A közösségi kert ideája mostanában divatos, egyre-másra nyílnak nálunk is a művelhető, nyitott kertek, de míg itthon egyelőre csak gyermekcipőben járó hóbortról van szó, van ahol a nehezen múló válság felértékeli ezt a fajta önfenntartó, keresetkiegészítő foglalatosságot. Portugáliában például a legmagasabb kormányszinteken ismerték fel a dologban rejlő lehetőségeket.
Közösségi kert, Sintra, Lisszabon mellett
A közösségi kertet talán nem kell bemutatni, akinek esetleg új a fogalom, részletes ismertetőért kattintson ide, aztán ha tetszett, amit olvasott, és a gyakorlatban is kipróbálná ezt a közösségi mókát, akkor rögtön utána klikk ide.
A "Hortas de Cascais" mozgalom egyik kertje Cascais-ban
Visszatérve a portugálokra, tudvalevő, hogy a több hullámban érkező, évek óta pusztító gazdasági válság őket különösen nagy csapásokkal sújtotta, a munkanélküliség például európai szinten itt az egyik legkiemelkedőbb. Portugália - csak hogy érezzük a recesszió erejét - tagja a PIIGS országoknak, ami nem éppen nemzeti büszkeség. Ahogy az ilyenkor természetes, a lakosság szegényedik, a gazdaság zsugorodik, a pénztárcák pedig vészes tempóban ürülnek. Ebben a helyzetben minden alternatív, segítő megoldás jól jöhet, a portugál vezetés pedig felismerte a közösségi kertészkedésben, a termelésben rejlő lehetőségeket, hogy fennkölten fogalmazzak, igyekeznek az embereknek hal helyett hálót dobni.
.jpg){kind=spacer}
Városi lakosok felkészítése a termelésre
A háló jelen esetben a földművelés, a (veteményes) kertészkedés felé való tendálást jelenti. Tudni kell, hogy a portugálok elszoktak a vidéki életmódtól, az ország '86-os EU-csatlakozása után a fellendülő ipar a városokba csábította a lakosokat, most pedig innen térnek vissza a földekre. Mindehhez a kormány aktív segítséget nyújt, a nagyobb városok, főleg Lisszabon peremén felparcellázott, általában 150 nm-es földeket adnak bérbe igen kedvező áron, átszámolva nagyjából 15-20 ezer forintos évi(!) összegért. Egyrészt az elhanyagolt, kihasználatlan földdarabok állnak a jelentkezők rendelkezésére, másrészt a földtulajdonosok adókedvezmény fejében adhatják területeiket bérbe a városi kertészkedőknek. Ezeken a földeken, egyedül, vagy többen összefogva, a megtermelt zöldségekkel, gyümölcsökkel akár havi 100-150 Eurót is meg tudnak spórolni az újdonsült gazdálkodók, ami a helyi nyugdíjaknak a felét, a minimálbérnek pedig akár a harmadát is jelentheti.
Portugál zöldséges stand - ezt pótolják háztájiban
A háztáji gazdálkodás, a veteményeskert, vagy a közösségi kert tehát nem csupán hasznos elfoglaltságként értelmezhető, hanem a pénzügyileg nadrágszíj-próbáló időkben egérútként fogható fel. Nálunk szerencsére nem ekkora a baj, de a háztáji termelés elterjedése, városi környezetben pedig a közösségi kertek terjesztése később akár életmentő is lehet.
Veteményes tankert Guimarães városban
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
.jpg){kind=link}