Megyeri Szabolcs kertész blogja

Hát persze, hogy az, már amennyiben egy zöldséget izgalmasnak lehet nevezni. A magyar konyhakultúrában a fejessaláta az ismertebb, bár a nyugati országok lakosaihoz képes abból is keveset fogyasztunk (a franciák évi 5-10 kilogramos átlagához képest mindenképp). Ez valamennyire érthető, mert a fejessaláta ízvilága kicsit szegényesebb, sokan pedig automatikusan a fogyókúrával kötik azt össze, és alapból viszolyognak tőle. A jégsaláta ellenben sokkal izgalmasabb (ha már ezt a szót használtam), kinézetre is vonzóbb, levelei vastagabbak, roppanósak, és íze is zamatosabb, karakteresebb, gyerekeknek is könnyebb beadagolni, mint a fejessalátát. Mindkét salátafélét mostanában lehet szabadföldbe vetni, úgyhogy bármelyik mellett tesszük le a voksunkat, a napokban telepítsük a konyhakertbe.

Friss, üde, izgalmas: ez a jégsaláta

Elsőként a jégsaláta kerül most sorra, ha már ezt a fajtát dícsértem jobban, de tulajdonképpen a fejessaláta tudnivalói alig térnek el, így nyugodtan be lehet helyettesíteni a leírásba azt is. A jégsalátát palántázhatjuk, és magról is vethetjük, most az utóbbi módszerről lesz szó, mert a palántázással most már kár vesződni, a magvetés ellenben épp március közepe-vége felé időszerű, sőt, egészen június elejéig szakaszosan szórhatjuk ki a magokat. A jégsaláta talajigénye átlagos, a középkötött vályog-, és öntéstalajok a kedvencei, de ahol más zöldség is megél a kertben, ott vele sem lesz probléma. Kijfejezetten fényigényes növény, napos, de legfeljebb félárnyékos helyet keressünk neki, fényhiányos részeken gyenge, vagy semmilyen termés várható. A nagy lomb miatt tápanyagdús talajt kíván, amennyiben a vetés helyén ősszel történt trágyázás, akkor rendben is vagyunk, ha nem, akkor némi szervestrágya kihelyezése indokolt, és a fejlődés középső szakaszában is fejtrágyázhatunk. Már itt fontos megjegyezni, hogy mindkét fajta esetében gyökérbetegségekkel szembesülhetünk, ezt kétféleképpen védhetjük ki. Egyfelől  minőségi vetőanyagot szerezzünk be, másrészt ne vessünk oda, ahol előző évben is saláta volt. Ha mindezek alapján megvan az ideális termőhely, egy szokásos talajlazító, átmozgató ásást és előzetes gyommentesítést végezzünk el, és ezzel a munka dandárja már készen is van.

Jégsaláta növőben

Március második felében szórhatjuk ki a magokat, amik aprók, ezért nem lesz könnyű dolgunk velük. Bő negyven centiméteres sortávolságra ültessünk, a kicsi magok miatt a tőtávolsággal most ne foglalkozzunk, majd a magoncok kibújása után egyeljük őket (szintén nagyjából negyven centiméteres távolságra). Vetés után öntözzük be a területet, de a későbbiekben - a híresztelésekkel ellentétben - nem lesz szükség gyakori öntözésre, főleg a fejessaláta esetében, a jégsaláta kicsit vízigényesebb, elsősorban a fejlődés első szakaszaiban. Az ápolási munkák gerince a gyommentesítés, a fejek kialakulásáig kapával is dolgozhatunk, de mikor a levelek már összeborultak, inkább kézzel gazoljunk, hogy ne sértsük a fejeket. Betegségei főleg a talaj mészhiányára, vagy túlzott sótartalmára vezethetőek vissza, valamint érzékeny a közegben fellehető vegyszermaradványokra, és szennyezett levegő is károsítja a leveleket (forgalmas út közelében lévő előkertbe ne is vessük például). Gombás fertőzések ellen jó prevenció, ha ritkábban, de nagyobb adagokban locsolunk, lehetőleg a kora reggeli órákban. A salátaperonoszpórával és a salátavésszel vegyszeresen vehetjük fel a harcot, a talajban élő kártevőket (lótetű, drótféreg) pedig előzetes talajfertőtlenítéssel iktathatjuk ki. A kártevők közül a meztelencsiga az egyik  fő veszélyforrás, ellene a sorok mellé, közé ültetett fokhagymával, körömvirággal védekezhetünk, az egyéb csigátlanító módszerektől pedig ITT lehet olvasni. 

A fejessaláta is fotogén, csak a reputációja alacsony

Nagyon fontos mindkét saláta esetében - mivel mindkettőnek vannak őszi és nyári fajtái - hogy ha rosszul választunk fajtát, elégtelen terméssel kell számolnunk, illetve a korai fajták nyáron könnyen magszárba mehetnek (de vannak magszárképződésre nem hajlamos típusok is), valamint a rosszul megválasztott vetőmag esetében betegségekre fogékonyabb növényeket tudunk csak nevelni. 

Fejessaláta növendékek

A jég-, és fejessaláta balkonon is nevelhetőek, természetesen nem túl nagy mennyiségben. Egy fényes balkonon szinte biztos a siker, de mint máskor, most is több öntözést ejtsünk meg, a balkonládák kisebb térfogatú, könnyebben kiszáradó közege miatt, cserébe betegségekkel, kártevőkkel nem kell számolnunk. A balkonládát úgy is megspórolhatjuk, ha egy zsák termőföldet elfektetünk, kereszt alakú nyílásokat vágunk rajta, és ide vetjük a magokat. A saláta felszedése után a föld újra felhasználható lesz.

A zsákos ültetés olcsó és praktikus balkonokra

Vetőmag ajánlat: fejessaláta és jégsaláta

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.