Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az idei nyár igencsak hektikus az időjárást tekintve, hol kánikula van, hol pedig  őszies az időjárás, most éppen forró napokon vagyunk túl, így épp aktuális a légkondícionálás és a növények kapcsolatáról szólni pár szót. Maga a légkondi örök vita forrása, van, aki a jeges fuvallatokat szereti, míg más csak pár fokkal a kinti hőmérséklet alá lövi be a készüléket. Bonyodalmat mindez akkor okoz, ha a szabályozott hőmérsékletű helyiségben többen tartózkodnak huzamosabb ideig, nem nehéz kitalálni, hogy ez elsősorban a munkahelyi irodákra jellemző. A túlzásba vitt nyári léghűtés az embernek sem feltétlen tesz jót, és a növények is megsínylik olykor az erős hűtést. Ezért ha a légkonícionálókról és növényekről együtt értekezünk, rögtön kétféle dologról beszélünk, egyrészt a légkondi növényekre gyakorolt hatásáról, másrészt azokról a növényekről, melyek segíthetik a légkondícionált szobák levegőjének feljavítását.

Míg otthon - már ahol van - óvatosan bánunk az energiazabáló géppel, addig a munkahelyeken - úgysem mi fizetjük felkiáltással - sokan hajlamosak extrém alacsony hőmérsékletet, olykor akár 16-18 fokot beállítani. A kinti forrósághoz mérve ez rövidtávon idilli állapotnak tűnhet, de a túlzásba vitt hűtés negatív hatásokat fejthet ki emberre és növényre egyaránt. Szervezetünk nehezen tolerálja a nagy - adott esetben 20 Celsius - hőmérsékletkülönbséget, aminek megfázás, torokfájás lehet az eredménye. Ha valaki pedig épp a beömlőnyílás alatt ül, akkor akár ízületi bántalmakat, gyulladásos betegségeket is összeszedhet. Mivel az irodai növénytartás szerencsére kimondottan elterjedt, az is előfordulhat, hogy az érzékenyebb fajták szintén megfáznak, míg más esetekben a természetellenes hidegben növekedésük leállhat, vegetálni fognak csak. Nem csupán a hideg okozhat kedvezőtlen élettani hatásokat, a légkondícionáló működésének legkellemetlenebb következménye a páratartalom lecsökkenése, ami általában 30% alatti értéket jelent. Ilyen környezetben kiszáradnak a nyálkahártyák, aminek szem-, orr-, és torokviszketés lesz a következménye, és bőrünk is intenzívebb hidratálásra szorul. A száraz levegő a port és egyéb irodai káros anyagokat (a műanyag padló és a padlószőnyeg ragasztójának szemcséit, a festékanyagokat, a fénymásolók és nyomtatók által a levegőbe juttatott vegyületeket, de a baktériumokat, gombákat is) jobban lebegteti, mint a páradús levegő. Igaz, hogy a légkondícionáló berendezés alapesetben kiszűri ezeket az összetevőket, de a nem megfelelően karbantartott készülékek ronthatnak a helyzeten. Ezért klimatizált irodákban a káros anyagok okozta irritáció gyakrabban jelentkezik, így roppant hasznos, ha a természet segítségét vesszük igénybe a légminőség javítására.

Nagyon zöld iroda. Nem csak stresszoldó, hanem a levegőre is jótékony hatással van!

Emberi szempontból nézve vannak olyan hasznos irodai növények, melyek a levegő páratartalmának növelésében jeleskednek, így hozva létre egészségesebb közeget. A különböző páfrányfélék, a fikusz, a vitorlavirág, a filodendron, a borostyán és a kenciapálma segíthetnek a párásításban. Az irodába, vagy szobába elhelyezve ezek a zöldek érezhetően javítani fogják a levegő minőségét, ami nagy segítség a munkavégzésben, hiszen hiába a kellemes(nek ható) hűvös, ha a száraz levegő által keltett diszkomfort érzés hátráltatja a napi tevékenységet. A felvetést megfordítva a párakedvelő irodai növények viszont szenvedni fognak a kondícionált levegőjű szobákban, tehát ahol a készülék napi több órát működik, ott érdemes felmérni a benti növényzet igényeit, akár internetes segítséget igénybe véve, az adott fajták páraigényére rákeresve. Ha szükséges, akkor permetezéssel, vagy párásító alátét tálcával segítsünk a növényeknek. Utóbbi eszköz csupán egy magasabb peremű tálca, melybe kőzúzalékot, apró kavicsokból álló réteget helyezünk, vizet öntünk rá, majd erre állítjuk a növény cserepét. Így a gyökerek nem fognak vízben állni, de a párolgó nedvesség jótékonyan hat rájuk.

Kenciapálma: párásít

Növények egy másik csoportja a klímaberendezés működtetésével megnövelt - de az irodai környezetben egyébként is jelenlévő - beltéri szennyeződéseket köti meg jó hatásfokkal. A dracéna (vagy sárkányfa, részletesen róla itt) a legsokoldalúbb zöld kedvenc ebből a szempontból, ugyanis kísérletek igazolják, hogy megköti a formaldehidet, benzolt és ammóniát, ráadásul dekoratív szobadísz, így beszerzése légkondimentes irodákba is erősen ajánlott. A dracéna mindemellett igazi túlélő, kevés törődéssel is beéri, ezért férfias irodákba is erősen ajánlott. Filmek gyakori toposza az állandóan körmöt lakkozó titkárnő, ami nem tudom mennyire valóságos, ám ahol sok hölgy dolgozik, nyilván körömlakkozás is előfordul, a lakkból felszabaduló májkárosító toloult (ami festékek, lakkok oldószere is) pedig a fikuszok semlegesíthetik. A már említett formaldehid ragasztókban található meg, de például egyes szalvéták, törlőkendők is tartalmazhatják. A formaldehid szobahőmérsékleten gáznemű, színtelen anyag, eltüntetésében pedig segítségünkre lehetnek a vitorlavirágok, aráliák és pálmák. Az irodai környezetben szintén gyakran előforduló ammóniát leghatásosabban a flamingók ártalmatlanítják.

A sárkányfa igénytelen, dekoratív, és hasznos is

Vitorlavirág

Ha minden növényi óvintézkedést megtettünk, akkor se feledjük, hogy a túlhűtött helyiségek komfortérzete csalóka. Fontos a berendezések tisztíttatása mellett azok fertőtlenítése is, és amennyiben közvetlen a légáramban ülünk, inkább helyezzük át magunkat és zöld szobadíszeinket is kevésbé huzatos területre, valamint próbáljunk megegyezésre jutni az eltérő hőmérsékletet preferáló kollégákkal. A fent említett, vagy bármely más növények beszerzése pedig természetesen nem csupán a légminőség javítása miatt ajánlott, mert a növényekkel benépestett munkahelyi környezet a közérzetünkre, idegállapotunkra is jótékony hatással van! 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.