Megyeri Szabolcs kertész blogja

Hogyan nyírjunk füvet?

1 komment

A kérdésre a válasz elviekben rémesen egyszerű, beindítjuk a fűnyírót, aztán végigtologatjuk a pázsiton. A gyakorlatban azonban ennél kicsit több tudnivaló is akad, ráadásul az sem mindegy mikor nyírjuk, és persze az sem, hogy mivel. Kezdő pázsitgondozóknak következik most egy kis gyorstalpaló a gyep nyírásáról.

 lawn-mower.jpg

Bár már benne vagyunk a nyárban, ha a fűnyírásról van szó, vissza kell nyúlni a tavasz elejéig, minden évben akkor indul ugyanis a gyepgondozás. A füvesítés folyamatát most át is ugorjuk, hiszen jelen esetben a vágás a téma, de akit érdekel a tavaszi fűmag vetés EZT A KORÁBBI POSZTOMAT olvassa el. Az első fűnyírás jellemzően márciusban válik aktuálissá, a hónap közepe tájékán, mikor a nappali hőmérséklet már tartósan eléri a legalább 10 Celsius fokot, Ez időtájt a fűszálak gyors ütemben növekedni kezdenek, és mikor meghaladják a tíz centis magasságot, már mindenképpen cselekedni kell.

Milyen magas legyen a fű? A fűnyírással kapcsolatban mindig az az első kérdés, hogy milyen magasra kell levágni, pedig ez a kérdés igazából nincs jól feltéve, az ideális vágási magasságot ugyanis nem a talajtól mérjük, hanem a fűszál tetejétől, főszabály szerint ugyanis a szálak felső harmadát szabad levágni, többet nem ajánlatos. Tehát amennyiben a fűszálak teszem azt 9 centisek, 6 centi magasnak kell lenniük nyírás után. Természetesen nem kell vonalzóval lemérni az adatokat, elég szemre megbecsülni a dolgot, a lényeg, hogy a kissé elburjánzott, félarasznyi füvet ne akarjuk 3 centisre lenyesni, legalábbis első lépésben. 

Mi a helyzet nyáron? A nyári kánikulában a fű kezelése is kicsit módosul. gyakori tévhit, hogy ilyenkor minél rövidebbre kell nyírni a füvet, mert így kevesebb nedvességet igényel, és tovább bírja a hőséget. A nagy melegben éppenhogy kicsit hagyni kell megnőni a fűszálakat, mert így maguk a szálak fogják árnyékolni a töveket, így a nedvesség lassabban párolog el, valamint hasonló elven a hosszabb szálak megakadályozzák a tövek napégését is. Nyaralás előtt sem kell túl rövidre vágni a gyepet, használjuk a szokásos, vagy akár annál magasabb vágási magasságot, és inkább kérjük meg a szomszédot, hogy az esti öntözések alkalmával a mi kertünkbe is spricceljen át egy keveset.

garden_flooring.jpg

Mi a minimális magasság? Ez több tényezőtől függ, közrejátszik a fűmag típusa, a hőmérséklet, és a kialakítani kívánt kertstílus is, azonban a csupán pár centis magasságot kerülni ajánlott, a túl katonásra fazonírozott gyep mohásodásra lesz hajlamos, valamint elveszíti természetes nedvesség és hőszabályozó képességét, így esztétikája és egészségi állapota is leromolhat.

A fűnyírás egyik lényegi eleme tehát a vágási magasság, a másik pedig az eszköz, amivel nyírjuk. Bármilyen gépet is használunk, egyöntetűen fontos, hogy a vágóélek, vágókések legyenek mindig élesek. Lehet, hogy ez sokaknak evidens, ám tapasztalatból tudom, hogy szintén sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy a fűszál nem karajcsont, sokat nem árthat a fém vágókésnek, nem kell tehát különösebben foglalkozni vele. Az élesség természetesen fontos szempont, a tompa, tépő jellegű, roncsoló vágás ugyanis kárt okoz a szálakban, ami a gyep sárgulásához, elcsúnyulásához vezethet.

best-manual-push-lawn-mower-300x225.jpg

Milyen fűnyírót válasszunk? A fűnyírót alapvetően a kert méretéhez kell igazítani. A kisméretű, zsebkendőnyi kertekbe, vagy például füvesített tetőkertekhez, apró előkertekhez bőven elegendő lehet egy motor nélküli tologatós fűnyíró, ami kompakt méretű, nem igényel áramot, és akár a lakásban is tárolható, használata pedig tulajdonképpen veszélytelen, hiszen kései csak mozgatás közben forognak (ennek ellenére nem gyerekjáték, tehát a kisebbnek ezt se engedjük használni). A közepes (300-700 nm) kertekbe már elkél egy elektromotoros fűnyíró, ezeken általában jelzik, hogy teljesítményük alapján mekkora kertbe valók, természetesen ez az adat nem szó szerint értelmezendő, viszont gyengébb, olcsóbb masinát ne vegyünk átlagméret feletti kert ápolásához, mert nagyobb lesz a meghibásodás esélye, a gép élettartama pedig rövidebb lehet. A még nagyobb kertekbe a benzines gépek valók, melyek gyakran önjáróak, tehát nem is kell tolni őket, a motor ugyanis a kerekeket is hajtja, így kevésbé fárasztó fűnyírás. A még nagyobb birtokokra a fűnyírótraktorok ajánlhatóak, ezek azonban már inkább a parkokba, kastélykertekbe valók. A fűnyíróval nehezen megközelíthető helyeken használhatunk damilos szegélyvágót, ám arra mindig ügyeljünk, hogy ezzel a géppel ne közelítsük meg túlzottan a fák, cserjék törzsét, ugyanis a damil kárt tehet bennük. Süllyesztett szegélyek, talajszintbe épített kerti út esetén a fűnyíró akadálytalanul áttolható, ez is lehet egy szempont a kertépítés során!

