Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kedvenc zöldségek felsorolásakor valószínűleg keveseknél lesz dobogós a kukorica, annak ellenére, hogy tulajdonképpen a legfontosabb kultúrnövényünk, ezerféle élelmiszer alapanyaga, a balatoni nyaralások hangulatteremtője, hogy a mozis pattogatott kukoricáról ne is beszéljünk, tehát túlzás nélkül mondhatni, hogy a mindennapjaink szerves része. A kukorica azonban növényként is dekoratív, a kertbe is telepíthető, mind díszítési, mind fogyasztási céllal, ráadásul a vetés ideje május hónap. 

Talajelőkészítés, tápanyag utánpótlás, és vetés

A kukoricát április végétől, főleg május folyamán vethetjük, onnantól kezdve, hogy a talaj hőmérséklete tartósan 10 Celsius felett  van, ezzel már nem lehet gond mostanában. A csemegekukorica igényei a talajt tekintve elég behatároltak, legnkább a humuszos, mélyrétegű, közepesen kötött típust szereti, a homokos talaj is megfelelő, a lényeg, hogy a közeg jó lég-, és vízáteresztőképességű legyen. Előkészületként a szokásos átmozgató ásás mellett trágyázásra (starter műtrágyára), komposzt kihelyezésére is szükség lesz, ugyanis a kukorica nagy tápanyagigényű növény, ami elsősorban magas nitrogénigényt jelent. Érett szarvasmarhatrágya, vagy komposzt is szóba jöhet, bár ezek jobb, ha ősszel kerültek kihelyezésre.

Érdekesség: állítólag régi indián praktika, hogy az elvetett kukoricamagok mellé halfejet, haldarálékot kell a talajba keverni, így a magas nitrogénellátottság biztosított lesz!

Tipp: Az ültetési hely kijelölésénel vegyük figyelembe azt is, hogy a magasra növő kukorica erőteljesen árnyékolni fog, így, ne telepítsük alacsony zöldségek, napfényigényes kistermetű dísznövények közvetlen közelébe. 

Mikor a talajt előkészítettük, és a hőmérséklet is kedvező, jöhet az ültetés. A magokat félujjnyi (3-5 cm) mélyre ültessük, a sortávolság legyen 70 centiméter, és ugyan szokták ajánlani a csokorba ültetést kiskertben, én ezt nem javaslom, ha hosszú sorok kialakítására nincs lehetőség, inkább négyzetesen ültessük a növényeket, hogy legyen terük. A csírázási időszak bő egy hét, ezután fognak a szárak növekedésnek indulni. A korai gyomosodást kerüljük el, ez befolyásolja leginkább a termés mennyiségét a vízellátás és a tápanyagutánpótlás mellett! Nedvességet folyamatosan biztosítsunk a növényeknek. Az öntözéssel kapcsolatban fontos azonban, hogy a címerhányás (a címerek kibomlásának) idején igényli a legtöbb vizet  Ezt követően se lankadjon az öntözési kedvünk, a termés minőségét nagyban befolyásolja a vízmennyiség, a csövek "hízásakor" négyzetméterenként egy-egy alkalommal 30-40 liter vizet juttassunk a növényeknek.

Abszolút rekorder

 

A kukorica valóban túlzás nélkül az emberiség legfontosabb kultúrnövénye, amit jól bizonyít, hogy a Föld összes szántóterületének 16%-án, mintegy 160 millió hektárnyi területen kukorica növekszik, hazánkban ez az arány még magasabb, körülbelül 27%, és 1.2 millió hektár. A kukorica felhasználási területe roppant széles, kiváló állati takarmány, az egyik legfontosabb emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-alapanyag, és ipari felhasználása is jelentős, többek közt a bioetanol gyártásban.

 

Jól áll a kertnek 

Gondozás, betegségek

Ajánlott rendszeres időközönként a talaj felső rétegét átmozgatni, és a megjelenő gyomokat kiirtani. Régi praktika a kukorica alá tököt vetni, a szúrós levelű tök több kártevőt távol tart, cserébe megnehezíti a sorok közti mozgást. A kukorica jellemző betegségei a fuzáriumos fonnyadás, vagy a csíkoskukorica mozaikvírus, de előfordulhat a golyvás üszög megjelenése, főképpen sérüléseket követően. A golyvás üszög egy gomba, feketés-szürkés színéről ismerni fel, és mihamarabb el kell távolítani, mielőtt "kipukkadásával" szétszórná spóráit. A kártevők közül várható a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke, az amerikai kukoricabogár, vagy a levéltetű megjelenése.. A betegségek, illetve kialakulásuk esélye többnyire megelőzhetők ellenálló fajták telepítésével. Amennyiben fontosnak tartjuk a termésmennyiség szabályozását, fattyazhatjuk a szárakat. A fattyak talajközeli oldalhajtások, melyeket szokás levágni, ám a mai fajták többsége fattyasodásra nem annyira hajlamos, és a meghagyott fattyak általában nem okoznak terméskiesést.

Nem kell feltétlen a magas hozamra hajtani, pár szár remekül feldobja a kertet, rusztikus, vidékies hangulatot kölcsönözve. A képen éppen babbal összeültetve látható a kukorica.

Betakarítás

A betakarítás ideje függ attól is, hogy milyen vetőmagot vásároltunk, de jellemzően 80-100 nap múlva időszerű a csövek leszedése. Némelyik hibridet akár másodvetésben is termeszthetjük, korán lekerülő kultúrák, például borsó után. Ha eltérő érési idejű fajtákat ültetünk vegyesen, akkor a szedés folyamatos lehet, és a betakarítást sem egy alkalommal kell majd megoldani. Az érést a cső felső harmadában is teltté váló, élénksárga szemek jelzik, a szüretet ne halogassuk sokáig, mert az idősödő csövek élvezeti értéke csökken. Csemegekukorica vetőmagból tényleg számtalan fajta kapható, így vásárlás előtt minden esetben alaposan tanulmányozzuk át a csomagoláson olvasható tudnivalókat, és ezek szerint járjunk el. Házi kertekbe a későn érő, vagy a dísz fajták ajánlottak, az előbbieket még zsengén célszerű szedni, teljes érésben, a dísz fajtákat teljes érésben, már leszáradt terméssel.

Hova és miért?

 

A kerti kukoricavetemény nem fogja hosszútávon ellátni a családot élelmiszerrel, kiskertekbe elsősorban kuriózumként, díszként szokás vetni a kukoricát, ami hangulatos látványelem, de például unortodox sövényként is jó szolgálatot tehet a kerítés mellett egy hosszanti sávban telepítve, de persze az egy-két kosárnyi termény is jól fog jönni egy nyárvégi főttkukorica partin!

 

A kukorica nagy helyigénye, és méretes gyökérzete miatt balkonra nem ajánlható, ha valakinek csak ilyen terület áll rendelkezésére, a vesződség helyett inkább a strandon fogyassza az átfőtt, sózott végeredményt.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.