A napokban értekeztem a házi burgonyatermesztésről, ami csuda jó dolog, ám mint minden terménynél, a krumplinál is megvan az az ősellenség, amelyik megkeseríti a gondos gazda életét. Jelen esetben a gonosz nem más, mint a beszédes nevű krumplibogár, elegánsabb nevén burgonyabogár, esetleg kolorádóbogár. A krumplibogár hiába szép - mert szerintem kifejezetten az - ádáz ellenfele a gumós zöldségfélének, akinek krumplija van, bogara is lesz. Próbáljuk hát elűzni, de mielőtt rátérnék a védekezés mikéntjére, meg kell említeni, hogy a krumplibogár egy roppant kivételes rovar. Ő ugyanis az egyetlen, akinek Magyarországon ízeltlábú létére köztéri szobra van. Nem hiszik? Pillantsanak az alábbi képre.
Krumplibogárszobor Héderváron
Hogy pár mondat erejéig elkanyarodjak a szobor felé, ami vitán felül unikumszámba megy, meg kell említeni egy roppant szórakoztató dokumentumfilmet, melynek a szobor a létrejöttét köszönheti. A Búzás Mihály-Szolnoki József filmrendező páros 1997-ben készítette el kultikus dokumentumfilmjét, a valószerűtlenül hosszú című "Leptinotarsa, avagy privát nyomozati anyag a krumplibogár titokzatos feltűnéséről Magyarországon"-t. Az alkotás a krumplibogár első honi feltűnéséről szól, mely 1947. július 19-én Héderváron esett meg. A film a falu lakóit szólaltatja meg, akik bizarr összeesküvéselméleteket vázolnak, egyesek szerint amerikai imperialisták egyfajta vegyifegyverként szórták szét a bogarakat, mások orosz ármányként értékelik megjelenésüket. Az üdítően vidám film utózöngéje volt, hogy az egyik rendező kalandos úton, felsőbb kapcsolatait latba vetve bábáskodott a szobor létrejötte felett, melyet ma is bárki megtekinthet a falucskában, mint a világ talán egyetlen, mezőgazdasági kártevőt ábrázoló műalkotását (mindezt maga a rendező mesélte el egy évekkel ezelőtt lezajlott filmklubos beszélgetésen, melyen volt szerencsém részt venni). A filmet sajnos sem megvenni, sem interneten megtekinteni nem lehet, de olykor felbukkan filmklubokban, filmfesztiválok retrospektív vetítésein, aki teheti, nézze meg! Egy rövid előzetes IDE kattintva érhető el.
Károsnak káros, ellenben szerintem nem csúnya
Akárhogy is kezdődött, a krumplibogár azóta is jelen van, az ellene való küzdelem pedig szakadatlan, hisz csíkos rémünk lankadatlan étvággyal kebelezi be a burgonya leveleit. A bogarak elleni védekezés nem könnyű dolog, a mezőgazdasági termelésben változatos vegyszerarzenált vetnek be a gazdák, szerves foszforsavésztereket, karbamátokat, neonikotinoidokat, szintetikus piretroidokat, baktérium biopreparátumokat, mindezeket ráadásul felváltva kell alkalmazni, mert a szívós rovarok hamar rezisztenciát alakítanak ki az egyes szerek ellen. A kiskertekben termesztett burgonyánál ezen anyagok általában nem jöhetnek szóba, beszerzésük is nehézkes, ha csak egy zsebkendőnyi területre alkalmaznánk őket, keresnünk kell hát alternatív megoldásokat. Ezekből jó sok áll rendelkezésre, a hatékonyság azonban változó, és ugyanaz a módszer két különböző kertben más és más eredménnyel zárulhat. Nézzük hát, miből válogathatunk.
A lárvák sérülékenyebbek, ráadásul jól felismerhetőek
A krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata) élettertama egy-két év, télen nyugovóra vonulnak, hogy aztán tavasztól őszig pusztítsanak. Egy átlagos krumplibogár napi fogyasztása egy bélyeg nagyságú levélrész, ha hozzátesszük, hogy egy egyed akár félszáz petét is rakhat, könnyen kiszámítható a rendkívüli kártétel. Tudni kell, hogy nem csak a kifejlett bogár, hanem a lárvája is rág, és az is fontos információ, hogy lárvaállapotban sérülékenyebbek, míg a kifejlett bogár már csak nagy nehézségek árán irtható ki. Kezdjük a prevencióval. Amennyiben tavaly is volt burgonyás ágyásunk, idén telepítsük a krumplit az előző évi területtől a lehető legmesszebb, így a tavasszal aktivizálódó bogarak nem tudják könnyen és azonnal birtokba venni a veteményest. Tapasztalatok szerint az is segít, ha a burgonya, és a bogár általt kedvelt zöldségek (paradicsom, padlizsán) közé fokhagymát, babot, tormát ültetünk, ezek riasztólag hatnak rájuk. Fizikai akadályt is képezhetünk, ha a sorok közé nehezen átjárható réteget, vagyis egy csík szalmát, fűnyesedéket fektetünk. A krumplibogár ugyan röpképes, de jellemzően gyalog közlekedik, az ilyen sáncok visszatarthatják, elvehetik a kedvét a mászkálástól.
Rendkívül szapora és ellenálló kártevő. Itt a petéivel látható
Kissé gusztustalan népi módszer a begyűjtött, összezúzott, majd leforrázott lárvákból készült bio-permet, mely a következő nemzedéket állítólag távol tartja. Megfigyelések szerint a kolorádóbogár a krumplinál jobban szereti a padlizsánt, így ha pár, a közelbe ültetett padlizsánpalántát beáldozva eltereljük a figyelmüket, kevésbé dézsmálják a krumplit. Amennyiben a fiatal hajtásokat egy nem túl durva cirokseprűvel időnként "megsimogatjuk", jó eséllyel leverjük a lárvákat a növényről, és az ismételt kezelések után azok már nem másznak vissza a tövekre. Sajnos ezek a módszerek eléggé esetlegesek, egy kísérletet megérnek, de közel sem száz százalékosak. Ami ellenben holtbiztos módszer a felnőtt bogarak ellen, az a csirke, vagyis a csirkék. A háziszárnyasok a burgonyás közé terelve örömmel elvégzik a rovarmentesítést, és a termést épen hagyják. Persze csak a krumpli miatt nem sokan fognak csibét nevelni, de ahol vannak tyúkok, ott vessük be őket. A csirkén kívül is vannak természetes ellenségei a csíkos rovarnak, különböző madárfajták, és egy katicafaj (Coleomegilla maculata) is jeleskednek a bogár lárváinak irtásában, rájuk azonban nem alapozhatjuk a védelmet.
Érdemes minél gyakrabban ránézni a krumplira, hogy idejében elkapjuk a lárvákat, bogarakat
Amennyiben minden mással kudarcot vallottunk, jöhetnek a kiskertbe való permetezőszerek, egyiket sem kívánnám reklámozni, de az érdeklődőknek bármelyik gazdaboltban szívesen segítenek a legmegfelelőbb anyagok ajánlásával. A prevencióra visszatérve, az "elkrumplibogarasodásban" sokszor az játszik főszerepet, hogy a veteményes gazdája csak akkor szembesül az invázióval, mikor már komoly a gond. Mivel a krumplibogár lárvaként a legsebezhetőbb, ne legyünk restek ültetés után gyakran szemrevételezni a fiatal, leveles hajtásokat, és ha észrevesszük az apró, narancsszínű, oldalt pöttyös lárvákat, rögtön cselekedjünk, így megelőzhető a nagyobb pusztítás.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.