Megyeri Szabolcs kertész blogja

Hőségriadó a kertben!

komment

Az elmúlt napok kínzó forróságot hoztak, és az előrejelzések szerint még napokig nem enyhül a kánikula, és mivel a nyár nagyja még hátravan, biztosan számolhatunk forróbb időszakokkal. A szokatlan meleget mi is nehezen bírjuk, ám vannak lehetőségeink, hogy enyhítsünk a szenvedésünkön, csobbanhatunk egy medencében vagy tóban, bekapcsolhatjuk a légkondit vagy legalább beüzemelhetünk egy ventillátort, ugyanakkor kerti, vagy balkonon nevelt növényeinknek szinte védelem nélkül kell szembenézniük az időjárás viszontagságaival. Természetesen van mód arra, hogy segítsünk rajtuk, mégpedig elsősorban öntözéssel, hiszen a nagy melegben a kiszáradó talaj az elsőszámú ellenség. A kánikulai napokban, hetekben nem elég néha-néha egy kicsit emelni a vízkijuttatáson, ennél átgondoltabb stratégia szükséges. Lássuk, mik a lehetőségek, ha segíteni akarunk a melegben szenvedő növényeinken!

080317_mw_1412-x1080.jpg

Öntözzünk reggel!

Az öntözés fő vezérelve a megfelelő hasznosulás. A napközbeni öntözés alacsony hatásfokú, hiszen a szétlocsolt víz javarésze elpárolog, mielőtt a gyökerek azt felvehetnék. Sokan az esti órákat választják, ami alapvetően nem rossz ötlet, ám ahogy a napokban a hírekben hallani lehetett, számos településen korlátozást vezettek be, éppen az esti öntözések (és medencefeltöltések) miatt, sok városban alig vagy egyáltalán nem volt víznyomás a túl intenzív vízkivétel miatt. Az is az esti öntözés ellen szól, hogy a dúsabb lombú dísznövények vagy zöldségek esetében az éjjeli hűvös miatt párás mikroklíma alakul ki, megreked a nedvesség a levelek alatt, ez pedig többféle növénybetegség megjelenésének (elsősorban gombás fertőzéseknek) engedhet utat. A kora reggeli öntözés azért jó, mert egyfelől ilyenkor a vízfogyasztás általánosságban nem magas (gondoljunk csak arra, hogy a legtöbben este fürdenek, tusolnak, ez a terhelés kora reggel nem jelentkezik a vízhálózatban), tehát nem okozunk nyomáscsökkenést, másfelől - és a kert szempontjából ez a fontosabb - a kijuttatott víznek van ideje hasznosulni, eljut a gyökerekhez, majd a melegedő időben a fölösleg elpárolog, így nem alakulnak ki pangóvizes, párás gócok. 

Ne csak vezetékest!

A mikor mellett a mivel is kardinális kérdés! A vezetékes víz egyre nagyobb kincs lesz, a már említett korlátozásoknál külön kiemelik az önkormányzatok, hogy nem ajánlott vagy egyenesen tilos a növények öntözése a kritikus időszakokban. Ez persze az esetek többségében nem opció, hiszen már egy pár napos öntözés nélküli kánikulai időszak is visszafordíthatatlan károkat okozhat a kertben. Az egyik jó megoldás az esővíz gyűjtése, aminek a kezdő fokozata, ha egyszerűen egy nagyobb dézsát, hordót csatlakoztatunk az eresz kifolyójához, így egy kiadós eső után akár több száz liter vizet nyerhetünk, melyet aztán szükség szerint használhatunk fel az aszályosabb időszakokban. A haladó szint a talajba ásott, akár több köbméteres gyűjtőtartály, mely ugyan nagyobb befektetés, és jelentősebb munkálatokkal is jár (nem is most érdemes belevágni, majd ősszel), de a jövőre nézve igen okos előrelátás, hiszen ilyen mennyiséggel már egy hosszabb aszályos időszak átvészelhető akár a vezetékes víz teljes mellőzésével. A sima gyűjtőtartályok esetében fontos, hogy le legyenek takarva, egyrészt a párolgási veszteség miatt, másrészt mert - mint minden vízfelület - remek szaporodási lehetőséget nyújt a szúnyogoknak. Szóba jöhetnek még a fúrt kutak is, ám ezek - mivel a mélyebben fekvő talajvizet csapolják meg - szintén csökkenthetik a központilag kiemelt és a vezetékekbe juttatott víz mennyiségét, tehát megintcsak a közösből vesznek el. 

