Megyeri Szabolcs kertész blogja

Szokatlan meleg napok járnak mostanában, ez összezavar embert és növényt egyaránt, nekem például az év első napjaiban sikerült egy jó kis megfázást összeszednem a csalóka januári tavaszban. Nem csak mi, a növények is értetlenül állnak a langyos idő előtt, sok helyütt idejekorán megindult a virágzás, a rügyfakadás, aminek rossz vége lesz, ha az egészen biztosan elérkező szezonális fagyok megjönnek. Furcsa hát most a tíz Celsius fokos melegben teleltetésről beszélni, de semmiképp nem haszontalan, mert a gondos kerti gazdának számolnia kell azzal, hogy akár az egyik napról a másikra hirtelen óvintézkedéseket kell eszközölnie. Így most következzen egy gyorstalpaló teleltetési útmutató, mely rendhagyó módon főleg szóban hangzik majd el, mivel a közelmúltban két rövidke videót is készítettem a témában, bátran indítsák el, nem lesznek hosszúak.

A téli növénytartás egy roppant összetett kérdés, ezért tisztázni kell, hogy most nem a mediterránokról, a muskátlikról, vagy a kaktuszokról lesz szó, melyek speciális törődést igényelnek a téli hónapokban, hanem főleg azokról a cserepes növényekről, melyek amúgy elméletileg télállóak, de legalábbis nem szorulnak pincés tárolásra, ám erős hidegek, fagyok esetén egy kevés kiegészítő védelemre szorulnak. Róluk szól az első felvétel:

Előfordulhat az is, hogy cserepes zöldjeinket nem a kertben szeretnénk tartani a tél folyamán, például mert nem akarunk nekik a fent említett kis karámot építeni, vagy féltjük, és inkább fedett helyre költöztetnénk őket. Ebben az esetben az örökzöldeket, de akár a babérmeggyet, vagy a levendulát is pihentethetjük, természetesen nem mindegy, hogy milyen körülmények között:

A fenti információk természetesen a cserépben, kaspóban, dézsában tartott növényekre vonatkoztak, melyek főleg az edényük kis térfogata miatt kívánnak extra törődést télen, de a kertben rendszerint jópár egyéb, rögzített zöld is akad. Mit lehet tehát tenni a kertbe kiültetett fák, cserjék védelmében?  A fiatalabb, nemrég ültetett gyümölcsfák, cserjék törzsének földközeli részét kupacolással védhetjük, ami pont az, mint amire elsőre asszociálhatunk, vagyis egy kupac föld a törzs körül. Kupacoláshoz használhatunk egyszerűen földet, növényi nyesedéket (bár ilyesmi mostanában nem biztos, hogy akad otthon), lehullott levelekből és komposztból készült keverékből is halmozhatunk dombot a törzs köré, vagy szalmát is szórhatunk, akár nagyobb területre szétterítve a növénycsoportokra.

Szalmás téliesítés

Törzsvédelem nádfonattal

Nem ritka, hogy télen eleséget kereső rágcsálók bukkannak fel a kertben, például egerek, vagy vidéken nyulak. Ellenük műanyag hálót, nádfonatot vethetünk be, melyet a törzs köré tekerünk, és vékony dróttal, zsineggel rögzítünk. Szokták még ajánlani a kukoricalevelet, én ezt nem javaslom, az egerek ebbe előszeretettel beköltöznek, és a biztonságos rejtekben telelve kárt tehetnek a zsenge növényben. A fiatal fatörzsek bebugyolálása helyett sokan inkább vékony mészréteget kennek a törzsre, ennek nagy előnye, hogy fehér színe miatt a növény nappali felmelegedését is gátolja, ami a nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbség miatti fagykár esélyét csökkenti, de ezt valóban vékonyan vigyük fel, különben a vastag takarás alatt kártevők telepedhetnek meg. A télre ideális esetben már előkészített, visszavágott és levéltelenített rózsatövek általában bírják a telet, számukra egy földes kupacolás elegendő (ha esetleg eddig még nem tettük meg). A rózsatöveket az extrém hidegekben egy lefelé fordított vödörrel védhetjük, de ezt tényleg csak szokatlan minuszok esetén tegyük meg, és akkor is csak pár napon keresztül hagyjuk őket beborítva. Aki a divatos díszfüveket eddig nem kötötte össze, az nem maradt le semmiről, mert ez a művelet kimondottan a hó, hólé károsító hatása ellen vetendő be, ilyesmi meg eddig nem volt. Ugyanakkor ártani nem árt az összekötés, tegyük meg mostanában, ha eddig kimaradt, mert ha leesik a hó, vagy esők és fagyok jönnek, akkor a díszfű a tavaszt nem fogja épségben megérni. A felnőtt lombhullatókkal és a kerti örökzöldekkel, cserjékkel nem lesz gond, de ha ellepi őket a hó, vagy az ónos eső jégréteget pakol rájuk, akkor szabadítsuk meg majd őket a plusztehertől úgy, hogy egy cirokseprűvel, szerszámnyéllel óvatosan leverjük róluk a csapadékot.