A kert sosem steril terület, így az általunk betelepített flóra és fauna mellett egész biztosan megjelennek hívatlan vendégek is, akik közül sokat nem szívesen látunk, párat azonban örömmel fogadunk be. Utóbbi kisebb csoportba tartozik a süni is, a legtöbben kifejezetten örülnek házi sünijüknek, ez a kis állat ugyanis udvarias vendég, napközben nem mutatkozik, éjjel aktív, és a kertben nem tesz kárt, sőt, inkább a kertészek segítségére van. Azt is meg kell azért említeni, hogy a sün némi kockázatot is jelent, például kullancsokat hurcolhat be a birtokra, de erről később. Először lássuk, mit tegyünk akkor, ha sünink van, és mit akkor, ha nincs, de szeretnénk.

Magyarországon a keleti sün (Erinaceus roumanicus) honos. A keleti sün legfeljebb 35 centiméter hosszú, egy jól megtermett példány pedig közel két kilót nyom. A természetben erdőkben, cserjésekben, dús aljnövényzetű területeken fordul elő, de előszeretettel költözik be városi parkokba, és kertekbe is. A sün kerti megtelepedésének két fő feltétele van. Az egyik, hogy találjon megfelelő vackot a nappali rejtőzéshez, ez lehet lépcső alatti zug, farakás, komposzthalom, burjánzó, cserjés, nyugodt kertsarok, szóval olyan hely, ahol elbújhat, és nem háborgatják napközben. Mesterségesen is kialakíthatunk nekik lakhelyet, akár épített sünodút használva, vagy úgy, ha a kert egy ritkán bolygatott szegletében nem ritkítjuk a dús növényzetet, esetleg ugyanide egy zöldhulladékból álló halmot telepítunk. A süninek nem csupán lakás, hanem élelem is kell. Megfigyelések szerint elsősorban a földigiliszták vonzzák őket, annak ellenére, hogy étlapjukon szerepelnek házatlan csigák (ezt megköszönik a kertészek neki), rovarok, fészekből kihullott madárfiókák, és kisebb gyíkok is, de olykor dögevésre is fanyalodik, és ritkábban a lehullott gyümölcsből is falatozik. A legnagyobb kedvenc azonban mégis a földigiliszta, ez okozza sok sün vesztét, ugyanis az esőzések után az utakra vonuló gilisztákat követik a sünök, így válnak gyakran gázolás áldozatává.

 A poszt ötletét olvasóm, Renáta adta, aki jópár képet mellékelt házisünjéről. A Budapest XVII. kerületében található kertesházukban rendszeresen jelennek meg sünök, az egyik már-már szelíd, mint az a fotókon látható, egész közel engedi magához a háziakat. Az alábbi képekért köszönet Renátának!

A sünök ugyanakkor kényelmes állatok, szívesen veszi, ha etetjük, erre a célra az alutasakos macskaeledelek megfelelőek, sokszor kínálás nélkül is kiszolgálják magukat a macskatálból. Így ha a cicánk edénye reggelre rendszeresen kiürül (holott a macsek mondjuk bent alszik), gyanakodhatunk a tüskés kertlakóra is, persze lehet, hogy a szomszéd kandúrok dézsmáltak. A sünnel egész közeli barátságot lehet kötni, óvatos, hosszabb ideig tartó fokozatos megközelítés után akár meg is lehet fogni (a simogatás kifejezés túlzás), azonban ne feledjük, hogy vadállatról van szó, melynek ráadásul hegyes fogacskái vannak. Jobban tesszük, ha csak megfigyeljük, csodáljuk, befogni semmiképp se próbáljuk (aki mindenképp házisünit akar, a hobbiállatként remekül tartható afrikai fehérhasú törpesünt válassza). És akkor jöjjenek a negatívumok. A sün, magas cukiságfaktora ellenére, veszélyeket is rejt, kártevőket (kullancs, bolha, bélféreg) terjeszthet, a kullanccsal együtt például sajnos a Lyme-kórt, vagy a kullancsencephalitist is a közelünkbe hurcolhatja, ezért sünös kertekben a szokásosnál jobban oda kell figyelni a kullancsveszélyre.

Ilyen sünlakot nyáron is építhetünk kedvenceinknek, de főleg télen jön jól nekik a védett alvóhely

Ritka, hogy kutya és sün így elviselik egymás közelségét

Kutyás birtokon a sün további problémát tud okozni, a kutyák előszeretettel veszik fel a harcot a kisemlőssel, ennek mindkét oldalon sérülés lehet a vége. Ha azt látjuk, hogy az eb kitartóan ugat, támad valamit a fűben, nézzük meg, hogy sünről van-e szó. Ha igen, akkor válasszuk szét őket (a kutya ideiglenes eltávolításával adhatunk egérutat a sünnek). Ha pici, babakorú sünt találunk, először ne nyúljunk hozzá, valószínűleg visszatalál az anyjához, ha ez nem történik meg, nevelésbe vehetjük, de csak a tíz deka feletti súlyú állatok maradnak meg nagyobb eséllyel. Babasüninek higított tejet, kamillateát adjunk, később pedig aszpikos macskaeledellel, puha, szétnyomkodott főtt hússal, de akár emberi bébiétellel is táplálhatjuk. Higítatlan tejet felnőtt példányoknak se rakjunk ki, hasmenést kaphatnak tőle, itatásra a víz a legjobb. Konyhai-, vagy ebédmaradékot, fűszerezett húst se adjunk nekik!

Az elárvult bébisün etetése, gondozása macerás feladat, de ha sikerrel járunk, az hatalmas öröm!

Ha elővigyázatosak akarunk lenni sün-ügyben, a komposztot a vasvillás pakolás, átmozgatás előtt nézzük át, és avarégetés előtt is tessékeljük a kupacból őket, ha úgy sejtjük, vannak benne. A kert elvadultabb részét is nézzük át, mielőtt fűnyíróval, kaszával nekiállunk a munkának. Tudni kell, hogy a rágcsálóirtásra használt mérgek a süniket is elpusztítják, ezeket a szereket óvatosan helyezzük ki, már csak egyéb házikedvenceink miatt is. A sünök márciustól júniusig párzanak, egy alomban 2-7 utód található, a vemhesség pedig 40 nap, ahol jól érzik magukat, ott várhatóan szaporodni is fognak, tehát ha kertünkben vannak sünik, akkor számíthatunk újszülöttekre. Ne feledjük, hogy nyár végén, ősz elején sünjeink hirtelen nagyon falánkká válnak, erőltetett ütemben hízlalják fel magukat a téli nyugalmi időszakra, így augusztus végétől, szeptembertől - ha segíteni akarjuk őket - helyezzünk ki számukra bőséges eleséget, hogy tavasszal újra köszönthessük tüskéshátú barátainkat.

Képek: innen, innen, innen, és innen.