A férfiember már csak olyan, hogy nehezebben érinti meg a lelkét a romantikus szépelgés, mint a nőkét. Aki ült már értetlenkedve romantikus filmen zokogó barátnője mellett, biztos érti, miről beszélek. Hogy férfitársaimat a védelmembe vegyem, egyáltalán nem érzéketlenségről, vagy a szépérzék teljes hiányáról van szó, talán inkább csak az érzelmi határvonalak vannak kissé magasabb küszöbértéken. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint saját élményem, mely a Bory-várban történt a napokban.
Nem kertelek, a Bory-vár szépsége, és a hozzá kapcsolódó történelmi háttér igen nagy hatással voltak rám, könnybe éppenséggel nem lábadt a szemem, de mélyen megérintett a várat szerelmi zálogként építő Bory Jenő története, az épületegyüttes lenyűgöző hangulata, a kert egyedülálló szépsége, melyek költőért kiáltottak, a hétköznapi szavak ugyanis nehezen adják vissza az élményt.
Álomszép vörös rózsa, rózsaszín virágzó varjúhájjal...az együttest bárki megteremtheti otthon is!
Bory Jenő építészmérnök és képzőművész 1923-ban kezdte a lovagvár munkálatait, és haláláig dolgozott az épületen. Szinte mindent saját maga tervezett és épített, így a keze munkáját dícséri a hét torony, a majd' 30 kisebb-nagyobb helyiség, köztük több műterem, a szemet kápráztató kert, na és persze a sok száz szobor és műalkotás, mely részben a Bory család munkája (Bory Jenő mellett felesége Komócsin Ilona, és lányuk, Klára is szobrászkodtak), részben pedig más, neves képzőművészek alkotásai (többek közt Székely Bertalané, Fadrusz Jánosé, Stróbl Alajosé).
Megindító szerelemábrázolások a vár több pontján
A ma múzeumként bejárható, valójában sosem befejezett várkastély a szerelem erejének, és a sosem szűnő kitartásnak az emlékműve, és mint ilyen, nincs az a zord férfiszív, melyre ne lenne hatással. Uraim, ha tényleg le akarják nyűgözni párjukat, és meg akarják mutatni érzelmes oldalukat, a Bory-várnál ideálisabb randevúhelyet keresve sem találnak!
A 30 méteres torony madártávlata lenyűgöző. A hőségtől kiszáradt füvet az őszi esők még életre kelthetik.
Ceratostigma plumbaginoides - tarackoló kékgyökér: a legszebb kobaltkék virágú évelőnk, minden kertben ott lenne a helye
A gyönyörűen kialakított sarokban a Cerastium tomentosum, vagyis a molyhos madárhúr is kiszáradt, az esőcsatorna pedig sajnos épp nem tudott mit odavezetni
A vérszilva lépcsők alatt összegyűlt levelei vörös szőnyegként köszöntik a látogatót
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.