A háztáji gazdálkodás egyre divatosabb, ami mindenképpen örvendetes dolog, mert növénytermesztés nagyszerű időtöltés, az eredménye pedig egészséges élelmiszer. Az otthoni termesztést azonban sokan afféle hobbinak szánják, mondhatni félgőzzel, kísérleti jelleggel űzik, ellenben az az elképzelésük, hogy ezzel érezhető mennyiségű pénzt fognak spórolni például a piaci bevásárlásokon. Ez azonban csak akkor lesz így, ha nem csupán egy kis kerítés melletti sávon termelünk, hanem nagyobb területet állítunk át kertünkben a gazdálkodásra. Azt kell megértenünk, hogy kétféle út közül választhatunk, vagy hobbitermesztők leszünk, és a növénynevelés öröméért vágunk bele a kertészkedésbe, vagy nagyobb léptékben állunk neki a zöldségtermesztésnek, ám ekkor a munka és a ráfordított idő mennyisége is megnő, és adott esetben a gyepesített részből, vagy a dísznövények, virágok helyéből is le kell kanyarítani egy kisebb-nagyobb részt. Bármerre is indulunk el, az a lényeg, hogy legyünk tisztában a várható erőfeszítések és a leszüretelhető eredmény arányával, így nem csalódhatunk. A fenti dilemma eldöntésében, és a szakszerű házi zöldségtermesztésben szeretnék segíteni sorozatommal, melynek a mostani írás a nyitánya. Hétről-hétre több alkalommal fogok jelentkezni olyan bejegyzésekkel, melyek az otthoni haszonnövény nevelés fortélyait mutatják be, a gyakorlati oldalról közelítve. Természetesen sokaknak nem lesz újdonság, amit olvasnak majd, de kezdőknek biztosan hasznosak lesznek a tanácsok, és talán a gyakorlottabbak is találnak majd érdekes, új információkat, praktikákat. 

A kerti veteményes lehet a megszokottól eltérő, díszkert jellegű is, ám még idejekorán döntsük el, hogy hobbiból vágunk bele a termesztésbe, a növénynevelés puszta öröméért, vagy komolyabb mennyiséget szeretnénk nevelni, kifejezetten élelmezési célból

Talán többen azt gondolják most, hogy korai ebbe a témába belekezdeni, de tévednek, mert a palántanevelés szezonja februárban indul, ami ugye már alig két hét múlva ránk köszönt. Sokan nem szeretnek vesződni a magvetéssel, és a palánták nevelésével, hanem tavasszal egyszerűen megvásárolják az előnevelt növénykéket, és rögtön a kertbe ültetik ki azokat. Ez is járható út, de a magvetéssel egy kicsit olcsóbban jön ki a termesztés, ráadásul növényeinket "születésüktől" fogva magunkénak érezhetjük, és a kertészkedésbe is alaposabban belekóstolhatunk így. A bő bevezető után térjünk is rá első alanyunkra, ami az örök közönségkedvenc paradicsom.

A paradicsom minden kezdő és haladó kiskertgazda alapterménye. Indulhatunk a magvetéstől, vagy választhatjuk az előnevelt palántákat is

A magvetés legelső és legfontosabb lépése mindig a megfelelő minőségű vetőanyag, ezen nem érdemes spórolni, mert a régi, vagy gyenge alapanyag gyakran vezet kudarchoz. Vásárlásnál mindig figyelmesen tanulmányozzuk át a csomagolóanyagon feltüntetett információkat, nem mindegy, hogy milyen fajtát választunk, különbözőek lehetnek a tenyészidők, a termés mérete, formája, a növény ellenállóképessége. Sok növénybetegség egyértelműen a nem megfelelő vetőmagra vezethető vissza, a nem túl ritka palántadőlés például rendre a gyenge vetőmag, vagy a túl öreg föld eredménye. Ha idővel ilyen problémával kerülünk szembe a nevelés egy későbbi szakaszában, általában már nincs mit tenni, ezért is fontos a jó választás. Az induláshoz természetesen nem csak mag szükséges, hanem a paradicsom esetében például palántázó tálca, és természetesen föld is. Mindkettőt beszerezhetjük kertészetekben, gazdaboltokban, a föld laza szerkezetű, porhanyós, morzsolható legyen, a tálca pedig lehet profibb, fedeles, időtálló darab, de akár elfekvő tojástartókat, tojástálcákat, tejfölöspoharakat is bevethetünk erre a célra, ezek minden háztartásban fellelhetőek, így költeni sem kell rájuk. Ha mindez megvan, kezdődhet a magvetés.

Az ültetőtálca lehet bolti, többször használatos...

...vagy házi készítésű is. utóbbi esetben például a WC-papír gurigák is kiválóak, ezekből ráadásul könnyű lesz kitolni a palántákat földdel együtt

Az edények fakkjait töltsük fel földdel, nem kell erősen tömöríteni a közeget, de legalább öt centiméter mélység álljon a magok rendelkezésére. Nedvesítsük meg a földet, de nem kell, hogy ússzon az egész tálca, ha sok lett a víz, hagyjuk kicsit száradni a tálcát, vagy várjuk meg, míg a fölösleg távozik. Az előkészített helyre ezután kiszórhatjuk a magokat. Paradicsom esetében nem kell mélyre helyezni őket, általános szabály, hogy a mag átmérőjének nagyjából két-háromszorosa legyen az ültetési mélység, ezt próbáljuk belőni. A vetés végén vékony réteg földet morzsolhatunk a felszínre. A paradicsommagok melegigényesek, ezért a csírázáshoz 25-30 Celsius fokot kell biztosítani, természetesen nem szükséges ilyen hőfokra fűteni a lakást, elég a tálcát egy üveglappal, vagy folpack-kal lefedni (ha gyárilag nincs fedele), és meleg, fényes helyre tenni, egy ablakpárkány általában tökéletes, főleg, ha radiátor, fűtőtest is van a közelében, de például a konyhaablak is megfelelő. Amikor a magok kihajtottak, vagyis előbújnak a kis magoncok, akkor a hőmérsékletet csökkenthetjük (szobahőmérséklet körülire), és gondoskodjunk elegendő fényről.

Bármely termény esetében igaz, hogy ha a magokat nem szeparáltan vetjük el...

...akkor a fiatal hajtásokat a megfelelő időben óvatosan, a gyökerekre vigyázva szét kell szedni, és szét kell ültetni

A következő lépés akkor érkezik el, mikor a kis növénykék már két levelet növesztettek. Ekkor jön el az ideje a szétültetésnek. A tálcából óvatosan szedjük ki a magoncokat, ügyelve arra, hogy a gyökérzetük ne sérüljön. Készítsük elő a palánták edényeit, puha, porhanyós földdel töltsük meg azokat, és az ujjunkkal fúrjunk egy lyukat beléjük, amibe a magoncokat helyezzük aztán. Óvatosan nyomkodva tömörítsük a talajt a szár körül, és a növényeket helyezzük vissza az ablak közelébe, ám az első napokban jobb, ha erős, tűző napfény nem éri őket. Ha minden rendben megy, innentől csak időnként egy kis öntözés lesz a feladatunk, amit nem kell túlzásba vinni, de arra is ügyelni kell, hogy a palánták földje ne szárdjon ki túlságosan. Optimális esetben április végére, május elejére erős, egészséges, kiültethető palántáink lesznek, de a kiültetés mikéntjével ráérünk majd akkor foglalkozni.

Ha minden rednben ment, akkor a februári vetés április derekára már lassan kiültethető állapotba kerül

Paradicsom vetőmagok széles kínálatát találják IDE kattintva.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.