Érdekes, és szokatlan kérdéssel szembesültem a minap, mert általában az ültetéssel, növénytelepítéssel kapcsolatban keresnek meg, most mégis az ellenkezője, egy növény eltávolítása került szóba. Egész pontosan arról van szó, hogy adott egy társasház, melynek egyik falán több emelet magasságban vadszőlő kapaszkodott fel, mégpedig a szomszéd telekről indulva. A vadszőlővel borított épület egyik lakója azt szerette volna tudni, hogy okozhat-e kárt növényborítás, és kinek a dolga azt eltávolítani, mert a lakóközösség attól fél, hogy a futónövény tönkreteszi tesz a falat, az ereszcsatornát, ráadásul az elmondás alapján az indák és levelek az esővizet is nem kívánt helyekre vezetik, így a vadszőlő kellemetlenségeket okoz.

Sok vagy kevés, zavaró vagy tetszetős? Ízlés kérdése

A kérdés jogos, és azt hiszem a helyzet nem egyedi, így talán érdemes pár gondolatot közzétenni a témában. Próbálok lépésről lépésre haladni a válasszal, hogy minden körülményre fény derülhessen. A felvetett problémának elsőként van egy jogi vetülete, lássuk ezt először. A ház fala a házhoz tartozik, a háznak pedig van egy tulajdonosa (jelen esetben több), akik a saját falukkal azt tesznek amit akarnak, így a futónövényt természetesen belátásuk szerint leszedhetik. A növény ugyanakkor egy másik telken gyökeredzik, így a vadszőlő annak a tulajdona, akinek a telkén a földben van. Mindenképp érdemes tehát az eltávolítás előtt a szomszéddal egyeztetni a műveletről, azt is kalkulálva, hogy hiába távolítjuk el az indákat, a növény hamarosan újra növekedésnek indul majd, így a teljes szanálást is szóba lehet hozni, mint végleges megoldást. Amennyiben hozzájárul, sima az ügy, ha nem, akkor bonyolultabb a helyzet. Kert-, és telekszomszédoknál mindig az egyik leggyakoribb problémaforrás a kerítésen, telekhatáron átnyúló növény, és a fenti esetben említett  kapaszkodó növény is ebbe a kategóriába tartozik. Sajnos azonban a kertekbe való ültetés jogszabályi környezete meglehetősen zavaros. A kérdéskörben irányadó 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szűk másfél évtizede hatályon kívülre került, pótlása pedig elmaradt. Az egyes önkormányzatok saját rendeletekben szabályozhatják az ültetési rendet, azonban ezt a települések többségén nem teszik meg. Ahol mégis, ott egyéb előírások híján a fent említett rendeletet tekintik alapnak, vagyis kisebb-nagyobb változtatásokkal azt veszik át. Ebben viszont fákról, cserjékről és élősövényről esik szó, futónövényről nem. Ugyanakkor a magát károsultnak érző fél a helyi jegyzőtől birtokvédelmi eljárást kérhet, az eljárás lefolytatása során pedig a Ptk. vonatkozó rendeletei az irányadóak. Ezek értelmében például a közlekedésben, kerti munkában akadályt jelentő átnyúló növényi részeket, vagy balesetveszélyes ágakat a szomszéd levághatja, a területére hullott termést pedig megtarthatja. (részletes törvényszöveg: itt, a 98. paragrafussal kezdődően.). Mindezek alapján - visszatérve a konkrét esetre - amennyiben a szomszéd a vadszőlő leszedését sérelmezi, és a helyzet elmérgesedni látszik, van törvényi megoldás. Ennyit a jogászkodásról, remélhetőleg idáig nem jut el a szituáció, lássuk a további részleteket.

A vadszőlő hálás futó, törődést nem igényel, lombhullató, és csodás színekben pompázik

A futónövények megítélése általában nagyon visszás, míg sokak szerint szép látvány, és a csúnya, elhanyagolt fal esetében kifejezetten praktikus a futtatás, addig mások kártékony, falromboló, rovar-, és egérmágnes ellenséget látnak a futónövényekben. Az igazság valahol a két ellenpólusú vélemény között van. Egy futónövény ugyanis - legyen bármilyen agresszív terjeszkedésű - egy jól megépített, karbantartott épületben nem tud kárt tenni, nem fogja lebontani a falat, nem dönti el az ereszcsatornát, nem tolja el a tetőcserepeket. A rossz kondiban lévő, elhanyagolt, öreg falak esetében esetleg tapasztalható vakolatpergés, mállás a  kapaszkodó növény alatt, ám ilyenkor inkább a fal leromlott állapota felelős, nem pedig a futónövény. Az is igaz természetesen, hogy ahol növény van, ott az egyéb élővilág is megjelenik, lesznek rovarok (bár általában nem olyan mennyiségben, ahogy azt sokan gondolják), és tény, hogy előfordulhat, hogy rágcsálók fogják lajtorjának használni az indákat. Egértámadáskor azonban nem a növény hibás, a rágcsálók elűzésével a probléma orvosolható. Futónövények esetében fel szokott merülni a nedvesedés kérdése is, van, aki úgy tartja, hogy a zöld burkolat alatt vizesedésnek indulhat a fal. Ennek pont az ellenkezője az igazság, a növényi borítás felfogja és elvezeti a vizet, sőt, az épület hőháztartását is kedvezően befolyásolja, vagyis szigetelőként, szélfogóként működik. Mindezek ellenére a futónövény elsősorban ízlés kérdése, ha valakinek nem tetszik a zöld borítás, vagy hátrányosnak találja, egyszerűen tüntesse el.

A trombitafolyondár már problémásabb, agresszívan terjeszkedik, és a súlya is gondot okozhat

Fontos tudni azt is, hogy jelentős különbségek vannak az egyes kapaszkodó növények között. A lombhullató fajták lombozata alatt nehezebben telepednek meg (telelnek át) a rovarok, a tapadókorongos vadszőlő pedig gyakorlatilag nyom nélkül távolítható el a falról. Így amennyiben tudatosan telepítünk a fal mellé futónövényt, alaposan gondoljuk át, hogy melyik fajtát, változatot választjuk. A mutatós, ám agresszívan terjeszkedő trombitafolyondár (Campsis radicans) például kifejezetten kerülendő, a támrendszert igénylő lilaakácot (Wisteria sinesis) csak az válassza, aki vállalja a rendszeres metszést és permetezést, a hálás és szép borostyán (Hedera helix) pedig minden résben megkapaszkodik, így rossz állapotú falak esetében a leszedés biztos vakolathullással fog járni. A sima vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia, brewii, tricuspidata) sok jótulajdonsága mellett a szanálás után biztosan csíkokat, foltokat fog hagyni a falon, míg a tapadókorongos vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata Veitchii) nyom nélkül eltávolítható, és ugyanolyan színes, gyorsan terjeszkedő, valamint nagy felületek takarására alkamas mint a "sima" változat. 

Panelházaknak kifejezetten jól áll a zöld borítás, és az ilyen épületek falaiban nehéz kárt okoznia a növénynek

Az alapfelvetéshez visszatérve a vadszőlő leszedése a vázolt helyzetben törvényileg megtehető, a gyakorlatban nem bonyolult művelet, és kis eséllyel fog kárt okozni a falban, így amennyiben az érintett ház lakói szükségesnek tartják az eltávolítást, mindenképpen megtehetik . Személyes véleményem ugyanakkor az, hogy a jól megválasztott fajtájú (ez esetben készen kapott, de jó fajtájú) futónövény inkább díszes és hasznos, mintsem káros, ezért én a vadszőlőt egy jó állapotú falról nem venném le, legfeljebb a zavaró, erkélyre, ablakokba belógó hajtásokat vágnám vissza. 

Képek: innen, innen, innen, és innen.