77960.jpeg

A hogyan kérdése

A vízzel való spórolásnak egy ritkábban taglalt oldala a helyes és takarékos öntözés mikéntje. A legtöbb kert átlagosnak vélt vízfogyasztása nagyon hatékonyan csökkenthető, ha a metóduson változtatunk. Az egyik megfontolandó módszer a csepegtető öntözés, melyhez befektetés alig kell, mégis segíthet csökkenteni a számlát és a fogyasztást, ráadásul üzembiztos, folyamatos ellátást nyújt a növényeknek. Mindehhez csupán egy szakboltokban kapható speciális (sűrűn lyuggatott, az egyik végén lezárt) tömlő kell, melyet el kell vezetni a növények tövei körül, a nyitott végét a csaphoz csatlakoztatni, és a vizet alacsony nyomáson megnyitni. A csőből folyamatosan szivárgó víz nedvesen tartja a talajt, elegendő vizet biztosít a kisebb növényeknek (virágos évelőknek és egynyáriaknak, ágyási virágoknak, rózsáknak, zöldségeknek, kisebb cserjéknek), de nem vezet pangóvíz kialakulásához. Egyes növények szeretik a felülről történő, esőt imitáló öntözést, ilyenek a tuják, tűlevelű örökzöldek (melyek páraigényes fajok, így meghálálják a hajtások nedvesítését), vagy például a gyep. Felesleges ugyanakkor így öntözni a legtöbb virágos évelőt és egynyárit, a rózsák kifejezetten nem szeretik az ilyesmit, valamint a zöldségek esetében is jelentős a veszteség, ha esőt utánozva permetezünk. Utóbbi növényeket inkább árasztásos módszerrel, vagyis földközelben, kis nyomással vagy vödörrel, kannával nedvesítsük. így a víz jobban hasznosul, ergo kevesebb is elegendő lesz. 

Jó, jó, de mennyit?

A mennyiség kérdésére nem lehet pontos választ adni, hiszen a megfelelő mennyiség több tényezőtől függ, a hőmérséklettől, az adott faj vízigényétől és például a talajminőségtől. A legtöbb növénynek a "jó vízgazdálkodású"-nak nevezett talaj az ideális, ami annyit tesz, hogy szélsőségektől mentes (vagyis nem agyagos, de nem is homokos), laza szerkezetű, kézbe véve könnyen morzsolható, kisebb-nagyobb rögökre esik szét, és a vizet képes elvezetni, tehát nem keletkeznek tócsák már az öntözés elején, de nem is túl laza szerkezetű (mint a homokos talajoknál, ahol a kiöntött víz szinte azonnal eltűnik, és még nyirkos foltok sem maradnak utána). A talaj szerkezete javítható, perlit, homok, tőzeg, komposzt vagy friss, jó minőségű (zsákos vagy ömlesztett) termőföld adagolásával. A talajjavítás tehát sokat tud lendíteni az ideális vízfelhasználáson, ám ezzel még nem értünk el a mennyit kérdésre keresett válaszhoz. A jó szerkezetű talaj esetén általában akkor elegendő a víz, ha annyit juttatunk ki, amennyit a talaj fel tud venni, vagyis mikor elkezd megállni a víz a felszínen, jellemzően elég. Érdemes ismerni a kert növényeink igényeit is, hiszen merőben más mennyiséget igényel egy levendula, mint például egy rózsa. A legnagyobb melegekben az az üdvös, ha nem a kijuttatott mennyiséget, hanem a gyakoriságot növeljük, például az adott növényt nem 2-3 naponta, hanem minden nap nedvesítjük, akár reggel és este is. És még egy fontos dolog! Számoljunk le az előre öntözés legendájával, vagyis például a nyaralás előtti estén vagy reggelen felesleges a szokásos mennyiség többszörösét kijuttatni, a növények nem tudják beosztani a vizet, felvesznek belőle, amennyit tudnak, a többi pedig hamarosan elpárolog. Hosszabb távollét alatt mindenképp szerezzünk egy segítőt, aki a szokásos menetrend szerint tud öntözni.