Tipp: a 20-25 méternél hosszabb kábel (lengőhosszabbító) már gyengíti a villanymotor hatékonyságát, így ha a kert nagy, vagy elrendezéséből fakadóan a szokásosnál hosszabb, érdemes inkább benzines készüléket vásárolni! 

Ne feledjük, hogy a fűnyíró eszközök karbantartása is a gyepgondozás része, használat után mindig megtisztítva, szárazra törölve tegyük el őket, a vágóéleket pedig legalább havonta ellenőrizzük. Fontos, hogy a motoros fűnyírók mind veszélyes berendezések, hiba esetén sose álljunk neki magunk megjavítani őket, használat közben tartsuk be a kötelező óvintézkedéseket, és ne engedjük kisebb gyermekeknek működtetni ezeket a gépeket!

b_dnewstrim.jpg

Mi legyen a nyesedékkel? A fűnyírás végeztével mindig marad kisebb vagy nagyobb mennyiségű nyesedék, melyet valahogy, valahova el kell rendezni. A levágott szálakat az újabb fajta gépek saját tartályukba gyűjtik, így a hulladék kezelése könnyű, vágás után mehet is a halom például a komposztra. Aki nem komposztál, el is vitetheti a zöldhulladékot, a legtöbb településen a helyi köztisztasági vállalat ad (jellemzően pénzért, de sok helyen korlátozott mennyiségben akár ingyen) olyan zsákokat, zacskókat, melyekbe gyűjthető a nyesedék és egyéb zöld maradvány, és amit aztán elszállítanak. A pázsiton hagyott nyesedék mulcsként működhet, azonban túl sokáig és nagy mennyiségben ne hagyjuk a levágott szálakat a gyepen, mert filcesedést okozhatnak, az az elmélet tehát, hogy a füvön hagyott nyesedék jót tesz a pázsitnak, csak korlátozottan igaz.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

10 érdekesség a bambuszokról!

3 komment

A bambuszt mindenki ismeri, általában képről, természetfilmekből, vagy csodás fotókról, a bambusz ugyanis, főleg a bambuszerdő roppant fotogén, még az amatőrök is egészen meghökkentően jó képeket tudnak készíteni egy bambuszligetről, már ha persze van szerencséjük eljutni egy ilyenbe. Utóbbi dolog, mármint a bambuszligethez való eljutás azonban sokkal könnyebb, mint gondolnák, ugyanis annak ellenére, hogy a bambuszt távoli, egzotikus növényként tartjuk számon, a mi éghajlatunkon is remekül megél, ezért az, hogy Magyarországon nincsenek bambuszligetek tulajdonképpen csak arra vezethető vissza, hogy nálunk egyelőre kerti vagy közterületi növényként alig alkalmazzák, mondhatni (egyelőre) nem divatos. Ezen könnyű változtatni, tulajdonképpen bárki telepíthet otthonra, vagy akár az utcafrontjára bambuszt, és hogy ehhez megjöjjön az ültetési kedv következzék most egy felsorolásszerű ismertető a bambuszról!

 4olon.jpg

A bambuszok igazából a pázsitfűfélék táborába tartoznak, amit elsőre nehezen lehet elhinni, ha például egy embermagasságú példányt látunk, de igaz, hogy a bambusz fűféle, csak szára fássá, keménnyé válik, termete pedig jóval meghaladja az átlagos fűfélékét!

 

A bambuszok roppant fajtagazdag növények, Európában közel 200 fajta van termesztésben, nevelésben, ennélfogva a megjelenésük is nagyon változatos. Vannak alacsonyabb termetű, cserjére emlékeztető, bokorformájú típusok, megtalálhatóak a klasszikus 2-3 méter magasak, de léteznek közel 40 méterre megnövő óriások is! természetesen kerti gondozásban a visszafogottabb méretűek vannak. A színt tekintve is változatos a helyzet, kapni a megszokott zöld szárú mellett vörös, vagy akár extravagáns fekete, sőt csíkos változatot is, és persze vannak óriás levelű bambuszok is!

 bamboo-for-decoration.jpg

Nem mindenki tudja, hogy az Európában, így nálunk is kapható bambuszok közel háromnegyede teljesen tél-, illetve fagyálló! Olyannyira ellenállnak a hidegnek, hogy -15-20 Celsiusig meg sem kottyan nekik a zimankó, -30 fok környékén már komolyabban károsodhatnak, de még ilyenkor is csak a földfelszín feletti részek halnak el, vagyis tavasszal a növény várhatóan újra kihajt majd ekkor is. A bambuszok közül jellemzően a ritkább, különlegesebb, gyűjtői fajok rendelkeznek gyengébb fagytűréssel, de az átlagos kertbarát vélhetően úgyis a könnyen hozzáférhető, télállóság szempontjából kiváló fajtákhoz jut hozzá a kertészetekben.

