A napokban egy vaddisznó pár lett Budapest legújabb sztárja, a menekülésben igen tehetséges állatok hirtelen a főváros jelképévé váltak, legalábbis a vadak látogatását humorosan kezelőknél. A jelenség nem újdonság, tulajdonképpen minden évben megtörténik ilyen télen, és persze nem csak vaddisznók vendégeskednek olykor városi környezetben, hanem egyéb, nem domesztikált állatok is látogatást tesznek a városban, azon belül gyakran a kiskertekben. A vaddisznók sikerén felbuzdulva összeállítottam egy hevenyészett városi vadállat katalógust, lássuk hát, kik a leggyakoribb betörők!

Fotó: index

Kezdjük természetesen az ötletadó vaddisznóval. A vaddisznót kevesen sorolják a lakott területen felbukkanó vadak közé, azonban akár városok belső részein is előfordul néha, természetesen elsősorban élelem után kutatva. A vaddisznó igazi mindenevő, a gyümölcstől a rágcsálókon keresztül a döghúsig mindent elfogyaszt. A kertben a túrásával okozhat kellemetlenséget, ugyanis rovarlárvák, vagy gumók után kutatva orrával ás, de ez viszonylag ritka, ráadásul olyan nagy károkozással nem is jár. Érdekesség, hogy a vaddisznó nem éjszakai állat, éjjeli tevékenységének az ember az oka, ilyenkor ugyanis viszonylagos nyugalomban tud közlekedni és kutatni. A vaddisznó alapvetően nem veszélyes az emberre, de a kicsinyeit féltő, sarokba szorított, vagy sérült állat támadhat, ami a kifejlett egyedek 140-180 kg-os súlyát tekintve nem tréfadolog. A vaddisznó látása rossz, így találkozáskor hangkeltéssel (kiabálással) próbáljuk elriasztani, és persze ne közeledjünk hozzá, hanem magunk is húzódjunk védett helyre. 

Teendők: a vaddisznót kiabálással űzzük el, a kertlátogatástól pedig úgy vehetjük el a kedvét, ha hajjal tömött harisnyákat aggatunk a kerítésre, ki nem állhatják ugyanis az emberi haj szagát!

Róka

A rókák tökéletesen képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, így ha életterük csökken, vagy az éhség hajtja őket, nem haboznak lakott területen portyázni. A rókák bárhol képesek komolyabb károkat okozni, természetvédelmi és vadgazdálkodási területeken a védett fajokat sem vetik meg, a kertekben pedig a baromfiólakat látogathatják (főleg a kölykes anyaállatok), és madártojás, rovarok, vagy gyümölcs után kutakodnak, de ha nincs más, a kukákat is átnézik. Haszonállat nélküli kertekben a róka ugyan konkrét károkozásra nem képes, azonban a legnagyobb probléma ezzel az állattal kapcsolatban közegészségügyi jellegű. Az elmúlt másfél évtizedben megnövekedett számú rókapopuláció körében előfordulhat a veszettség, a fertőzött róka pedig simulékonynak és barátságosnak mutatkozhat, ezért az embert egészen közel engedheti magához. A veszettséget jól jelzi, ha az állat láthatóan cél nélkül lődörög, nekimegy tárgyaknak, és nyáladzik. Sose közelítsünk tehát gyanúsan viselkedő róka felé! Megjegyzendő, hogy a rutinos városjáró rókák veszettség nélkül is barátságosak lehetnek, nem ritka eset, hogy a róka a nyitva hagyott ajtón keresztül akár a lakásba is bemerészkedik.

Teendő: a róka félénk, pár kiáltással, vagy egy felé dobott tárggyal biztosan elriasztható, ahol pedig nagyobb testű kutya van a kertben, ott nincs mitől tartani rókaügyben. 

Nyest

A nyest tulajdonképpen egy igen magas cukiságfaktorú jószág, a kistestű, vadászgörényre hasonlító állat nem félelmetes, sőt, kedves jelenség, azonban izgága és kíváncsi fajta, így előfordulhat, hogy terhünkre lesz. A nyest előszeretettel portyázik lakott területeken, sőt, gyakran be is költözik a városba, elsősorban a magaslati helyeket, háztetőket, padlásokat használva búvóhelynek. A nyestekkel a fő probléma, hogy nagyon hangosak, rengeteget játszanak, kergetőznek, izegenek-mozognak a padláson, vagy a garázsban, fészerben. A kertben nem tesznek kárt, ugyanakkor gyakran másznak be az autók motorterébe, és ott a műanyag borítású vezetékeket rágcsálják meg, ami rettentően idegesítő lesz reggel, mikor az autó nem indul. Az autók mellett olykor az épületekben is tesznek kárt, néha ugyanis a tetők szigetelését károsíthatják, mikor járatokat fúrnak bele, vagy oda készítik fészkeiket. A nyest nagyon óvatos és gyors állat, szemtől-szemben ritkán találkozni vele, inkább csak az ürülékük és az általuk csapott zaj jelzi őket.

Teendők: a nyesttel ritkán találkozunk, mert félénk és gyors állat, inkább csak hallani fogjuk őket. A legjobb nyestűző a kutya alól kivett fekvőrongy, melyet a nyestek vélt tartózkodási helyére kirakva a frászt hozhatjuk a kis rágcsálókra.

Sün

A sün már kis túlzással háziállat, rengeteg kertben megtalálhatóak ezek a bájos megjelenésű kisemlősök. Ennek oka, hogy a kert a süniknek bőséges terített asztal, mert a fő táplálékaik (csiga, földigiliszta, rovarok, kisebb gyíkok, madártojás) megtalálhatóak itt, emellett rejtekhelyet is találnak, például a komposzt alatt, elhanyagoltabb kertrészekben, sűrű cserjesorokban, vagy éppen a garázs, fészer félreeső zugaiban. A sün nappal nem aktív, így ritkán találkozni vele, éjszaka bújik elő, de mivel szinte hangtalan, ekkor sem zavarja a háziakat.A sünök ősszel a tartós hidegek beálltakor védett helyre vonulnak és megkezdik téli pihenőjüket, testhőmérsékletük lecsökken, és tavaszig álomba merülnek. A sünit etethetjük is, a fűszerezetlen főtt hús, a főtt tojás, vagy az aszpikos macskaeledel alkalmasak a célra. Inni vizet kínáljunk, tejet ne, ugyanis minden sün laktózérzékeny, tehát a tej nem tesz jót nekik (bár szívesen megisszák). Télen, mikor az idő váratlanul enyhül,  előfordulhat, hogy a sünök felébrednek, ilyenkor kábán kóvályognak, akár nappal is. Ha ezt látjuk, helyezzünk ki nekik ételt, ilyenkor ugyanis maguktól alig találnak valamit, és a legyengült sünire a visszatérő hidegek végzetesek lehetnek. 

Teendő: a sünnel nincs különösebb teendő, kárt nem okoz, ám mégsem veszélytelen, egyfelől tűhegyes kis fogaival haraphat, másrészt bolháival, élősködőivel vírusvektorként működhet, ezért ne engedjük a gyerekeknek, hogy megközelítsék, megsimogassák. 

Macskabagoly

Hogy a madarak közül is képviseltesse magát valaki, következzen utolsónak a macskabagoly, mely szintén megjelenhet városi környezetben, elsősorban akkor, ha bőséges táplálékot - kistestű rágcsálót, egeret, cickányt, valamint madárfiókát - talál a közelben. A macskabagoly éjjel aktív, ügyesen vadászik, eredményes portyázásait pedig a fák alá szórt gusztustalan szőrcsomók, csontdarabok és egyéb maradványok jelzik. A macskabaglyot nem véletlenül hívják vidéken csikorgó bagolynak is, hangosan lármázik a kertben, van, hogy aludni sem lehet tőle. Mindemellett azért is kártékony olykor, mert nem válogat a betevőben, és védett madárfajokat is elejt, ezért madárvédelmi telepek közelében nem szívesen látott vendég. Az emberre ezeken kívül ártalmatlan.

Teendő: rikácsoló macskabaglyok kerti beköltözésekor drótozzunk az általuk kiszemelt fára nagy, fényes gombszemű plüssállatot, az átható (mű)tekintet elűzi a baglyokat!

+1: A karvaly

A rengeteg megszokott és közkedvelt kistestű énekesmadár mellett néha különleges szárnyas látogatókat is lencsevégre lehet kapni, így történt ez egy ismerősömmel is, aki IX. kerületi lakásának ablakából fotózta le ezt a karvalyt:

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.