1651505368_413_how-to-protect-plants-from-summer-heat-in-summer.jpg

A cserepesek esete

A legtöbb háznál kültéren is laknak cserepesek, ládában, nagyobb edényben tartott növények, akár a teraszon, balkonon, akár a kertben, például a népszerű, de szabadföldbe ki nem ültethető (vagyis teleltetést igénylő) mediterrán növények, citrusfélék, leanderek, vagy egyéb nem télálló dísznövények. Ezek kiemelt védelemre szorulnak, hiszen edényük relatív kis térfogatú földje nagyon hamar kiszárad, felforrósodik, és költői túlzással éve gyökereik megsülnek. A cserepeseket egyfelől helyezzük el úgy, hogy a kritikus időszakban (11 és 15 óra között) ne érje őket tűző napsütés, másfelől edényüket burkoljuk be, például fehér vászonnal vagy papírral (de a fenti képen látható megoldás is jó, ráadásul esztétikus), hogy a felmelegedést lassítsuk. A mulcsolás is jó ötlet, a cserepesek talaját fedjük be 5-8 cm vastagon fenyőkéreg zúzalékkal vagy zúzott kővel, ez is lassítja a párolgást és a talaj átmelegedését. Az is járható út, ha a nagyobb cserepeseket, például a leandereket edényükkel együtt beássuk a kerti talajba, ami így szigetelni és hűsíteni fogja a közegüket, ezáltal a gyökérzetüket. Amennyiben a besüllyesztés után mulcsozást alkalmazunk, az edény kiálló pereme elrejthető, így az illúzió teljes lesz, a növényt pedig az ősz derekán egyszerűen ki lehet emelni és téli lakhelyére vinni. A balkonon érdemes a növényeket árnyékos, félárnyékos szegletbe áthelyezni a kánikulai napokban, ha pedig lehetséges, egy napvitorlát vagy egy Raschel-hálót feszítsünk ki föléjük, hogy óvjuk őket a tűző napsugaraktól.

images.jpg

Gyepstratégia

Az átlagos kertekben a fő vízfogyasztó szinte mindig a gyep, hiszen hiába kicsi a fűszál, ha milliónyi van belőle. Az átlagos gyepfelület a nyári melegben akár naponta 15-20 liter vizet is igényelhet négyzetméterenként, ez pedig rövid fejszámolás után tetemes összeget eredményez a vízszámlában. A gyep ellátásához az alapszintű esővíz gyűjtés is elégtelen jellemzően, így vagy fogcsikorgatva öntözünk minden nap, vagy végignézzük a pázsit hanyatlását, vagy pedig más utat választunk! A kertek alapja ugyan a fűfelület, ám a legtöbb esetben a füves résznek csak a töredéke kerül valódi hasznosításra - pihenésre, heverésre, játékra, aktív használatra - a többi valójában csak dísz. A ténylegesen ki nem használt pázsitos részeket máshogy is ki lehet tölteni, például víztakarékos, a gyomokat szinte teljesen kiszorító, ezért alacsony gondozási igényű talajtakaró cserjék telepítésével. Szintén jó lehetőség, ha nagyobb méretű, mediterrán vagy akár sivatagi hangulatú kavicságyásokat hozunk létre, melyek vizet alig alig igényelnek, ellenben roppant dekoratívak tudnak lenni. Persze nem kell feltétlen szanálni a gyepet, az is megoldás, ha kifejezetten szárazságtűrő fűmag mixet használunk, ehhez, vagyis az újrafüvesítéshez azonban őszig kell várni. Segít a pontos és gazdaságos gyepöntözésben, ha beszerzünk egy, a gazdaboltokban kapható filléres esőmérőt, melyet a gyepre helyezve, majd az öntözőrendszert vagy esőztető öntözőfejet elindítva lemérhetjük, hogy mennyi víz került kijuttatásra, ennek alapján könnyen beállítjuk a kellő mennyiséget.

modern_pocket_garden_with_white_peebles.jpg

Ültetési stratégia

Ez a rész nem igazán aktuális most, hiszen az ültetett növények köréről szól, és a növénytelepítések fő időszaka nem éppen a nyár. Amennyiben azonban hosszútávon gondolkodunk, és a jövőbe tekintünk, szem előtt tarthatjuk, hogy a kerti flóra minél nagyobb része legyen alacsony vízigényű! Sokat lehet spórolni az öntözésen, valamint üzembiztosabban fenntartható lesz a kert, ha olyan növények kerülnek bele, melyek kevésbé kitettek a manapság kifejezetten szélsőséges, gyakran aszályos, meleg időjárásnak. Ide tartoznak egyfelől a honos növényfajok, melyek az adott földrajzi területen régóta megtalálhatóak a természetben is, vagyis alkalmazkodtak a lokális klímához, így az esetek többségében a természetes csapadékkal is beérik, de  mindeképpen alacsony a vízigényük. A másik kör a kifejezetten szárazságtűrő növények csoportja, így például a mediterrán fajok vagy egyszerűen a szárazságtűrő fajok, melyek az aszályos nyári hetekben is túlélnek, akár külső beavatkozás nélkül is. Ilyen módon a választék természetesen szűkül, vagyis a kerti látképnek igazodnia kell a koncepcióba illő növényekhez, a mérleg másik serpenyőjében azonban ott lesz az egyszerűbb fenntarthatóság és a strapabíró, időjárásálló növényegyüttes.

Képek: pixabay.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr1417872375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása