Megyeri Szabolcs kertész blogja

Három szuper decemberi dísznövény a lakásba

Szólj hozzá!

A téllel - minden szépsége mellett - az a gond, hogy hideg van és sötét, a kert kiürül, kopárrá válik, eltűnnek színek javarészt, így logikus, hogy ezekben a hetekben-hónapokban a hangsúly a szobanövényekre helyeződik át. Benti zöldjeink ugyanakkor ebben az időszakban általában szintén nem kiemelkedően díszesek, a virágzás jórészt nem ilyenkor időszerű, ráadásul egy csomó kedvencünk téli pihenőjét tölti a folyosón, pincében. Keresni kell tehát olyan növényeket, melyek ebben a decemberi zimankóban is csodásan díszítenek, élénk színeikkel feldobják a lakást, ráadásul valamennyire passzolnak az ünnepi hangulathoz így december tájékán. Ilyen növényekből mutatok most hármat!

Guzmán bromélia

A guzmán bromélia (Guzmania lingulata, vagy guzmánia) kiváló ünnep környéki növénydekoráció, narancsos, pirosas színeivel remekül illeszkedik a karácsonyi hangulathoz, és az ilyenkor szokásos hasonló színű dekorációkhoz, egyedi megjelenésével pedig formabontó dísze lesz a lakásnak.

Ez a Nyugat-India, valamint Közép-, és Dél-Amerika őserdeiben honos növény kompakt méreteivel ideális szobanövény, akár garzonlakásokba is ajánlható. A mikulásvirághoz hasonlóan nem virágaival, hanem elszíneződő felleveleivel hódít, ezeket a színes felleveleket pedig épp az év utolsó hónapjában hozza, valamint szintén télen bontott virágzatát hat-nyolc hétig is megtartja, így dekorációs értéke kimagasló decemberben. A guzmán bromélia ugyanakkor sajnos kissé kényes szobanövény, tartása, gondozása odafigyelést igényel. A szűrt fényt kedveli, ezért télen nyugodtan helyezzük nagy ablak közelébe. Az öntözés ennél a broméliánál összetett feladat, elsősorban azért, mert a guzmán bromélia nagyon kényes a víz minőségére. Lágy, mészmentes vizet kíván, ilyet egy-két napig állni hagyott csapvízzel biztosíthatunk neki. Alulról öntözzük, a felesleges vizet pedig fél óra elteltével öntsük ki az alátétből, a következő öntözést pedig csak akkor ejtsük meg, ha földje már kiszáradt. A párásítás is fontos hetente egy-két alkalommal permetezzük vízzel a növényt, de akár világos fürdőszobába is helyezhetjük. A párahiányt a levelek végének száradása jelzi, tekintsük ezt intő jelnek! Fontos hogy a guzmánia tőlevélrózsáját ne hagyjuk kiszáradni, innen veszi fel a legtöbb nedvességet, vagyis löttyintsünk ide is mindig vizet. A guzmán bromélia azon kevés növények táborát gyarapítja, melyeket nyugodtan elhelyezhetünk télen a fűtött szobában, akár a fűtőtest közelében is, ugyanis melegkedvelő, hőmérsékleti optimuma 21 Celsius, a virágzás feltétele pedig a legalább 24 C. fok. 

Tudta-e? A guzmánia eredeti élőhelyén fákon él, mégsem parazita, és nem is szimbióta növény, hanem úgynevezett epifita, ami azt jelenti, hogy csupán lakásként használja a fát, nem okoz neki kárt, de hasznos sem hajt szállásadójának.

Sajnos a guzmánia mindössze három évig él, ezalatt pedig csupán egyszer virágzik (de mint az már kiderült, a színes fellevelek legalább annyira dekoratívak, mint a virágzat). Ha folytatni szeretnénk a broméliatartást, akkor sarjakkal szaporíthatjuk növényünket. Ilyenkor az elvirágzást követően, a tőnél megjelenő kis sarjakat figyeljük, melyek ha már fél arasznyiak, vágjuk le őket késsel, és ültessük külön cserépbe. A sarjakat savanyú virágföldbe telepítsük, és biztosítsunk nekik 20-25 celsius fokos hömérsékletet. A guzmán broméliát a legtöbbször a virágzásakor kínálják, mivel ekkor a legszebb, és tegyük hozzá, ilyenkor a legkönnyebben eladható. Sajnos a növény ezt követően nemsokára elpusztul, így a virágzást követően már csak a sarjakkal törődjünk, feltéve ha szeretnénk új, saját nevelésű példányt.