 5377123152_7cbae6e55b_b.jpg

A bambuszok fejlődési üteme sajátságos. Általában 8-10 év alatt érik el a teljesen kifejlett állapotot, az egyes szárak azonban csak 5-6 évig élnek, közben folyamatosan fejlődnek az újak. Az idő előrehaladtával a bambusz szára nem csak nagyobb, egyre keményebb, fásabb is lesz. 

 fantastic-asian-landscape-design-bamboo-trees-budha-statue.jpg

A bambusszal kapcsolatban nagyon fontos tudatosítani, hogy agresszívan terjeszkedik, föld alatti rizómáiból hajt ki, és gyorsan új területeket hódít meg, így a kertet hamar ellepheti, eltávolítása pedig roppant nehéz és költséges feladat. Nem kell azonban megijedni, a bambusz viszonylag könnyen kordában tartható, ha ún. gyökércsapdába ültetjük. Ez csupán annyit jelent, hogy az ültetőgödröt vastag geotextíliával kell kibélelni, a felszínen pedig szegélyezéssel fixálni azt, így a terjeszkedő gyökereknek gátat lehet szabni. Az ilyen gyökércsapda még erősebb változata a fémlemezes, műanyaglapos, betonfalas elkülönítés, ilyenkor az ültetőgödör oldalait ezekkel az áthatolhatatlan anyagokkal bélelhetjük ki. Az ilyen óvintézkedést semmiképp nem szabad elmulasztani bambusz ültetésekor!

 

A bambuszok környezeti igényei változóak, de általánosságban szívós, ellenálló növények. A víz-, és fényigény fajtánként kisebb-nagyobb mértékben eltérő lehet, de az összes bambusz kedveli, igényli a tápanyagban gazdag talajt, illetve a jó fagyállóság mellett is meghálálják a téli takarást, amit egyszerűen szalma, komposzt kihelyezésével biztosíthatunk nekik. 

 

A bambusz metszhető, mind a lombozatot, mind a szárak magasságát szabályozhatjuk visszavágással, így nem kell megijedni, ha például a nekünk megtetsző változat teljes magassága 2-3 méter körüli, de ennél alacsonyabb növényt szeretnénk. A bambuszok többségéből roppant látványos sövény is kialakítható, ami a hagyományos sövényeknél sokkal különlegesebb látványt biztosít!

 

A bambusz szárát ősidők óta használják fel a legkülönfélébb célokra, hiszen a bambusz törzse egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, rugalmas, mégis óriási teherbírású. A szárakból készülhetnek kosarak, tárolók, és hasonló használati tárgyak, különféle bútorok, padlók, játékok, kerítések, de akár hidak, vagy teljes épületek is! A bambuszpadló nagy előnye például, hogy a fákkal szemben a bambusz sokkal gyorsabban újranő (a padlógyártáshoz használt bambusz akár 3 év alatt "készen van"), így ebben a szegmensben alkalmas lenne a fa kiváltására, de például papír is készülhet belőle (India papírgyártásának közel egyharmada a bambuszra épül), amivel szintén az erdőirtásokat lehet mérsékelni.

 13f05f661905c3a2487d4e63230c6b32.jpg

A bambusz, jobban mondva a zsenge hajtás, a bambuszrügy ehető is, Ázsiában természetesen évezredek óta a mindennapi étkezés része, Európában, így nálunk is inkább csak kuriózum. Pedig a bambuszrügy számos kedvező élettani hatással bír, gazdag vitaminokban, aminosavakban, rosttartalma miatt jótékonyan hat a gyomorra, kutatások szerint a magas koleszterinszint és magas vérnyomás kezelésre is alkalmazható kiegészítésként. 

 rooftop-terrace-design-ideas-bamboo-trees-in-pots.jpg

A bambusz konténerben is nevelhető, így erkélyeken, teraszokon is gyönyörködhetünk benne, ráadásul a konténeres tartás nagy előnye, hogy a nem kívánt terjeszkedéssel így nem kell foglalkozni. Ugyanakkor az erős gyökerek miatt érdemes masszív edényt találni neki, ugyanis idővel akár szét is törheti lakhelyét, ha az gyengébb típusú cserép vagy műanyag például. A konténeres bambuszt pár évente ritkítani kell, ilyenkor a növényt kiemelve a gyökerek egy részét szanálni szükséges. A cserepes bambusz rendszerint nem éri el a rá jellemző magasságot, és gyakoribb öntözést kíván, mint kerti társai.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Harc a parlagfű ellen!

Szólj hozzá!

Minden évben szóba kerül itt blogon a parlagfű, ez a gyom ugyanis olyan mindig aktuális témát jelent, amit nem lehet kihagyni egy szezonban sem. Az idén is eszembe jutott ez az ádáz növény, de bevallom, most nem magamtól, hanem nemrégiben az egyik tévéhíradóban volt arról szó, hogy egy "élelmes" magyar vállalkozó parlagfűből készült termékeket forgalmazott gyógyhatású csodaszerként, ugyanis makacsul tartja magát a tévhit, hogy a parlagfű számos nyavajára áldásos herbária, mely nem csak az allergiásoknak csodaszer, hanem például a daganatos betegségek ellen is bevethető.

Sem orvos, sem gyógyszerész nem vagyok, hogy ítélkezhessem a kérdésben, azonban tény, hogy az Európai Unió területén tiltott a parlagfűt tartalmazó élelmiszerek és egyéb, emberi fogyasztásra szánt termékek előállítása és forgalmazása. Valamint az is tény, hogy a Szegedi Tudományegyetem kutatásai szerint a parlagfűből készült élelmiszerek tartós fogyasztása veszélyt jelent az emberi szervezetre. Ebből talán a laikusok számára is leszűrhető, hogy a parlagfű nem éppen gyógynövény, az viszont régóta bizonyított tény, hogy az egyik legerősebb allergén gyom, mely hazánkban is százezreknek okoz szenvedést. 

 

parlagfu_ady01.jpg

 

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), nem őshonos sem Magyarországon, sem Európában, hanem Észak-Amerikából érkezett kontinensünkre. Feljegyzések szerint Svájcban tűnt fel először 1878-ban, innen aztán gyorsan szétterjedt Európában. Magyarországon az 1920-as években bukkant fel Somogy megyében, majd rövid ideig tartó akklimatizációt követően gyorsan szétterjedt, először a kereskedelmi útvonalak mentén, aztán később az egész ország területén elszaporodott. A parlagfű népegészségügyi problémát a '70-es évek óta okoz, ekkortól már nem csak invazív gyomként, hanem egészségre káros növényként tartják számon.

Tudta-e? A parlagfű nem egyszerűen egy gyakori gyomnövény hazánkban, hanem vizsgálatok alapján bizonyítottan Magyarország legelterjedtebb gyomnövénye!

parlagfu-irtas_20120618111516_95.jpg

Az irtás a virágzás előtt hatékony, ezért még ebben a júniusban el kell végezni azt!

A parlagfű, szinte mindenhol megtalálható, azonban van pár élőhelytípus, ahol nem érzi jól magát. Egyáltalán nem kedveli az erdőket, nem telepszik meg a karbantartott pázsitos felületeken, ahogy neve is mutatja, az elvadult, parlagi területek a kedvencei. Ennek megfelelően nagyon gyorsan megjelenik a beszántott, a magára hagyott, gondozatlan területeken, de akár a városi építkezéseken is, ahol a talaj felső rétegét eltávolították. Gyakori lakó utak, vasúti sínek mentén, vagy ápolatlan, elhagyott kertekben. Szintén nagy arányban található meg napraforgótáblákban (akár fertőzött vetőmaggal is indulhat a terjedése), gabonatarlókon, de tulajdonképpen valamennyi szántóföldi kultúrában előfordulhat. 

parlagfu2.JPG

Gyökerestől kell kiszedni a teljes sikerhez

Fontos tudni, hogy amennyiben az illetékesek észlelik (vagy bejelentés alapján a tudomásukra jut) hogy egy területen parlagfű van, akkor a tulajdonos értesítése nélkül kényszerkaszálást rendelhetnek el, ennek az árát pedig - a büntetéssel együtt - behajtják a tulajdonoson. Gyakori védekezés, hogy "régóta nem jártam a földemen" vagy hogy ""nem tudtam, hogy parlagfű nő a telkemen" ezek azonban nem válnak be, mert főszabály szerint minden esetben a tulajdonos felelőssége és kötelessége a parlagfű-fertőzés felderítése és megszüntetése, melyről a törvény is rendelkezik, a paragrafusoknak ITT és ITT nézhetnek utána, utóbbinál az 50.§-t keressék.

A parlagfű irtásának több módja van. A talajhoz közeli kaszálás csak ideig-óráig működik, pontosabban addig, míg az alsó oldalhajtások ki nem fejlődnek, ezután a kaszálás már nem hatékony. A növény kihúzása már biztosabb módszer, kisebb területeken, például kertekben, utcafronti földsávokban eredményes lehet a répa módjára gyökerestül való kiemelés. Természetesen a vegyszeres irtás is egy lehetőség, főképp nagyobb arányú fertőzés esetén, ehhez megvannak a bevált szerek, melyek széleskörűen hozzáférhetőek.  A megelőzés fő módszere a dús, gondozott vegetáció létesítése a veszélyeztetett területen, ehhez elég gyepesíteni, de bármilyen honos flóra megteszi, a parlagfű nem marad meg ilyen körülmények között. 

B2030242.jpg

A mezőgazdasági területek a fő gócpontok

A parlagfű jelentette probléma súlyosságát jól jelzi, hogy a kérdésben részletes és szigorú szabályozás van érvényben. A 2008. évi XLVI. Törvény 17. § (4) bekezdése szerint:

"A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani."

Az ellenőrzést a vegetációs időszak befejezéséig külterületen a földhivatalok, belterületen a helyi önkormányzat jegyzője és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai végzik, így papírforma szerint hamar lebukik, aki nem irtja portáján a parlagfüvet, a gyakorlat azonban szokás szerint árnyaltabb ennél. A hivatalos szerveknek ugyanis nincs kapacitásuk arra, hogy minden kertbe benézzenek, vagy hogy minden hobbitelket, szántót, termőföldet ellenőrizzenek, ezért a lakosság is részt vehet a felderítésben. A lakosok a bejelentést a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesületnél tehetik meg, pontos címmel, földrajzi koordinátákkal és lehetőleg fotókkal kiegészítve. A bejelentés kockázatmentes, mivel azt az Egyesület a saját nevében továbbítja az illetékeseknek.  A növényvédelmi bírság mértéke a védekezési kötelezettség elmulasztása esetén - a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától függően - 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedhet, ami már jelentős motiváció lehet a gondatlan tulajdonosoknak. Parlagfűvel kapcsolatos bejelentést ITT lehet tenni.

 

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Három bosszantó kerti kártevő

20 komment

A kert (sajnos) nem mindig csak öröm forrása, számos ellenség leselkedik ránk, illetve főképpen növényeinkre. A gondos kerti gazda sosem érezheti igazán biztonságban a birtokát, hiszen kártevőmentes kert legfeljebb a makettek világában van. Ugyanakkor ez a folytonos harc és küzdelem adja részben a kertészkedés szépségét, hiszen az állandó ápolás, gondozás, felvigyázás alakítja ki a szoros viszonyt kertünkkel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne őrült bosszantó a különböző kártevők megjelenése, így fontos tudni, hogy lehet felvenni velük a harcot. Most három olyan gyakori betolakodóról lesz szó, melyeket minden kerttulajdonos ismer, vagy ha még nem, hát biztos meg fog ismerni.

csiga.jpg

A meztelencsiga

A házatlan csiga legelső tulajdonsága, hogy megjelenése undort keltő, így már a puszta látványa is zavaró lehet sokaknak, ám ennél sokkal kellemetlenebb ez a csúszómászó. A meztelen csiga megrágja a növények leveleit, ráadásul nyálkával és csigaürülékkel borítja be az utat, ahol járt. Hazánkban 26 házatlan csigafaj ismert ezek közül tízet tartunk számon kártevőként. A meztelen csigák főleg a veteményeseket fenyegetik, kedvenceik az uborka, sárgarépa, káposzta, fejes saláta, burgonya, zeller levelei, de a gombákat, és a szamócát is támadják. Különösen kedvelik a gyermekláncfüvet, ami egy gyom, és kevesen féltik, de a baj az, hogy nagyon elterjedt gyom, így ha a kertben van (netán eltűrjük) akkor csigamágnesként működik. A házatlan csigák szívesen időznek nedves, párás zugokban, kedvelik az elhanyagolt, burjánzó kerteket, kertrészleteket, ha ilyen van a szomszédban, számíthatunk az átjárásra. A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak, napközben meghúzzák magukat nyirkos helyeken (kövek, kerti tárgyak alatt, vízaknák környékén), és éjjel indulnak lakmározni. 

Csiga ellen:

A csigák begyűjtése hatékony módszer, életmódjukat követve este kell akcióba lépni, az összeszedett állatokat pedig belátásunk szerint tüntethetjük el. Beválnak a házi csigacsapdák is, melyeket pár perc alatt elkészíthetünk. Egy félbevágott műanyag üdítős palackot ássunk le a talajba, hogy a pereme alig álljon ki a talaj síkjából, majd töltsünk bele 2-3 deci sört, ami valamiért őrülten vonzó a csigák számára. A csapda reggelre garantáltan meg fog telni. Vannak növények, melyeket nem állhatnak a csigák, a paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, feketeribizli, majoránna vagy kakukkfű természetes védvonalat alkothatnak a veteményes körül, de a begóniát és a paradicsomot sem kedvelik például. Szintén jó védvonal a veteményes köré arasznyi szélesen kiszórt fűrészpor vagy tojáshéj törmelék, ezeken nehezen mászik át a csiga. A csigáknak természetes ellenségeik is vannak, például a sün, a cickány, vagy a vakond, de hatékonyabban vethetők be a házi szárnyasok, a csirke, kacsa, pulyka szívesen felszedik a csigákat. Nem hagyható ki a sorból az indiai futókacsa, mely igazi csigapusztító, ráadásul ilyen madarat akár bérelni is lehet!

csere.jpg

A cserebogár

A cserebogár egy különleges rovar, teljes kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, az időtartamot nagyban befolyásolja az éghajlat, nálunk három éves ciklusokban támad, de például Dániában öt évente rohanja le a földeket, kerteket. Bonyolítja a helyzetet, hogy a cserebogarak huszonnyolc nemzetségbe sorolhatóak, melyből a Kárpát-Medencében a májusi cserebogár három nemzetsége található meg. A különféle nemzetségbe tartozó cserebogarak természetesen nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így hiába a hároméves ciklus, az ország valamely területén minden évben várható kiterjedt cserebogártámadás. A mezőgazdasági szempontból a legártalmasabb a májusi cserebogár (Melolontha melolontha). A lárvák, pajorok a földben élnek, és fiatal korukban humusszal, idősödve pedig növényi gyökerekkel táplálkoznak, aztán mikor befejeződik a teljes átalakulás, a cserebogár felszáll, és innentől kezdve a fák leveleit rágja. Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig várható.

Cserebogár ellen:

A még a talajban lévő pajorok ellen a vegyszeres védekezés, a talajfertőtlenítés az egyik megoldás, ha egy négyzetméteren belül 4-5-nél több lárva található, indokolt lehet a kezelés. A korábban széleskörűen alkalmazott diazinon hatóanyagú szerek már nem kaphatóak, de gazdaboltokban találni más bevethető anyagot. Biokertészkedők és a vegyszereket nem nem kedvelők más, természetes módszereket is alkalmazhatnak. A csigák ellen is hatékony csirkéket cserebogár ellen is jó ötlet bevetni, a frissen felásott talajból nagyon szívesen csipegetik fel a pajorokat. Régi módszer a csalinövény, ami lehet szamóca, vagy zöldségpalánta (burgonya, saláta, sárgarépa). A csalinövényt a veteményes mellé kell telepíteni és jóval többet kell öntözni, mint a rendes állományt. Ha beválik a trükk, a pajorok megtámadják ezeket, amit a csali gyors leépülése jelez. Egy alkalmas pillanatban, de mindenképp a csali elhalása előtt egy ásóval ki kell fordítani a földből a csalinövényt gyökérrel együtt, és máris összeszedhetőek a pajorokat. Segít a gyakori talajlazítás, kapálás is, ilyenkor a felszínre bukkannak a pajorok, valamint az őszi ásás, szántás is kiforgatja őket a felszínre, ahol aztán fagyhalált halnak. A májusi rajzási időszakban, egy borús, hűvös hajnalon kell a kertbe lopakodni, a cserebogarak ilyenkor ernyedten, röpképtelenül időznek a fákon. Ekkor a faágak rázással lehet őket földre vinni, innentől egyértelmű a feladat. 

ant.jpg

A hangya

A hangya nem is kártevő, mondhatják sokan, és igaz is, hogy a hangya nem fogja bántani a veteményest, vagy a virágokat. Ugyanakkor a hangyák megjelenése a kertben azt jelzi, hogy a növények jó eséllyel tetvesek, a kis rovarok ugyanis a levéltetvek nedvét fogyasztják. A kertből aztán élelmet kutatva jutnak be a házba, és ha találnak valamit - mindig találnak - akkor megindul az offenzíva, és jönnek tömegesen. Ilyenkor pedig már valóban bosszantóvá válnak. A hangya valójában egy gyűjtőnév, a család igen népes, városokban a fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a gyakoribb, kertesházak környékén pedig inkább a házi hangya (Lasius emarginatus) és a kis fekete hangya (Lasius niger) található meg. Az apró, átlagosan 5-9 mm-es termetű rovarok roppant jól szervezett kolóniákban élnek, rétegzett társadalomban, melyben minden egyednek megvan a maga helye és feladata, mi elsősorban a begyűjtést végző fáradhatatlan dolgozókkal találkozunk. 

Hangya ellen

A házba (lakásba) bejáró hangyákat többféle természetes riasztószerrel tarthatjuk távol. Ilyenek a fokhagyma, a szegfűszeg, a levendula(kivonat), a terpentin, az ecet, vagy a szegfűszeg, az élesztő, a sütőpor, és a fahéj. A kiválasztott anyagot egyszerűen helyezzük el a vonulási úton, és reménykedjünk a sikerben. Növényeket is hívhatunk segítségül, az ablakba, vagy az ablak alá telepített paradicsom, zsálya, levendula, izsóp is hagyományos hangyaűzők. Keményebb módszer a sós, vagy timsós vízzel való alapos felmosás, mechanikai megoldásként pedig a porszívózás is szóba jöhet, utóbbi inkább csak tüneti kezelésként. Csapdákat is állíthatunk, a cukros vízzel átitatott szivacs bevált hangyamágnes, hasonló elven alapszik a sekély tálban kihelyezett cukros víz, vagy cukros sör. Szintén jó hatásfokkal működnek a bolti hangyacsapdák, ebből a mérgező anyagot a dolgozók a bolyba hazaviszik, így az ott is pusztít. Fontos a megelőzés is, ne hagyjunk elöl morzsát, édes ételmaradékokat, gyakran porszívózzunk és mossunk fel a hangyaveszélyes területeken!

Képek: innen, és innen.

Mire jó a vérehulló fecskefű?

2 komment

Egy lelkes kertbarát keresett meg azzal, hogy újonnan vásárolt ingatlanának kertjében elképesztő mennyiségű vérehulló fecskefű található, kérdése pedig, hogy mit lehet kezdeni ezzel a növénnyel, érdemes-e legalább részben megtartani, jelent-e veszélyt a mindennapokban emberre, állatra, vagy a kertre nézve? A válaszok mások számára is érdekesek lehetnek, nomeg a vérehulló fecskefű egy igen csinos növény, így lássuk a részleteket!

p_20170513_103944.jpg

A vérehulló fecskefűnek már a neve is izgalmas, mindkét szónak magyarázata van. A fecskefű tavasztól, jellemzően áprilistól kezdve virágzik, vegetációs időszaka pedig hosszú, egészen az ősz első feléig díszlenek virágai, ez az időszak pedig egybeesik a fecskék itt tartózkodásával, így a népi megfigyelés összekapcsolta kettejüket, vagyis azért fecskefű, mert a fecskékkel együtt figyelhető meg. Aki már látott, sőt szakított le fecskefüvet, az jól tudja, hogy a kettétört szárból élénk narancsszínű nedv szivárog, ami kis fantáziával egész vérszerű, innen ered a név első fele.

Tulajdonságok: a vérehulló fecskefű évelő növény, mely a mák nem túl távoli rokona, a Chelinodium nemzetség egyetlen tagja ( a görög Chelidonium jelentése: fecske). Magassága 30-100 centiméter, gyöktörzséből több szár ered, virága négy, feltűnően sárga sziromból áll. 

p_20170513_103935.jpg

A fecskefű tulajdonképpen egyszerű gyomnövény, mely számtalan helyen megtelepedik, erdőszéleken, akácosokban, utak, falak mentén például, de fellelhető a városokban is, és a kertekbe is szívesen beköltözik, utóbbi esetben inkább a parlagi, kevésbé gondozott területeken jelenik meg, így olvasóm esete tipikus, a megvásárolt ingatlan évek óta lakatlan volt, kertjét magára hagyták. Egész Európában roppant elterjedt, sőt, Ázsia nagy részén is megtalálható a mérsékelt övi területeken. 

Tudta-e? A fecskefű a magjainak olaja nagyon vonzó a hangyák számára, így ahol a sárga virágú növény megtelepszik, ott a hangyák megjelenésére is számítani kell, ezért aki kertjében megtűri vagy direkt neveli a fecskefüvet, a rovarokkal is számoljon!

A vérehulló fecskefű közismert gyógynövény is egyben, azt talán a népi gyógymódokban kevésbé tájékozottak is tudják, hogy tejnedve remek ellenszere a szemölcsöknek. A legtöbb szemölcs elleni készítmény alapja a fecskefű hatóanyaga, de akár "nyersen" is használhatjuk a növényt, az eltört szárból szivárgó narancsos folyadékot egyszerűen a szemölcsre kell kenni, vigyázva arra, hogy az ép bőrfelületre ne jusson belőle, ott ugyanis irritációt okoz. A műveletet napi két-három alkalommal megismételve pár hét alatt jó eséllyel leszárad, eltűnik a bőrkinövés. 

p_20170513_103918.jpg

A fecskefű herbáriaként azonban másban is jeleskedik, hatásos ellenszere lehet a szemet támadó hályogoknak, hatásos lehet a mindenféle bőrelváltozások (ekcéma, sömör) kezelésében, belsőleg pedig vérnyomáscsökkentőként és hashajtóként ismert, valamint szív-, és érrendszeri problémák, gyomorpanaszok ellen is használatos. Antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatása okán fogkrémekben, szájvizekben is megtalálhatjuk. Nagyon fontos azonban tudni, hogy a fecskefű alkaloidáinak egy része erősen mérgező, ezért a belsőleges használat házilag feldolgozott növénnyel kimondottan tilos, súlyos mérgezéshez vezethet a pontos dózis ismerete nélküli kezelés, fogyasztás! Ezért laikusként a vérehulló fecskefüvet legfeljebb külsőleg, szemölcs ellen vessük be!

A vérehulló fecskefű tehát hasznos a kertben, de felhasználni csak feldolgozás nélkül és csak külsőleg ajánlott, hosszú virágzási ideje miatt természetközeli stílusban kialakított kertekben csodás dísz is lehet, mely egész nyáron remekül mutat sárga virágaival. Akár egy kisebb ágyásba is terelhetjük hasznos dísz gyanánt,, ám ilyenkor jó gyom módjára biztos terjedni fog, így kordában kell tartani. Mérgező mivolta miatt kisgeyermekes kertekbe nem ajánlom. A hangyásodást nem szabad figyelmen kívül hagyni, ahol nagyobb tömegben van fecskefű, ott a hangyák is elszaporodnak majd. 

A képek olvasóm fotói.

Hogyan szedjünk epret?

2 komment

A címbeli kérdésre alapvetően kétféle válasz van, így ez a poszt is két dologról fog szólni, nevesül az epertermesztésről, valamint az eperszedésről. Mert egyfelől ugyebár rémesen egyszerű az eper szedése, ha van otthon a kertben vagy netán a hobbitelken, de ebben az esetben csak akkor működik a dolog, ha telepítettünk epret korábban. Ha nem, akkor marad az ültetéssel kapcsolatos tudnivalók kis csokra, és persze a türelem, hogy a következő szezonban már tudjunk sajátot leszedni. Másfelől aki nem ültetett epret, vagy nincs is például kertje, ahová ültethetett volna, annak maradnak a nagyon népszerű szedd magad eperföldek, melyeknek számos előnyük van, meg némi hátrányuk is, mindenre kitérek kicsit lejjebb.

2.jpg

Magyarázat: az eper, mint azt sokan tudják, botanikailag egy téves elnevezés, hiszen az édes, piros termésű gyümölcs valójában a szamóca. Mivel azonban az általános nyelvhasználatban szilárdan rögzült az eper kifejezés, így az egyértelműség jegyében én is ezt fogom használni. A precízebbek egyszerűen helyettesítsék be az eper szót a szamócával!

Legyen az első a saját eper, melyet augusztus környékén kell ültetni ahhoz, hogy a következő tavasszal már lehessen is szedni a piros gyümölcsöt. Az eper a semleges kémhatású, laza, homokos talajokat kedveli, de az átlagos kerti föld általában megfelelő lesz. Jó trükk fóliázni az eper ültetvényt, ez esetben az előkészített, átmozgatott, alaposan megtrágyázott talajrészt borítsuk le fekete fóliával, lyuggassuk ki, és ezekbe a lyukakba helyezzük ki a palántákat (kétarasznyi távolságra egymástól). A fóliás módszer előnye, hogy megelőzi a gyomosodást, és megóvja a növényt, különösképp a gyümölcsöt a szennyeződésektől és az állagromlástól. Természetesen fólia nélkül is lehet eperágyást kialakítani, ebben az esetben gyommentesítésre, és még több öntözésre lesz szükség (az eper igencsak vízigényes növény). A nyár végi ültetést nem szabad sokáig halogatni, minél később kerülnek ki a palánták, annál gyengébb lesz a hozam! Fontos tudni, hogy a szüret után sem szabad magára hagyni az eprest, a trágyázást és öntözést, valamint a gazolást is folytatni kell, különben a következő évben leshetjük a termést. Az epertöveket három évig szokás megtartani, aztán új palántákkal kell újrakezdeni a folyamatot!

Natural-detox-natural-body-detox-strawberry-picking.jpg

Érdekesség: van még egy trükkös lehetőség az eper ültetésre feledékenyeknek, mégpedig a hűtött palánták márciusi kiültetése. Az ún. frigó palántákat télen hűtőházban tartják és kora tavasszal árusítják, így lehetőség nyílik arra, hogy egészen kései, márciusi ültetéssel is megvalósuljon a májusi szüret!

6019140739_e903ba74c3.jpg

Természetesen nem mindenki akar vagy tud otthon epret termeszteni, nekik marad a vásárlás, ami sokszor drága, és nincsen benne semmi izgalom vagy kihívás, szemben a szedéssel! Országszerte több tucat szedd magad eperföld található, melyek nevükhöz hűen úgy működnek, hogy az emberfia odamegy, szed amennyit bír, a kíjáratnál leméreti és kifizeti, de a fő poén az, hogy a szedés közben elfogyasztott eper ingyen van, így akinek jó a teherbírása, kilószámra ingyeneprezhet. Maga a szedés ugyanakkor nem felhőtlen szórakozás, inkább könnyű-közepes nehézségű fizikai munka, ezért ha megfogadnak pár tanácsot, érkezzenek kényelmes, megfelelő öltözetben, melyet nem sajnálnak, ha poros, koszos lesz, egy lyukas mackóalsó és egy öreg, kinyúlt póló kiválóan alkalmasak a célra. Nem rossz ötlet emellett némi italt és harapnivalót (szendvicset, csokit) is vinni, a nagy hajlongás közepette, főleg napos, meleg időben biztos, hogy megéheznek, megszomjaznak. Erősen ajánlott nejlonszatyrok helyett műanyag vagy fa ládákkal, kosarakkal érkezni, az eper könnyen összenyomódik, úgy pedig nagyot esik az élvezeti értéke. A gyűjtőedényeket ne szedjük púposra, inkább több, lazán megpakolt ládát készítsünk. A szemek leszedésekor hasznos a gyümölcsöt a kocsánnyal (a zöld résszel) együtt leszakítani, hosszabban eláll így. Ha megtelt egy kosár, tegye árnyékos helyre, ezzel is megelőzhető az idő előtti minőségromlás. A munka végeztével otthon csak annyi szemet mossanak meg, amennyit azonnal meg is esznek, vagy felhasználnak, a többi jobb, ha eredeti állapotában marad a hasznosításig, tovább eláll így a gyümölcs. 

Tipp: nagy a kísértés, hogy az amúgy is jellemzően kedvező árat a helyben elfogyasztott brutális mennyiségű eperrel faragjuk még lejjebb, ám a mértéktelen eper evésnek hasfájás lehet a vége, ráadásul a a földről frissen felszedett gyümölcs nem tiszta, ami nem kimondottan egészséges (az élelmesebbek ezért egy palack csapvízzel készülhetnek, hogy legyen mivel helyben lemosni a szemeket). 

A hamarosan nyíló eperföldekről többek közt ITT is tájékozódhatnak!

Képek: Képek: inneninnen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (7) balkonkertészet (7) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (6) design (6) díszfa (5) dísznövény (117) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (9) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (18) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (177) kertbarát (52) kertépítés (127) kertész (11) kertészet (123) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (230) kertészkedés (168) kertészmérnök (53) kertfenntartás (77) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (12) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (78) kerttervezés (143) kert és design (76) kert trend (50) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (22) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (131) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (121) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (7) rózsa (11) sírgondozás (6) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (8) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (138) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (55) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (63) vadvirág (5) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (75) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (5) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (8) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (6) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (5) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV