vagyis az Acca, más nevén Feioja sellowiana igazi egzotikum egyenesen a trópusokról. Megjelenésében nagyjából két méter magasra cseperedő örökzöld bokor, mely díszítőértékét egész évben megtartja. Látványos virágai egész nyáron dekorálnak, és ami igazán különleges, nem csak szépek, de ehetőek is! A mirtuszdió nem kimondottan télálló, az elmúlt évekhez hasonló enyhébb teleket átvészelheti akár a kertben is, de neveljük inkább cserépben, dézsában, és télen vigyük fedett helyre. 

A mirtuszdió nevelése rémesen egyszerű, kevés gondoskodást igényel. Szereti a napos területeket, a rendszeres öntözést megköveteli! Kártevők és növénybetegségek nem támadják, növényvédelemre nincs is szükség. Metszése kimerül az elhalt, elszáradt hajtások eltávolításában. A mirtuszdió termése édes-savanykás ízvilágú, kissé az ananászhoz hasonló, C-vitaminban gazdag, alkalmas ivólevek, édességek, fagylaltok készítéséhez, de természetesen nyersen is fogyasztható.

3. Goji bogyó

A goji bogyó az elmúlt években a reformétkezésben szerzett magának hírnevet, áldásos hatásairól ódákat zengenek sokan, azt azonban kevesebben tudják, hogy ezt az egzotikus gyümölcsöt a saját növényünkről is szüretelhetjük, ha szeretnénk. A goji bogyó az eredetét tekintve az ördögcérna nemesített változata, eredeti élőhelye Kína, ahol Európával ellentétben már évezredek óta gyógyhatású növényként tartják számon. A goji bogyót sűrű ágrendszere alkalmassá teszi sövényként való telepítésre is, de kompakt méretű szoliternövényként is meghonosíthatjuk a kert központi részén, hogy biztosan felkeltse a betérők figyelmét. Apró, lila virágai májustól folyamatosan díszítenek, a bogyók pedig augusztus és október között érnek.

A goji bokor nevelése és gondozása kimondottan egyszerű, bátortalan hobbikertészeknek is biztosra mondható a siker vele.  A talaj iránt igénytelen növény, napos helyen érzi magát a legjobban, öntözést pedig alig igényel! A kártevőkkel szemben ellenálló, betegségek jellemzően nem támadják, gondozási feladati közül egyedül a metszés említésre méltó, a ritkító metszésről nem szabad megfeledkezni.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.