Amarillisz

Az amarillisz (ami egyébként csak a köznyelvben maradt amarillisz egy tévedés folytán, a botanikában Hippeastrum) Dél-, és Közép-Amerikából származik, ahol jó meleg van, ennek megfelelően nem is bírja a hideget, fagyokat, ezért sokkal inkább szobanövényként tartjuk számon, holott a májusi fagyok elmúltával kiültethető, és egészen szeptemberig a kertben maradhat. Az amarillisz egyre divatosabb vágott virágként is, esküvőkre, jeles alkalmakra pompás csokrok készíthetőek a felhasználásával, de természetesen élő szobanövényként sokkal több hasznát vesszük. A felszedett amarillisz virághagymákat az ősz elejétől két-három hónapig pihentetni kell, majd indulhat a hajtatás, aminek eredményeképpen az év végére, újév elejére már csodás virágzó növényeink lehetnek. Természetesen a házi hajtatás kihagyható, december már meg lehet vásárolni a teljes pompájában díszlő cserepes változatokat is, melyek különleges megjelenésükkel biztosan feldobják az ünnepi lakásbelsőt. A "készen " vett amarillisz tartása nem bonyolult, ne állítsuk túl meleg helyre, és ritkábban öntözzük. 

Tipp: az amarillisz virágzási ideje viszonylag rövid, káprázatos virágait csak bő két hétig tartja meg, ami némi praktikával kicsit meghosszabítható. A legjobb hatást akkor érhetjük el vele, ha két-három hetes időközökkel újabb és újabb példányt kezdünk el hajtatni, így hosszú, folyamatos virágzást érhetünk el, akár egészen tavaszig!

Az amarillisz hajtatási útmutatójáért IDE kattintsanak!

Mikulásvirág

Bár december környékén kis túlzással a csapból is a mikulásvirág folyik, ebből a felsorolásból sem maradhat ki, hiszen kimondottan karácsonyi növény, nem csak nevében, de piros színével is kapcsolódik az ünnepi időszakhoz. A mikulásvirág érdekessége, hogy valójában nem a virágaival hódít (amik igazából aprók, fehérek, és alapvetően jellegtelenek), hanem felleveleivel, melyek idővel ugyan bezöldülnek, de a fentiek előbb pirosba öltöznek. A mikulásvirág, vagyis az Euphorbia pulcherrima az amerikai kontinenseken őshonos évelő növény, és eredeti élőhelyén akár két-három méter magasra is megnő. 

Mikulásvirág az eredeti élőhelyén!

A mikulásvirág kifejezetten kényeskedő szobanövény, a leggyakrabban előforduló gond a levelek idő előtti lehullása, ez pedig a hőmérséklettel függ össze. A mikulásvirág 10-15 Celsius között érzi magát a legjobban, ami viszont rendszerint alacsonyabb a szobai hőmérsékletnél, a különbséget a növény hűvös helyre állításával lehet korrigálni, egy fűtőtesttől távol eső ablakpárkány például jó lehet. A mikulásvirág kifejezetten  szereti a fényt, ugyanakkor a tűző naptól óvni kell, de ez télen rendszerint nem probléma. Az öntözés kérdése nagyon fontos,  a mikulásvirág sok vizet kíván, de lényeges, hogy az öntözés intenzitása összefügg a hőmérséklettel, tehát ha sikerül növényünknek ideális, alacsonyabb hőmérsékletű területet találni, akkor az öntözések legyenek ritkábban, és fordítva.  Abban az esetben, ha a vízutánpótlást csak ritkábban tudjuk megoldani, azt is megtehetjük, hogy a növény földjének kiszáradásakor az egész cserepet pár másodperce egy lavór vízbe mártjuk, ezt azonban hetente legfeljebb egyszer ismételjük meg. Jellemző problémaforrás, hogy a tőzegbe ültetett mikulásvirág a tápanyag kimerülésekor utánpótlás nélkül marad, és hamarosan hanyatlásnak indul, leveleit ledobja, kis idő elteltével pedig a gondos locsolás ellenére is elpusztul. Ezért ha tőzegbe ültetett mikulásvirágot vettünk, mihamarabb ültessük át általános termő-, vagy virágföldbe. Fontos információ, hogy a mikulásvirág minden része enyhén mérgező, illetve kiválasztott tejnedvei bőrirritáló hatásúak, így ne engedjük, hogy gyerekek fogdossák, simogassák a növényt, gondozása, érintése után pedig mindig alaposan mossunk kezet.

Nem ér véget!

Az ünnepek végeztével a legtöbb mikulásvirág a karácsonyfa útját követi, vagyis a kukában landol. Ennek azonban nem kell feltétlen így történnie, ugyanis a mikulásvirág évelő növény. Amennyiben meg szeretnénk tartani ünnepi díszünket, az elvirágzást követően erősen ritkítsuk az öntözéseket, egészen addig, míg a növény minden levelétől megszabadul, majd ezután nagyjából 15 centis csonkra vágjuk vissza, és májusig rakjuk el egy csendes, sötétebb sarokba, vagy a pincébe. Kéthetente kicsit öntözzük meg, és ha pihenőhelye túl száraz levegőjű, akkor párásítással segítsünk neki.  Május folyamán ültessük át friss, tőzeggel kevert virágföldbe, és az öntözéseket is tegyük gyakoribbá, így a következő karácsonyra saját nevelésű mikulásvirágunk lehet!

 

Képek: inneninneninnen, inneninnen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr748159016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása