A dohányzás és a hozzá kapcsolódó témakör igen összetett és kényes, hiszen végsősoron egy roppant káros szenvedélyről van szó. Magamtól nem is térnék ki a témára, de az elmúlt hetekben több olvasóm keresett fel azzal a kérdéssel, hogy lehetséges-e otthon fogyasztásra alkalmas dohányt termelni, mi ennek a módja, volt aki nagyon bölcsen azt is felvetette, hogy a művelet egyáltalán legális-e? Nos, mivel a kérdés kétségkívül aktuális, ráadásul részben kertészeti vonatkozású, megpróbálok válaszolni a felvetettekre, ugyanakkor nem szeretném, ha bejegyzésem otthoni dohánytermesztési segédlet lenne, így a növény nevelésének teljeskörű nevelési útmutatóját nem kívánom közzétenni, azt az érdeklődők némi internetes kutakodás után úgyis megtalálják.
A cigaretta illetve a sodornivaló dohány árának folyamatos növekedésével láthatóan egyre többek fejében fordulnak meg az olcsóbb alternatívák, melyek egyik sarokpontja a nem legális forrásból származó füstölnivaló beszerzése (nevén nevezve a csempészcigaretta), a másik a saját termesztésre való átállás, melyet a többség teljesen legálisnak gondol, hisz - ahogy a közvélemény tartja - a saját kertemben azt termelek, amit akarok (ami például nem igaz, gondoljunk csak a cannabisra). A dohánynövény kerti termesztése alapvetően szabad, hisz vegyületei között nem találunk olyat, mely tiltólistán van. Ugyanakkor Magyarországon a dohánytermesztés és feldolgozás 1867 óta állami monopólium. A jelenlegi jövedéki törvény szerint jövedéki adót azonban csak a fogyasztásra alkalmas, feldolgozott dohánytermék (kész cigaretta, vágott dohány, dohányrúd) után kell fizetni, így a kertben nevelt palánta növényként legálisan nevelhető, gondozható. Dohánypalántát viszont kevesen szeretnének a növény szépségéért gondozni (bár éppenséggel szemrevaló, terebélyes növény), hanem fel szeretnék azt dolgozni, aztán pedig elpöfékelni. Ezen a ponton már ütközik a tevékenység a törvénnyel, ugyanis a NAV (Nemzeti Adó-, és Vámhivatal) álláspontja szerint, ha a dohány "feldolgozási szintje a további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas szintet eléri, akkor a termelést, feldolgozást végző értelemszerűen jogsértést követ el" (forrás: origo.hu). Végsősoron a termesztés jogszerűségével kapcsolatban a válasz az, hogy dohánynövényt nevelni, termeszteni otthoni körülmények között egészen addig legális, míg a növény leveleiből fogyasztásra (elszívásra) alkalmas termék nem készül (nem csak a cigaretta, hanem a sodorható állapotú vágott dohány is ide tartozik), onnantól a dohány adóköteles, akkor is, ha saját célra szánjuk, és természetesen akkor is, ha eladásra kínáljuk.
Nagyüzemi palántanevelés
Ilyen kiültethető palántákat kínálnak házi termesztésre
A törvényi háttér után lássuk a dohánynövény nevelésének néhány gyakorlati körülményét, vagy inkább buktatóját. Internetes oldalakon, aukciós honlapokon rövid kutakodás után találni kereskedőket, akik magokat, palántákat kínálnak eladásra (a törvényt megkerülő, fekete-forrásból származó kész vágottdohány hirdetésekre ki sem térnék, hisz ezek árusítása illegális), melyekből az ígéretek szerint olcsó füstölnivaló nyerhető ki végül. Nos, a dohánytermesztés nem egyszerű feladat (szakmai oldalát a 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet szabályozza). A magról való palántanevelés 8-10 hétig tart, és speciális körülmények szükségesek hozzá (változó, szabályozott hőmérséklet és páratartalom, pontos tápanyag-ellátottság, fóliás takarás vagy fűtött légtér, gyakori öntözés, preventív gombakártevők elleni védekezés). A megerősödött palánták április közepe és május vége között ültethetőek ki, megfelelő fejlődésükhöz többlépcsős, gondos talajelőkészítés kell, gondozásuknak pedig sajátos munkafolyamatok is részei, a jobb minőség eléréséhez tetejezés és kacsgátlás szükségesek. A növekedő növénynek folyamatos és harmonikus tápanyagellátásra van szüksége, mely házilag csak bonyolult módon biztosítható. A kiültetett növény 90-130 nap után ér abba szakaszba, mikor a törés, vagyis a dohánylevelek begyűjtése elkezdődhet. Az igazi nehézségek itt kezdődnek, ugyanis a dohány élvezeti értékét főleg a szárítás adja, ami bonyolult folyamat. Persze otthoni körülmények között is meg lehet próbálkozni az egyszerű felfűzéssel, és napra állítással, de a nagyüzemi termelésben a szárítás egy többlépcsős, szabályozott folyamat, mely nem egyszerűen a víz elpárologtatását célozza, hanem összetett feldolgozási eljárás, ez házilag nem utánozható. Ezért az otthoni dohány sosem lesz olyan minőségű, mint a kész, üzemi termék, a neten árusítók javára legyen mondva, hogy ezt a legtöbb esetben közlik is leendő vevőikkel.
Fiatal ültetvény
A fogyasztásra szánt dohány nemesített variánsait két nagy ökocsoportba oszthatjuk, az egyik a kislevelű (keleti, orient) fajták, melyet hazánkban jellemzően nem termesztenek (hanem például Bulgáriában, Törökországban), mert nálunk nem adnak jó minőséget. Így ha olyan hirdetéssel találkozunk, melyben itthoni termesztésű orient dohányt kínálnak, sejthetjük, hogy nem lesz felsőkategóriás a füstölnivaló. Orient fajtákból csak cigaretta készül. A másik csoportba tartozó nagylevelű fajták adják a világméretű össztermelés 90%-át, ezekből szivar és cigarettadohány is készül, a számtalan fajta minősége változó, tehát a nagyleveű dohány sem feltétlen a legjobb minőség.
Szárítás
Összességében az otthoni termesztésről nagy általánosságban lebeszélném a kísérletező kedvű dohányosokat, és nem (csak) a dohányzás jól ismert káros következményei miatt, hanem azért is, mert jó minőségű fogyasztási dohányt házilag szinte lehetetlen előállítani. Arról ugye nem is beszélve, hogy amint "kész" a saját dohányunk, máris szembetaláljuk magunkat a törvénnyel. Érdekességképpen természetesen lehet telepíteni egy-két tő dohánynövényt a kertbe (gyümölcsfák közé ültetve még hasznukat is vesszük, vonzzák a tetveket, akik aztán a dohánylevélen elpusztulnak), hogy lássuk, mi is ez a növény, amiért a világ egy jelentős része görcsösen rajong, de azt javaslom, ennél tovább ne menjünk.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.