Megyeri Szabolcs kertész blogja

A gesztenye kétszer

2 komment

A gesztenye az ősz végi, tél eleji hetek slágernövénye, több szempontból is. A decemberi ünnepi hangulat nehezen képzelhető el az utcán terjengő sült gesztenye illata nélkül, aminek persze nem csak az illata, hanem az íze is remek, a nem ehető gesztenye termése pedig kreatív játékok kelléke lehet. A gesztenye természetesen nem csupán termésből áll, maga a fa is impozáns, mutatós látvány, díszfaként is tökéletesen helytáll. Ha már ilyen ódákat lehet zengeni a gesztenyéről, ismerkedjünk is meg vele, jobban mondva velük ,közelebbről.

gesztenye-kep.jpg

Szelídgesztenye 

Ki kicsoda?

Azt nem kell hosszasan kifejteni, hogy gesztenyéből alapvetően kettőt ismerünk, az ehetőt és a nem ehetőt, köznyelviesebben a szelíd-, és a vadgesztenyét botanikailag pedig az ehető termésű fajt (melynek több latin neve is akad,  úgymint Castanea sativa,  Castanea vesca, Castanea vulgaris, vagy Fagus castanea), és a nem ehető termésű Aesculus hippocastanum-ot.

 

A szelídgesztenyeként ismert Castanea sativa egy lassan növő fa, az első termésbetakarításig akár egy évtizedig is várni kell az ültetést követően. Életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, de Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatóak. Az értékes és finom termés a vadgesztenyééhez hasonló kupacsban (burokban) bújik meg, azonban annál sűrűbb tüskéjű, és világoszöld színű. Ebben található a barnás színű makk, általában egy-három darab, a nemesített, értékes fajtáknál csupán egy. A termés szeptember és november között érik, amit a kupacs felrepedése jelez. A makk, vagyis maga a gesztenye nem éppen fogyókúrás étel, kalóriadús, sok szénhidrátot és keményítőt tartalmaz, utóbbit példázza, hogy ha nyersen fogyasztjuk, a burgonyáéhoz hasonló lisztes ízt érezhetünk. A szelídgesztenye gazdag zsír-, és fehérjeforrás, és ugyan vitaminokat is tartalmaz, de ez az oldala nem kiemelkedő. Magas tápértéke miatt régebben az éhínségek idején sokak téli túlélését segítette, egy fa termése egy személy több havi élelmiszeradagját biztosította. Ma inkább drága csemege, és a tél, a csípős, hideg idő elmaradhatatlan atmoszférateremtője.

Az alábbi videóban a szelídgesztenye ültetésének lehetőségeiről, módjáról szólok, kattintson a lejátszásra!

62100.jpg

Fent: Castanea sativa, vagyis szelídgesztenye, lent: Aesculus hippocastanum, vagyis vadgesztenye

Aesculus hippocastanum.jpg

A vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum), esetleg népies, kissé dehonesztáló nevén lógesztenye csodás ízeket és illatokat ugyan nem kínál, ugyanakkor nem csupán szépsége miatt hasznos, levelei, virágai, és magjai a népi gyógyászatban bőrbetegségek ellenszereként, illetve ülőfürdőként aranyeres bántalmak enyhítőjeként ismeretesek. A terebélyes koronájú, fűrészes levelű fa (vagy bokor) termése szintén az ősz végén érik, nagyobb fa alatt ezért óvatosan tartózkodjunk, ha nem akarunk fejünkön koppanó gesztenyét. A vadgesztenye termése természetesen nem ehető, viszont kiválóan alkalmas játékra. A fényes, kétszínű, szabálytalan alakú makkokból fogpiszkáló, gyufaszál, vagy hurkapálcika, egy hegyes kés vagy ár, meg persze egy adag kreativitás segítségével bájos figurák készülhetnek. Arról se feledkezzünk meg, hogy egy kiadós gesztenyegyűjtó túra egyben egy jó kis kirándulást is jelent, így a gesztenyézés több oldalról nézve is igencsak hasznos elfoglaltság.  

A vad-, és szelídgesztenyéről van egy videóm is, amiben egymás mellett csodálhatóak meg ezek csinos fák, kattintsanak gyorsan!

Vadgesztenye ültetés

 

A balkáni eredetű vadgesztenye török közvetítéssel terjedt el Európában. A nagy termetű fa akár 30-35 méter magasra is megnőhet, parkok fasorok, nagyobb kertek közkedvelt dísznövénye. Fehér virágai tavasszal nyílnak, 30 centiméteres bugavirágzatban. Ősszel lombozata megsárgul, majd barna színű lesz. Tágtűrésű fa, idősebb korban jól bírja a szárazságot és a városi levegőt is. Közepes vízigényű, fiatalabb korban azonban rendszeres öntözést igényel. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük! 

 

DSCN5962k.JPGGesztenyebábok

A gesztenyefa ültetése egészen november végéig, a tartós fagyok beálltáig aktuális, aki kedvet kapott ezekhez a csodás fákhoz, online kertészetemben is talál szelídgesztenyét és vadgesztenyét egyaránt.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr278046162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sarocker 2015.11.25. 13:43:04

Kedves Szabolcs!

Nekem már négy szelídgesztenye csemetém ment ki. A legtovább élő is csak a harmadik tavaszt élte meg, de a nyarat már nem. Szeretnék tanácsot kérni abban az ügyben, hogy mit kell tennem azért, hogy legyen szelídgesztenye fám? A talaj mifelénk agyagos-vályogos mezőségi talaj 40-60 cm-es termőréteggel, alatta közepesen kötött vályog és agyag keveréke. A talajvíz nagyon mélyen, 18-20 méteren van. Ültetéskor mindig szoktam savanyú vrágföldet keverni a kb. egy köbméteres előkészített gödörbe, amibe ültetem, mert a kertészetek (több helyen is szoktam vásárolni) mind javasolták, mondván a gesztenye a savanyú talajt kedveli.

Mit rontok el? Miért él nálam csak 1-2 évet egy ilyen csemete?

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása