Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kivi, ami nem déligyümölcs

komment

A kivi pályafutása némileg a banánéhoz hasonlítható, én még emlékszem, hogy a '80-as években milyen csodaszámba ment a banán, a kivi pedig hasonló kuriózum volt, ritka, általában karácsonyi vendégnek számított az ünnepi terített asztalok közepére helyezett gyümölcsöstálban. A banán népszerűsége azóta is töretlen, a kivi azonban nem futott be nagy karriert, pedig egészséges és finom gyümölcsről van szó. A kivivel kapcsolatban a legnépszerűbb tévhit, hogy déligyümölcs, így termesztése a mi klímánkon lehetetlen. Nos, ez nem igaz, a kivi kínai eredetű, és a honi éghajlati viszonyok a legkevésbé sem zárják ki a termesztését, sem nagyüzemi, sem kiskerti körülmények között.  Az is a kivi ellen szól látszólag, hogy savanykás ízvilággal rendelkezik, pedig az igazság az, hogy a kereskedelemben kapható kivit gyakran a kellő szüreti érettség elérése előtt szedik le a könnyebb szállítás érdekében. A saját kertünkből szüretelt gyümölcs íze sokkal finomabb, és a mérete is nagyobb a boltban vásároltnál. Úgy tűnik, mintha a kivi ellen rosszul rögzült hiedelmek és tapasztalatok sora fogott volna össze, mert azon kevesek, akik megpróbálkoztak a kiskerti neveléssel, szinte mindig keserű tapasztalatokról számolnak be, gyenge hozamról, meddő fákról hallani, pedig nem az egyszeri hobbikertész, hanem a megfelelő szakirodalom hiánya, és a szakszerűtlen árusítás a ludas leginkább. A fő gondot az okozza, hogy kétlaki növényről van szó, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termő virágok. Sok kertészet és faiskola sajnos egyszerűen nincs tisztában az általuk árult növények nemével és fajtájával, például gyakran önporzós kivit ígérnek, pedig az ilyen növény nagyon ritka (de azért kapható), és általában kisebb mennyiségű gyümölcsöt hoz. A jól termő, szép, darabos gyümölcsű kivi esetében mindig szükség van porzó és termő egyedekre. Máskor összekeverik a címkéket, porzót adnak el termőként, vagy fordítva. Ez nagyban rombolta/rombolja a kivi nimbuszát, mivel a nem termő növény a vásárlókban érthető módon csalódást kelt.

Névtelen.png

A zöld és sárga fajták gyümölcsei

A kivifélék az Actinidiaceae család Actinidia nemzetségéhez tartoznak. A nemzetség elterjedési területe Kelet-Ázsia, a legjelentősebb termesztett fajták többségükben az Actinidia deliciosa, kisebb részben az A. chinensis fajhoz tartoznak. Fontos tisztázni, hogy az egyéb Actinidia fajoknak (A. kolomikta, A. arguta, A. callosa, A. melanandra, azaz a minikivik) csekély kereskedelmi jelentőségük van, gyümölcsük apró, bár szintén kellemes, ízletes, és helyük lenne a ház körül a „nagy” kivi mellett. Így a továbbiakban olvasható információk a termesztett fajtákra vonatkoznak, ezen belül is az A. deliciosa ’Hayward’ fajtára, mivel messze ez a legsikeresebb, a legnagyobb gyümölcsű típus, piaci részesedése 90% fölötti. Fontos, hogy más fajokra és fajtákra gyakran teljesen eltérő termesztéstechnológiai ismeretek vonatkoznak. A kivi tehát kétlaki növény, azaz külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. Elvileg bármely porzós Actinidia megfelelő bármely termőfajta beporzásához, amennyiben a nőivarúval azonos időben virágzik. Ezért a virágzási idő határozza meg, hogy melyik nőivarú fajtához milyen porzófajta szükséges. A legelterjedtebb és legérdemlegesebb ’Hayward’ fajta esetében a ’Tomuri’ porzófajta a legáltalánosabb. Amennyiben már rendelkezünk otthon néhány tő kivivel, de a termés elmaradt, akkor első lépésként a növények nemét szükséges meghatározni. Virágzáskor könnyűszerrel megállapítható a hiányosság, a termős virág közepében ugyanis nagyon jellegzetes formát képező bibeszálak vannak, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban. Körülötte vannak ugyan portokok, de ezek nem tartalmaznak megtermékenyítésre képes pollent. A porzós virágban nincs bibe, virágpora viszont megtermékenyítőképes. A ’Hayward’, és a ’Tomuri’ páros esetében nyílás előtt is megállapítható már a növények neme: a nőivarún egy száron jellemzően egy virág van, a hímivarún három. A porzós a vessző tőközeli részén is hoz virágot, a termős inkább a negyedik - ötödik rügytől kezdődően. A lehullott virágok porzós növényre utalnak, az apró, később lehulló gyümölcskezdemények pedig beporzás hiányában nem termő, nőivarú növényre.

termő.png

A termő...

porzó.png

...és a porzó

Amennyiben még csak most szeretnénk beszerezni növényeinket, vagy a kertünkből hiányzó nemű példányt szeretnénk pótolni, akkor igyekezzünk hozzáértő, megbízható forrásból beszerezni növényeinket.  Az önporzó kivi ígéretének ne dőljünk be! Bizalomgerjesztő jel, ha a kertészetben egymástól teljesen elkülönítve tárolják a különböző nemű növényeket. A címkéken a ’Hayward’ (termő) és a ’Tomuri’ (porzó) neveket keressük. Sikeres beszerzés után jöhet az ültetés és a gondozás, ne riadjunk meg, a kivi nevelése és metszése nem túl bonyolult feladatok, igazából kevesebb vele a vesződség, mint néhány szokványos gyümölcstermőnkkel, ráadásul gyakorlatilag semmilyen növényvédelmet nem kell alkalmaznunk. Sajnos a metszéssel kapcsolatban is rendkívül káros tévhitek terjednek, ezek önmagukban is bőven elegendőek a sikertelenséghez.

tavaszi ültetés ősszel.png

A kivi késő ősszel is ültethető, a képen azonban egy tavasszal ültetett növény őszi fejlettségi állapota látható

A kivi vásárlását követően először a kiültetés helyét szükséges meghatározni. Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó. Az egyes töveket semmiképpen ne ültessük 2-2,5 méternél közelebb egymáshoz, mert ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz. A támrendszer későbbi könnyebb kialakítása érdekében célszerű a csemetéket sorba ültetni. Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, vagy a késő ősz, tehát még most is lehet ültetni, ekkor viszont mindenképpen föl kell kupacolnunk a növényt nagyjából 20 cm magasságban földdel, mivel a zsenge törzsön a kérget az erős fagyok felrepeszthetik, ez pedig a pangó vízzel párosulva könnyen gombabetegségeket idézhet elő. A növényt egyéb módon takarni ugyanakkor teljesen felesleges sőt, kifejezetten ellenjavallt. A híresztelésekkel ellentétben a kivi nem kimondottan napfényigényes, inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára. A kivinek nincs különleges talajigénye, de általánosságban a kémhatás tekintetében inkább a semlegestől a savasba hajló talajt kedveli. A talaj minőségét tekintve előnyösebbek a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területek. Megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik, csak a túl meszes talajokon, vagyis Magyarország területének alig néhány százalékán akadhat probléma. A tápanyag-utánpótlást meghálálja, megfelelő megoldás lehet szerves trágya kiszórása, ugyanakkor hobbikerti körülmények között nem feltétlenül szükséges trágyázni, a tápanyagok ellenőrizhetetlen túladagolását elkerülendő. 

k.png

Ha mindent jól csináltunk, ilyen lesz az eredmény...

kivio.png

...és ilyen

Őszi ültetéskor majd tavasszal kell egy ígéretes, erőteljes rügy fölött visszametszeni a növényt, nagyjából 20-30 cm-es magasságban, és az ebből előbukkanó hajtást kell használni a leendő törzs kialakításához. Ehhez egy hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra lesz szükség, ami mentén növényeket egy törzsön, minél magasabbra kell növesztenünk. A metszést illetően gyakori, és végzetes hiba, hogy a gazda a vesszők rövid csapra történő metszését alkalmazza, ezzel pedig jó eséllyel az összes termőrügyet eltávolíthatja. Sajnos nagyon sokan elkövetik ezt a szarvashibát, mivel a magyar nyelven elérhető szakirodalom rendszerint azt közli, hogy: „metszése a szőlőéhez hasonlóan történik”. A kivi metszése csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll, a termőfelület-szabályozás során alapvetően a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. 

Névtelenkhbjh.png

Nem csak finom és egészséges, de mutatós is a kertben

A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok szokták meghatározni. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs. Hideg helyen tárolva akár hónapokig eláll, zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető. Akkor fogyasztható, ha állaga az érett őszibarackhoz hasonlatos.

A bejegyzés Miklós Ákos Márton és Varga János Termesszünk kivit Magyarországon is! című tanulmánya alapján készült. A képek szintén a jelzett tanulmányból kerültek átemelésre.

Az érdeklődők máris rendelhetnek kivit, ha IDE kattintanak!

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr415642268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása