Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mi történt a fákkal a Stefánián? - Frissítve!

komment

Nemrégiben érdekes cikket lehetett olvasni az Indexen, melyben egy helyi lakos arról tesz panaszt, hogy a Stefánia út fáit brutálisan megcsonkolták, sőt, a fák odvait purhabbal nyomták tele. Az eset több aspektusból is tanulságokkal szolgál, így mindenképp érdemes röviden kivesézni a történteket, annyit előre elárulhatok, hogy közel sem fekete-fehér a helyzet.

 sdgsg.jpg

Azzal kezdeném, hogy az ilyen cikkek fonákja az, hogy szakmai vélemény és hozzáértés híján annyi rögzül a megfigyelőben, panaszosban, hogy brutálisan elbántak pár jobb sorsra érdemes növénnyel, ahelyett hogy arra fordítanának figyelmet a szakemberek, hogy megóvják a kincsnek számító városi fákat. Nos, az a helyzet, hogy itt épp ez történt, ami látható a képeken és a lejjebb mellékelt videón, az pontosan a növények védelme érdekében történt, sőt, legalább annyira a helyi lakosok, és az arra közlekedők védelmében, és kicsit a kényelmük miatt is. Ami szintén fontos, hogy a fákkal egyáltalán nem bántak el csúnyán, nem esett kár bennük. 

 stef.png

A dolog alapvetően sokkal inkább kommunikációs kérdés, mintsem környezetvédelmi, meg is magyarázom miért. A rendkívül jó városállóságú, nagy tűrőképességű nyugati ostorfa (ilyenek sorakoznak a Stefánián) valóban áldás, ezek a fák szépen megélnek a szennyezett városi levegőn, nagyméretű, díszes lombkoronát növesztenek, és látványra is tetszetősek. Ugyanakkor ezek a fák hajlamosak túlterjeszkedni a rendelkezésükre álló területen, kezelés (metszés, csonkolás) nélkül lombozatuk kényelmetlen méretűre növekszik, ezért egy-két évente az ágrendszer radikális visszametszése szükséges. Az új hajtások hamar növekedésnek indulnak, hamarosan a fa újra kellemes látványt nyújt majd, és jót is tesz neki a megújulás, azonban tény, hogy most szomorúan festenek a visszanyesett, csonkolt törzsek, ez azonban egy természetes állapot. Azt se hagyjuk ki az egyenletből, hogy sokan hajlamosak összemosni a városi fákat a természetben, az erdőben élő fákkal, holott a különbség óriási. Míg az erdőbeli fák úgy nőnek, ahogy akarnak, és tényleg vétek lenne a metszésükkel beavatkozni a természetes folyamatokba, addig a városi fák művi környezetbe, mesterségesen, meghatározott céllal telepített növények, melyek egészen más jellegű ápolásra szorulnak (és egyáltalán: ápolásra szorulnak). A városi fákat metszeni kell, növényvédelmi szerekkel kell óvni őket, tavasszal lemosást igényelnek, ezt egyszerűen a városi fák létének természetes velejárójaként kell felfogni. Mindebből az következik, hogy nem a városi (ez esetben a Stefánián élő) fák megmetszése, csonkolása a gond, hanem az, hogy ezeket a folyamatokat nem magyarázzák el az illetékesek a helyieknek, a laikusoknak, akik így - és ezt nem lehet a terhükre róni - kegyetlen és értelmetlen akcióként látják az egyébként szükséges, és a fák, valamint a közelükben élők, az ott közlekedők érdekeit szolgáló metszési műveleteket.

fhdfh.jpg

 Ostorfa és a galambok

 

A nyugati ostorfa jellegzetessége, hogy termését nagyon kedvelik a galambok, így ahol ostorfa van, ott galambból is akadni fog bővel. A fenti esetben szóba került az is a csonkolás káros hozadékaként, hogy a galambok és egyéb madarak táplálék nélkül maradnak. Nos, ez nem teljesen igaz, a város általában terített asztal a galamboknak, városi galamb még nem halt éhen, ráadásul egy ugrásnyira van a Városliget, ahol aztán akad táplálék bőven. Azt is meg kell említeni, hogy lehet sajnálni a galambokat, azonban ha a nyíratlan ostorfákat ellepik a szárnyasok, akkor bizony madárürülékből is kijut majd bőven, amit pedig nyilván nem fognak díjazni a környéken lakók, de az ott sétálók, és a fák alatt parkoló vagy elhaladó autósok sem, tehát az éremnek ezt az oldalát is vegyük számításba.

 

Az alábbi frissen készült videóban részletesen elmagyarázom a helyzetet, és a nem helyi lakosok is láthatják pontosan, hogy miről van szó, érdemes tehát elindítani a mozgóképet!

Muszáj kitérni pár szóval a purhabos dologra is, mert ez talán jobban felbőszíti a fák lelkes barátait, mint a metszés, azonban itt is meg kell védenem munkát elvégző szakembereket. Bár a purhab nem tűnik éppen környezetbarát anyagnak, jelen esetben az alkalmazása teljesen szakszerű. A fák odvait ugyanis több okból be kell tömni, egyfelől a nyitott odúkba madarak és méhek költözhetnek, előbbi a fának nem a legjobb, utóbbi pedig a helyi lakosoknak válhat hamar kellemetlenné. A nagy odvak a fák szerkezeti stabilitását is veszélyeztetik, valamint az odvak sebfelületként is kockázatot jelentek a fára nézve, ezért kell lezárni azokat. A purhab alkalmas a célra, befújás után a térfogata tágul, így teljesen kitölti az üreget, vagyis minden szempontból hasznos. Tudni kell azt is, hogy a régebbi gyakorlatban purhab helyett betont használtak, előbbi mindenképp jobb ötlet. A törzsön lefolyó purhab felesleg valóban nem szép látvány, ez azonban könnyen lepereg a kéregről, bajt nem okoz. 

Az eset fő tanulsága tehát szerintem az, hogy a csupa jóindulatból keletkező lakossági felháborodásoknak hatékonyan elejét lehetne venni szakszerű tájékoztatással, és az elvégzett munkák legalább vázlatos ismertetésével, indoklásával, így nem fordulhatna elő, hogy a valójában a fák és a helyi lakosok érdekében elvégzett munkálatok barbár cselekedetként kerüljenek bemutatásra.

Frissítés: az elmúlt napokban a szakemberek be is fejezték a munkát, ennek eredményeképpen a többek számára zavaró purhab foltok eltűntek az utókezelésnek köszönhetően, nézzék csak: 

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr428458576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HgGina 2016.03.10. 23:48:04

Kiváló video. Már az eredeti indexes írásból is sütött a dilettantizmus és szándékos hangulatkeltés.
A kedves indexes szerző meg annyira ostoba, hogy azon csak röhögni lehet.

Még emlékszem is rá, hogy a Stefánia Palota előtt (amikor még mindkét emelt kis építmény megvolt, amelyeken minden vasárnap térzene is volt) két darab fa volt betonnal kiöntve. Nos, azok valóban brutálisan rondán mutattak. Az egyik nem egyszerűen betonnal, hanem bevasalva, vasbetonnal volt kiöntve. Igaz, ennek van úgy 45-50 éve.

Omelette du fromage 2016.03.11. 06:53:24

Az index csak károgni tud, és mindig beleszólnak abba, amihez lövésük sincs.
Persze ehhez muníciót is kapnak a helyi házmesterektől, lásd pl. Nagy Géza "képzőművész".

qwertzu 2016.03.11. 07:03:31

Nem ez nem kommunikációs probléma. A hülyék háborognak. Pont. Épp ésszel nem gondolhatja valaki, akinek nincs szakirányú végzettsége, hogy jobban ért hozzá mint a főkert munkatársai.

És minden egyes fametszésnél ez van. Ezek a hőbörgő hülyék nem veszik észre, hogy évtizedek óta, metszik és alakítják a fákat a városban, és nyárra mégis mind kihajt és szép. Nem jut el az agyukig, hogy a nyári viharokban mennyi ág törik le az ágakról, csak megy a bőgés, hogydehát nem volt semmi bajuk.

Jó hogy megírtad ezt a cikket, de igazából felesleges. Ha el is olvassák, jövőre pont ugyanúgy fognak felháborodni.

halaloszto 2016.03.11. 08:43:43

@qwertzu: annyiból probléma, hogy az index elvileg egy újság, elvileg újságírók írják. és az újságírás az nem károgás, hanem tájékoztatás. pont az a különbség marinéni és egy újságíró között, hogy marinéni nem ért hozzá és sápítozik, az újságíró viszont nem a saját véleményét írja le, pláne nem egy olyan témában amihez nem ért, hanem szerez információt hozzáértőtől, és azt írja. le.

tök jó kis harvard mátrixot lehetne erről rajzolni :D

scsaba1 2016.03.11. 08:47:09

@qwertzu: +1

@post :Végre! Végre! Végre!

Gondoltam én is, hogy írok egy olvasói levelet a cikkhez, de inkább csak legyintettem, hogy áhh, minek... A Celtissel még az is a baj, -ahogy posztban is írod - hogy az ilyen odvakon (+ becsorgó víz + farontó gombák és kártevők) keresztül hajlamos elkorhadni a fának a törzse is, majd a soron következő nyári vihar úgy töri ketté, mint konyhásnéni a száraz spagettit. A fa meg könyörtelenül végigvág autókon, házakon, egy-két kósza gyalogoson. (Mert ha a Főkert meg ki akarná vágni a meggyengült, pusztulóban lévő fákat, tuti összejönne néhány tucat hülye, hogy "Mentsük meg a Stefánia út fáit)

A purhabbal egyetlen gond lesz: nem kültéri anyag. Nem UV álló, a nap, víz meg a fagy hatására elporlik. Tehát mindenképpen kell rá valami másodlagos a fatorzs színétől nem elütő fedés.

Lady Ann 2016.03.11. 10:12:53

@scsaba1: Nagyon jó lett volna valami faszínűvel lekenni, hogy ne virítson az az ocsmány sárga az utca másik végéről.
Viszont a madár hova fészkel című kérdésre: nem lehetne olyan kis madárházakat kiakasztani, amibe a kisebb madarak elférnek?

Bedi 2016.03.13. 00:25:43

@scsaba1: Van még más gond is a PUR habbal. Az igaz, hogy befújás után kitölti a rendelkezésre álló helyet, de utána merev marad, és nem követi a határoló felületek mozgásait.

Abban is biztos vagyok, hogy a tapadása a belső felületekhez pocsék volt, biztos nem takarították ki az odvakat pormentesen befújás előtt.

Nem is vízálló, és előbb utóbb rés lesz a fa és a hab között. A víz be fog jutni, de nehezebben fog kiszáradni, mint ha a hab ott sem lenne.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása