Megyeri Szabolcs kertész blogja

Dinnye 2013: a kartelltől a frekvenciáig

19 komment

Biztos sokan emlékeznek a tavalyi dinnyebotrányra, vagyis a gyümölccsel kapcsolatos árrögzítési megállapodásra, ami több okból problémás volt. 2012-ben a magyar termelők támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium, mondjuk így, megegyezett a nagyobb kereskedelmi láncokkal, hogy azok legalább 99 forintos kilónkénti áron adják a dinnyét a vásárlóknak. Ezzel a tárca a hazai kereskedőket kívánta támogatni, megelőzve azt, hogy az üzleteket elárassza az olcsó importdinnye, illetve hogy a honi termelők ár alatt, vagy kisebb haszonnal (esetleg haszon nélkül) legyenek kénytelenek átadni árujukat. Az egésszel a fő gond az volt, hogy ez tulajdonképpen kartellezésnek minősül, ami a magyar és az uniós jogszabályokat is megsértette, ám a minisztériumnak sikerült elérnie, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ne tudjon beavatkozni a folyamatba. Ennek megfelelően tavaly a legtöbb multi valóban 99 forintért kínálta a magyar dinnyét, ami jó volt a termelőknek, és persze azoknak is, akik szerették volna támogatni a magyar gazdákat, ám érthető módon a kereskedelmi láncok nem rajongtak az ötletért, és biztos sok vásárló is hiányolta az olcsóbb, régebben akár 50-60 forintos dinnyét. 

3154136_1d77e15a3a11b760584fdfbcac5a3f8c_wm.jpg

Az áruházak nem fogadták kitörő lelkesedéssel a tavalyi szabályozást

Mindennek megfelelően idén már nem sikerült megismételni a tavalyi beavatkozást, a tárca által nemrégiben szervezett egyeztetésen a kereskedelmi képviselők előre közölték, hogy amennyiben rögzített árak szóba kerülnek, azonnal felállnak a tárgyalóasztaltól. Így 2013-ban már nincsen kötött ár a magyar dinnyére vonatkozóan, ehelyett egy ajánlást fogalmaztak meg a dinnyetermelők képviselői az áruházláncoknak, miszerint július közepe után ne forgalmazzanak import dinnyét, és a magyar árut napi világpiaci áron vásárolják fel. A tervek szerint így a hipermarketekben idén is 100-110 forint körül alakul majd a dinnye ára, ami a hazai szezon beindulását követően döntő részben magyar áru lesz. A tavalyi kartellezés megismétlésének az is akadálya, hogy hiába sikerült a magyar törvényeket a kartellhez igazítani, így engedve szabad utat a rögzített árnak, az akció, ha most is megvalósulna, biztos, hogy uniós irányelveket sértene, és a kartellező áruházakat az európai versenyhivatal büntetné meg, az import korlátozása miatt. Megjegyzendő, hogy ez a veszély tavaly is fennállt, ám a brüsszeli adminisztráció megszokott tétovasága miatt végül nem jutott vizsgálati szakaszba az ügy. Az idei némileg módosult helyzet azért válhat kockázatossá, mert az árakat illetően csak ajánlás létezik, így az az üzletlánc, amelyik először ugrik ki az ingatag megállapodásból, és viszi le a dinnye árát, nagyot kaszálhat, ráadásul szinte azonnal követné a többi áruház is. Ez, amellett, hogy teljesen természetes piaci folyamat lenne, rossz helyzetbe hozná a magyar termelőket, akik kénytelenek lennének alacsonyabb felvásárlási árral beérni, így az ágazat veszteségeket szenvedne el. A dinnyetermesztőknek ugyanis a 33-37 forintos önköltségi ár miatt legalább 40-50 forint közötti kilónkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy profitot termeljenek, és a boltokban 60-70 forintba kerülő termény esetében ez kizárt. Ha pedig nem állnak kötélnek, akkor a hazai helyett külföldről behozott dinnye kerülne a polcokra, a magyar termény pedig felhalmozódna, és elértéktelenedne. A gazdákat ez azért is érintené érzékenyen, mert az elmúlt években zajló dinnyepromóció következtében a dinnye termőterülete és a termelt mennyiség is megnőtt (a 2012-es 170 ezer tonnás terméshez képest idén a becslések szerint 200-250 ezer tonna várható, 10%-kal nagyobb, összesen mintegy 5500 hektárnyi területen), így egy árletöréses dinnyekrach esetén a veszteség is nagyobb lenne.

20080712dinnyeauc.jpg

Emlékezetes 2008-as akció, mikor is a termelők több száz mázsa eladhatatlan dinnyét borítottak egy hipermarket parkolójába, mert az 49 forintért kínálta a gyümölcsöt

dinnye_promocio_2012_kostoltatas_proakt_30.jpg

Tavaly viszont már szabályozott árat, és erőteljes promóciót kapott a magyar dinnye

Az egyszeri vásárlót azonban mindez általában nem annyira érdekli, hisz neki az az érdeke, hogy minél olcsóbban jusson görögdinnyéhez, ami a nyár második felének örök slágergyümölcse. A dinnye politikai-gazdasági oldalától eltávolodva lássuk tehát, hogy hogyan foghatjuk ki magunknak a legfinomabb darabokat. A minőségellenőrzés egyetlen holtbiztos módszere a lékelés és kóstolás, ami piacokon, zöldségesstandoknál jöhet szóba. Ha van lehetőség az ilyesmire, akkor is érdemes olyan példányt választani lékeléshez, ami szemre már első körben ígéretesnek tűnik, ugyanis hiába haver a zöldséges, ha az ötödik dinnyét nyittatjuk fel, biztos, hogy nem fog a szívébe zárni minket. Így induljunk onnan, hogy alaposan szemrevételezzük a dinnyét, ami minél zöldebb, fényesebb felületű és sötétebb tónusú, annál érettebb, tehát annál finomabb. A sárgás, fakó foltok az éretlenséget jelzik, ezek a példányok biztos nem lesznek túl jó ízűek és édesek. A másik bevett módszer, mondhatni nemzeti sport, a dinnyeütögetés, amit minden vásárló kötelező jelleggel megtesz, ám nem biztos, hogy tudják, mit is kell hallgatni. Akkor jó a dinnye, mikor kopogtatásra kongó hangot ad, kicsit visszhangzik, sőt, ha némi rezonanciát is felfedezni vélünk, akkor jó eséllyel finom darabot fogtunk ki. A tompa, puffogó hang gyengébb ízt, kásás belsőt jelezhet. Az is lényeges, hogy a "minél nagyobb, annál jóízűbb elv" csak a dinnyeszezon elején érvényes, akkor is korlátozottan, a dinnyénél nem a méret a lényeg. Augusztus végére - pont ezen általánosítás miatt - az igazán nagy példányok elfogynak, de a kisebb is ugyanúgy lehet ízletes. 

Dinnyekostolas(1).jpg

A vásárlót viszont inkább a minőség és az ár érdekli, mintsem a háttérbeli csatározások

Szintúgy jó módszer a kacs, vagyis a dinnye rövid szárának alapos vizsgálata. Ha ez teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a standon, ami pedig a minőség rovására mehet. Ha a szár zöldes színű, nem túl száraz, esetleg még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss. Ugyanakkor az érett dinnye szára még a földön elszárad, és ilyenkor a termés könnyen leszakítható a szárról. Mivel a dinnye nem utóérő, ezért nem mindegy, hogy az érés mely szakaszában került leválasztásra. Ebből fakadóan a száradt szár azt is jelezheti, hogy jókor került felszedésre a gyümölcs, innen már csak az a kérdés, mennyit állt a ládában, pulton. Összességében a dinnyeválogatás nem egzakt tudomány, mindenkinek vannak bevett módszerei, melyekre esküszik, de biztosra csak a lékeléssel lehet menni, ám ez a nagyobb üzletekben, hipermarketekben nem jöhet szóba.

2315230_0f4923f74a8355c72dfdc5c4436caff5_wm.jpg

Tudományos dinnyehang-analízis

Az androidos telefonnal rendelkezőknek érdekes lehet a dinnye minőségét analizáló program, mely innen ingyenesen letölthető, ám  a használata inkább amolyan technokrata hóbort, mintsem megbízható analízis, de egy próbát talán megér. Aki pedig szívesen tájékozódna a dinnyekocogtatás tudományos alapjairól, ezt a cikket olvassa el!

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr145416165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lobster thermidor 2013.07.21. 10:35:41

Néhány éve higiéniai okokból nem lehet lékelni a dinnyét!

shitgun 2013.07.21. 10:40:09

@lobster thermidor: tényleg? Erről nem hallottam, mondjuk nem is járok piacra, ahol ez egyáltalán opció lenne, de azért gondolom vidéken az ismerős Józsi zőccséges azért megteszi.

lobster thermidor 2013.07.21. 10:47:12

@shitgun:

Én járok piacra, és bizony sajnos évek óta így van.

Azért nincs olyan nagy baj, mert ha a a Józsinál, vagy a Juliskánál veszem a dinnyét, náluk általában konstans a minőség. Persze olyan is volt már, hogy nem engedték megvenni az éppen nem megfelelő minőségű dinnyét, és ha mégis becsúszott véletlenül egy "selejt", akkor legközelebb bemondásra adtak ingyen egy hasonló méretű dinnyét. :)

dr Smittpálelnökúr 2013.07.21. 10:50:53

Tavaly kb. 1 hétig élt a kartell.

James Miller 2013.07.21. 10:53:53

pont tegnap vettem magyar dinnyét, hát, van még hová érnie. mondjuk a magja akkora volt, mintha tökmag lett volna. egyelőre nem estem hanyatt tőle

Roy 2013.07.21. 10:54:27

A napokban hallottan egy nyilatkozatot ahol Budai Gyula is ott pózolt, hogy a magyar dinnye ára ne legyen kevesebb mint 129 Ft/ kg.

embertelen brambertalan 2013.07.21. 10:56:16

iden csak a gorog dinnyet veszek, mert a magyar olyan szar volt, hogy az egeszet ki kellett dobni.

Roy 2013.07.21. 10:56:55

@dr Kangörény: Melyik egy hétig? Amíg a dinnye szezon tartott, én csak egy-két helyen láttam 99 Ft alatt dinnyét, 98 Ft 90 filléres áron.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.07.21. 10:59:55

Nem értem, hogy lehet a külföldi dinnye olcsóbb, és sokszor sajna még jobb is.

A kocogtatás nálam mindig bejön. Alapos vagyok. Egyszer már a haver zöldséges is rám szólt, hogy ne kopogtassak már meg minden dinnyét, vigyek egyet.... Két nap múlva mondta, sokan panaszkodta arra a szállításra (nem vettem belőle).

Ajánlom még a koktéldinnyét, kicsi, könnyen elfér a hűtőben, és sokkal finomabb. Igaz, drágább is.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.07.21. 11:05:59

@Roy:

Ez a tavalyi 99-hez képest 30%-os emelés.

Szerintem a dinnyefogyasztók több szavazatot jelentenek, mint a termelők.

Rodolfo63 2013.07.21. 11:09:21

ha a gazdák lennének a fontosak, a köztes kereskedők "extraprofitját" kellene megnyirbálni - de pont hogy a drága kormánypárti képviselő úr az egyik óriás köztes kereskedő, aki tavaly is intézte az ügyet - nem a kiskereskedelmi árral kellene játszani, hanem a felvásárlásival

szuperkrumpli 2013.07.21. 11:14:25

Ennyi erővel az összes mezőgazdi termékre lehetne árat szabni. Nem értem miért olyan fontosak a dinnyetermesztők?! Egy nagyon szűk ágazatnál rajoskodhatnak, hogy jól megvédtünk benneteket!

objekt678 2013.07.21. 12:09:22

Ennék én ezer örömmel magyar dinnyét, de tapasztalatom az, hogy a "jó ár" érdekében idő előtt leszedik a gazdák. A sárgadinnyék vackok mint a tök, a görögdinnye pedig angol-német-francia nevéhez illően vízízű. ( Érdekes módon a szomszédba jut jóízű magyar dinnye)
Szeretném én a magyar terméket- ha a termelő is szeretne engem és csak megfelelően érett terményt adna el.

csücsköm 2013.07.21. 12:52:18

Az egészben az a röhej, hogy se a Hollandoknál, se Olaszoknál, se németeknél nem divat a helyi termést (legyen az bármi) helyi piacon-boltban világpiaci áron adni. Helyben helyi áron, és ha eladható külföldre is, akkor oda megy a világpiaci árú termék.

cso zsi 2013.07.21. 13:05:28

@embertelen brambertalan: Csíkos volt, vagy fekete héjú?
Mert a csíkos tök (akármilyen édes is) egy rakás *** a fekete héjú hazai terméshez képest. Amazt viszont könnyebb termelni, vagy valami.
És akkor még nem beszéltünk a ritkán fellelhető, sárga bélű görögdinnyéről, ami igen finom bír lenni.

jet set 2013.07.21. 16:04:23

"a boltokban 60-70 forintba kerülő termény esetében ez kizárt"

A lengyeleknél jelenleg 1 zloty (~70Ft) a magyar dinnye kilója. Akkor hogy is van ez?

Roy 2013.07.23. 15:04:57

@jet set: Mit gondol a termelőktől mennyiért veszik meg a felvásárlók a dinnyét kilónként?

Roy 2013.07.23. 15:07:21

@szuperkrumpli: Aha jól megvédik a termelőket. Inkább a felvásárlókat védik. A termelő sz@rt se kap érte.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (171) kertbarát (50) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (7) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő